1

Téma: 2017-es NAVIGA versenyek

2017.04.29-Bánk. Sokak fejében megfordult a gondolat, hogy lehet hogy ebben az évben az időjárás meghiúsítja a versenyt. Szerintem mindenki az időjárás jelentéseket bújta az utóbbi napokban, hátha lát egy kis reményt keltő pontot. A csütörtöki nagy eső után többen is nem szavaztak bizalmat az időjárásnak, így nem jöttek el. Persze volt olyan is aki „igazoltan” volt távol. Gyula barátom például pont aznap költözött.
Az időjárás miatt én is mint mindenki, több réteg pulóverrel és esőkabáttal is készültem. Az elsők között érkeztem. Gulyás Józsiék még az asztalok és sátrak kihelyezésén dolgoztak. Mire kipakoltam a holmijaimat, Hüvös Feri barátom is megérkezett. Ő is kipakolt mellém. Aztán gyorsan – mivel közel táboroztunk le a versenyszervezői asztalhoz -beneveztem. Így bőven maradt időm néhány próbakört futni a hajókkal. Sajnos ebben az évben az időjárás és egy kis betegség miatt nem tudtam a verseny előtt komolyabban gyakorolni. Ezért mindhárom hajómat vízre raktam egymás után. A Tb.IV-esben hajócsavart cseréltem, végre felkerült rá a gyönyörű réz hajócsavar. Nagyon jól néz ki vele a hajó. Viszont mivel nagyobb a lapátok emelkedése, hátramenetbe kapcsolva az eddiginél is jobban kidobja a hajó farát. Cserébe még az eddigieknél is gyorsabb lett a hajó, csak kár hogy ez nem számít semmit.
A 100M-ben kicseréltem a régi akksit. Már éppen ideje volt, mert a kb. 5 éves Li-Po már alaposan fel volt púposodva. Az új akksival nem volt módom kipróbálni a hajót, csak a verseny előtt mentem vele párszor a távoli bója körül.
De valószínűleg a többiek is így voltak ezzel, a versenyen rakták először vízre a hajóikat ebben az évben is.
Amíg a műszaki bíráltok zajlottak a F2 és F4 kategóriákban, addig a szokásos módon az ifik és az F4A hajók indultak. Elsőre nem is volt túl rossz a 91 pontos futamom a toló hajóval. De persze voltak többen is, akik ennél lényegesen jobbat mentek. Például Gere Péter, akit nehéz lett volna felül múlni, hiszen 100 pontosat vezetett.
Az eső ugyan végig elkerült minket, de a hideg és a szél azért végig kisérünk volt aznap. Én például időről időre újabb és újabb pulóvereket vettem fel, a végére már teljesen Michelin-babának éreztem magam. Persze voltak pillanatok, amikor a Nap megpróbált előbújni a felhők mögül és a szél is egy picit alább hagyott. Ilyenkor már éppen elgondolkoztam rajta hogy esetleg le kellene venni egy réteg pulóvert, de aztán megint elbújt a Nap és felerősödött a szél. Nagy kontraszt volt, amikor az ilyen rövid melegebb időszakokban Tardi Sanyi pólóban gépészkedett a hajója körül, míg Gulyás Józsi dzsekiben és sapkában sürgölődött-szervezett. Sanyinak sajnos még nem készült el az új hajója, pedig nagyon kíváncsiak vagyunk már rá. Amit tavaly láttunk belőle, az nagyon szép munka volt.
A szél nem volt igazán erős, nem hullámosította be a tavat. De arra pont elég volt hogy még hidegebbnek érezzük az időt és hogy azért túl fújjon egy-két hajót a távoli kapun. Vagy vicceskedjen kicsit a kikötésnél.
Éreztem, ez a szél már túl erős a TbIV-nek, hogy jól fussak vele. Mindkét futamban egy-egy alkalommal túl fújta a távoli kapun a kis hajót a szél. Viszont a kikötésnél jól jött Józsiék magas oldalfalas kikötője, meg az is hogy a hajó felépítménye nem volt magasabb az oldalfalnál. Így a kikötőbe beérve gyakorlatilag szélvédett helyre értem. Persze a szél hiánya még nem jelentett ideális körülményeket. Mivel a szél a part felé fújt, az így megmozgatott víz visszáramlásba kezdett a tó közepe felé. A kikötőbe érve a hajókat ez az áramlás a távolabbi kikötőrúd felé sodorta. Ezért elég nehéz volt úgy manőverezni, hogy kint még kifelé fújó szélre kellett korrigálni, bent pedig már a befelé tartó áramlásra. De a kis hajómmal mindkét futamban sikerül hibátlanul kikötnöm.
A 100M-től nem vártam sokat. Nem is mentem még vele idén, meg lomhábban is reagál a kormányra, mint a TbIV. Ennek ellenére mindkét futamot hibátlanul tudtam vele lefutni.
A verseny alatt először Király Béla két új általunk nem látott hajója körül verődtek össze az érdeklődők. Béla nagyon sok alkatrészt 3D nyomtatással készített el a hajóihoz. Talán csak a kötélzet készült hagyományos anyagból.
Aztán Barcsy Karcsi gyönyörű motorcsónakját is sokan megcsodálták. Hihetetlenül jól nézett ki rajta a fa munka, a krómozás és a nyitható motortérben levő V8-as motor utánzat is. Csak kár hogy Karcsi nem bízott az időjárásban és csak dél körül jött ki nézőnek és tesztelni a hajóját.
A verseny végig szépen pörgősen zajlott, mindig volt két hajó a vízen. De így is kb. du. 5-re ment le az utolsó futam. Innen már nagyon hamar meg lehetett tartani az eredmény hirdetést.
Bás sokan hiányoztak – valószínűleg az időjárás jelentés nem volt elég bíztató – de azért jó kis verseny volt. Jó volt, hogy voltak új ifi versenyzők is. Aztán az is jó volt, hogy nem kellet egy hajót sem menteni. Minden hajó önerőből visszért. Talán csak Koncz Peti 1:350-es BISMARCK-ja volt az egyedüli, ami csak egy futamot teljesített. A második futamnál éppen kicsit erősebben fújt a szél és ez már sok volt ennek a kis hajónak. Peti nem kockáztatta a hajóját, inkább még az első kapu előtt visszafordult. Ezen kívül verseny közben talán még az volt szokatlan pillanat, amikor Gulyás Józsi hajójában egyszer csak elkezdtek teljes fordulatszámon pörögni a motorok. Csakhogy a hajó éppen a parton állt, Józsi pedig futamban volt a másik hajójával. Kiderült, hogy véletlenül bekapcsolva felejtette a vevőt. Hirtelen Petinek szóltam, aki gyorsan áramtalanított.
Decsi Feri bácsi gépesített vadkacsájának is sikere volt mind a versenyzők, mind a nézők között. A kacsa úsztatása is vicces jelenet volt.
Az eredményeket és a fotókat a szokásos helyen, a hajosnep.hu-n a NAVIGA logóra kattintva lehet megnézni.
Következő verseny Kőkapu három hét múlva.
Üdv
Péter

2

Válasz: 2017-es NAVIGA versenyek

2017.05-20-21, Kőkapu. Mindig nagyon várom a Kőkapu Kupát, ebben az évben is így volt. Idén sajnos szomorú apropója is volt a versenynek. Januárban elhunyt jóbarátunk, Egyesületünk titkárának, Bicskei János emlékének szenteltük a versenyt. Gyula barátom idén a szépen felújított oldalkocsis BMW-jével motorozott el a versenyre. De a hajóit én vittem kocsival. Szokás szerint már Pénteken indultunk és szokás szerint megint a saját terveinkhez képest késve. Gyulától csak kb. délben indultunk, Ő meg még később. Kb. 5-re oda is értünk, nem sokra rá Feriék is befutottak és elkezdtük kirakni a pályát. Előző nap beállt a derekam, így csak nagyon óvatosan mozogtam, de várakozáson felül jól sikerül a pálya építés. Alig kellett rajta korrigálnunk. Úgyhogy korán végeztünk. Este még Szujó Zoliék futottak be, aztán 8 óra után megérkezett Gyula is. Szombaton nem kellett kapkodni, már elég sokan lent voltak a parton, mire mi is elkezdtünk lehurcolkodni. Gyula oldalkocsijába pakoltunk és igen látványos (és hangos) bevonulást produkáltunk. Volt egy kis izgalom a kikötővel is, de hamar megoldódott a probléma.
A verseny megnyitóján megemlékeztünk Bicskei János barátunkról, akinek az emlékének ezt a versenyt szenteltük. Rajta kívül sajnos még egy régi jó barátunk is eltávozott. Paksi Sanyi bácsit sem láthatjuk már többé. A megemlékező szavak után már kezdtük is a legnépesebb mezőnnyel, az F4A-val. Nagyon szép volt az idő, sütött a nap, csak enyhe fuvallatok voltak. Persze az, akinek éppen egy-egy erősebb befúvás miatt maradt ki egy kapu vagy emiatt nem sikerült hibátlanul kikötnie, azok más véleménnyel voltak. Közben zajlottak a műszaki bírálatok is. Nekem elég átlagosra sikerült a futamom, de volt akinek gyönyörűen ment minden és 100 vagy közel 100 pontot teljesítettek. Kárpótolt, hogy a műszakikon jól teljesítettek a hajóim. A Tb.IV-el elsőre nem igazán futott jól. Valahogy a gyakorlások során sem tudtam olyan eredménnyel vezetni, amivel igazán elégedett lettem volna. Gyula csak a gőzhajójával tudott elindulni, mert az F4A-s hajóhoz otthon maradtak az akkumulátorai. Időnként azért elég komolyan riogatott minket az időjárás. Többször is hirtelen sötét lett az ég egy darabja, dörgött az ég és elkezdett egyre sűrűbben csöpögni az eső. De mire előkerültek volna az esernyők esőkabátok, mindig elállt és újra kitisztult az ég. A 100M-el viszont mindkétszer hibátlanul tudtam hajózni. Gyula is szárnyalt, a második futamában kiemelkedően jól teljesített.
Közben persze zajlottak az ilyenkor megszokott baráti beszélgetések. Jól kibeszéltünk egy-egy műszaki megoldást, ki-ki elmesélte milyen tervei vannak, mit és hogyan fog építeni legközelebb. A látogatók is jöttek a megszokott erősen hullámzó tempóban. Szujó Zolival egy meglehetősen hangos versenyt folytattunk, míg a többiek a hajóikat úsztatták. Felváltva tüsszentettünk olyan hatalmasakat, hogy visszhangzott az egész völgy. Nekem a Május-Június az allergia szezon csúcspontja, gondolom Zolinál is allergia volt a háttérben.
Nem csak Gyula érkezett veterán járművel, Dúzs Karcsi volt a másik öreg járműves a gyönyörűen felújított Merci kabriójával. De nem csak az autója, hanem a hajója is igen szép volt. Sajnos műszakilag már nem volt ennyire rendben, már a második kapunál megállt a vízen. Lukácsék beeveztek érte és a hajókat valamint a bólyákat kerülgetve kihozták. A parton persze összeverődött a lelkes kíbicek hada, körül álltuk a hajót és mindenki tanácsokat osztogatott, hogy mi is lehet a hiba és hogyan kellene megjavítani. Másoknál is felmerültek technikai problémák, további két-három hajó is megállt. De a legérdekesebb Roland hajójának lékesedése volt, ami miatt nem akarta vállani a második futamot. Valaki cellux-os javítást javasolt. Bár erősen kételkedtünk benne, érdekes módon bevált és simán kibírt az így befoltozott hajó egy futamnyi időt a vízen.
Egészen hamar végeztünk a két futammal, ezért hamar mehettünk vacsorázni vendéglátónk – Muha Józsi jóvoltából. A fínom szarvas pörkölt után még beszélgettünk, bár nem túl soká, mert Vasárnap már reggel 9 órakor kezdődtek a rajtok.
Reggel már sokan lent voltak a víznél, mire a tegnapihoz hasonló motoros rohamunk folytán mi is megérkeztünk és lecuccoltunk. Az időjárás eleinte még bíztató volt, ezért többen is pólóban érkeztek a vízpartra. Azonban később sem akart melegebb lenni, így lassacskán szinte mindenki felvett még valami meleg ruhát. A szél már erősebb volt, mint előző nap, több ígéretes futam végét rontotta el a kikötőrúdhoz nyomva a hajókat. Én volt amivel javítottam, volt amivel rontottam. Gyula még mindig várakozáson felül jól vezetett. Szépen haladtunk előre a futamokkal. Aki lefutott, az már kezdett is elrámolni. Az eredményhirdetésre ezért már csak 1-2 hajó maradt kint az asztalokon. A nyertesek gratuláltak egymásnak és néhány perc alatt szinte mindenki elindult haza, kiürült a vízpart. Mi csak ekkor kezdtünk Ferivel összerámolni. Utána még a pályát is lebontottuk és csak úgy mentünk ebédelni. Így csak délután 3 órakor indultunk haza. Gyuláért aggódtam, neki még tovább tart az út, mert jóval lassabb. De aztán este 10-kor csörgött a telefon, rendben haza ért Ő is.
Jó verseny volt, jövőre is szívesen megyek.

Üdv
Péter

3

Válasz: 2017-es NAVIGA versenyek

2017.05.27, Sarkad. Nagyon kavarognak bennem a gondolatok a mai versennyel kapcsolatosan, talán kicsit rendhagyó lesz a beszámolóm.
Gyulát és Lacit is vittem magammal, meg amúgy is hosszú az út Sarkadig, ezért hajnali 4:30-kor indultam otthonról. Itthon még minden jól indult, de ahogy egyre közelebb értünk Sarkadhoz, egyre erősebb volt a szél. A kocsit is rendesen lökdöste az úton. A sarkadi tó sajnos nagyon be tud szelesedni, ezért nem számítottam túl sok jóra. Amint megérkeztünk, láttuk hogy a szél minden várakozásnál erősebben fúj és vannak benne alattomosan erős befújások is. Kirámoltunk, de valahogy nem akaródzott egyik hajómmal sem próba kört futni. Inkább a szél irányával és erősségével, valamit a próbakörre vállalkozó hajók viselkedésével voltam elfoglalva. Feri is gondterhelten méregette a vizet. De sokat nem gondolkozhattam, mert hirtelen szólítottak is F2A-ban a Tb.IV-el. A szél éppen mintha egy hajszálnyit alább hagyott volna az induláskor, a kis hajócska elég szépen úszott, a szél sem döntögette túlzottan. A két távoli kapu is jól sikerült, de utána a 8-as kapura való rákanyarodásnál az addig hátulról fújó szél a hajó oldalát érte és elfektette 90-fokban. Egy szempillantásnyit vártam, talpra áll-e, de nem. Azonnal ugrottak a szervezők a csónakba és már eveztek is érte. A hajó építésekor féltem egy esetleges hasonló helyzettől, ezért az orr és a tat teljesen ki van töltve PUR habbal. Csak a gépészkedéshez szükséges középső test szakaszba tud víz jutni. A gépháztető ráadásul csavarral van rögzítve, így a víz nem tud hirtelen betódulni, csak szivárogni. De sejtettem, lehet olyan szerencsétlen helyzet, amikor ez sem elég az elsüllyedés megakadályozásához. Mivel ismertem a hajót, a többiek talán jobban izgultak mint én. Persze azért nagyon megkönnyebbültem, amikor elérték és kiemelték a vízből. A leírt óvintézkedések ellenére elég sok víz került a testbe. Az egész hajó csak 1kg, de mi kb. 2deci vizet szivattyúztunk ki belőle. Szerencsére a felépítményben semmilyen kár nem keletkezett, az elektronikát még nem tudom mert az egyenlőre még szárad.
Közben a többiek is sorra szenvedtek kisebb nagyobb káreseményeket. Szinte minden hajóba víz került a felcsapó hullámok miatt. Ezért javasoltam is Plank Laci főrendezőnek, hogy kellene egy hetedik kategóriát is indítani „kinek került több víz a hajójába” címmel. Nagyon népes mezőny lett volna. A nagyméretű orvosi fecskendőnek, különösen ha gumi cső is volt a végén, nagyon nagy sikere volt ezen a napon. Nagyon sok hajót kellett menteni is, valószínűleg ezek is a hajótestbe került víz miatt álltak meg a pályán.
Gyula Snowberry-jébe is került víz, de legalább végig tudott menni. A gőzöse is műszaki problémákkal küszködött.
Talán nem is volt olyan hajó, amit ne viselt volna meg ez az időjárás. Sajnos a sarkadi verseny szinte mindig szeles. Ezért nagyon meg kell fontolni a kisebb hajók tulajdonosainak hogy vízre rakják-e őket.
Ezek után a többi hajómmal inkább már nem kísértettem a sorsot, vízre sem raktam őket.
Mivel ilyen sokaknak okozott problémát az erős szél és a hullámzás, ezért a rendezők úgy döntöttek, hogy az első futam után leállítják a versenyt. Így a verseny furcsán-sután ért véget. De azt hiszem mindenki örült, hogy egy hajó sem veszett oda. Tavaly is majdnem ekkora szél volt, akkor is csak az első futamot teljesítettük jópáran, másodjára már nem mertük vízre rakni a hajóinkat.

Tudom, hogy szabadtéri sportág révén óhatatlanul is ki vagyunk téve az időjárás szeszélyeinek. De látva az utóbbi pár év igen szeles versenyeit, végig kell gondolni (nekem is) hogy megéri-e kockáztatni a hajókat. Lehet, hogy inkább a kevésbé szeles versenyeken fogok részt venni. A hajóimnak túl kockázatosak az ennyire szeles pályák. Persze voltak olyan hajók a mezőnyben, amiknek szinte meg sem kottyant még ez a szél erősség sem. Az öblös, mélyre merülő kb. 10-15kg-os hajók jól állták még ezt a szelet is. De az én 1 és 2kg-os hosszú keskeny hajóimnak ez már életveszélyes.
Ennek ellenére tetszett, hogy több új ifi versenyző is itt volt. Román versenyzők is eljöttek két helyről is, nagyon szép hajókat hoztak magukkal. Remélem egyre több hazai versenyre fognak ellátogatni. Persze hazai versenyzők is hoztak új hajókat. Jó volt látni ezeket az újdonságokat.

Üdv
Péter

4

Válasz: 2017-es NAVIGA versenyek

2017.06.10, Székesfehérvár. Teljesen normális versenynek indult. DE odafelé már félúton feltűnt, hogy gyanúsan erős a szél. Fehérvár szélén az út mellett levő tavak nagyon csúnya, haragosan hullámos vizét látva egyre erősödött bennem a gondolat, hogy visszafordulok. A verseny helyszínéhez érve még a sarkadinál is erősebb szél fogadott. Elsőre ki sem akartam rámolni a kocsiból. De ahogy lesétáltam a tó partra, láttam hogy a parti fasor és nádas elég jól csillapítja a szelet. Persze nem volt tükör sima a víz így sem, de legalább nem vetett tajtékos hullámokat, mit a szomszédos horgásztó. Ferivel rövid terepszemle és tanakodás után a kipakolás mellett döntöttünk. A sarkadi borulásom óta egy akksi csere és némi plussz ólom beragasztása után egy feltuningolt Tb.IV-el készültem. A toló hajómba is raktam további súlyokat, hogy mélyebbre merüljön és stabilabban ússzon. Ezért a Tb.IV-et próbáltam ki, hogy viseli ezt a szelet. Ha Ő bírja, a másik két hajó is bírni fogja. Szerencsére használt neki ez a kis fejlesztés, és stabilabban úszott, mint eddig, kevésbé tudta a szél billegtetni. Viszont a felső kapu érdekes szögben állt, sajnos nekem rossz irányban a szélhez képest. Ezért nagyon oda kellett figyelni, hogy a hajó a kapun belül ússzon át.
A rendezők nagyon idegesek voltak az időjárás miatt. Csak később tudtam meg, hogy nem is csak a szél miatt, hanem az előrejelzés dél körül esőt is jósolt.
A rövid próbák után beneveztem és elrendeztük a hajókat az asztalon. Mögöttük Laciék egy nagy sátrat állítottak fel ezalatt. A szél viszont olyan erős volt, hogy minduntalan rá akarta borítani a sátrat a hajóinkra. Ezért rákötöztek két padot a lábaira súlynak. De a szél még ezeket is emelgette. Végül Karesz beállt a teherautójával a sátor mellé és a teherautóhoz lett kikötözve a sátor. Így már biztonságba kerültünk végre.
A megnyitó 20 percet csúszott, pedig mindenki (aki tudott az előre jelzett esőről) minél hamarabb túl akart lenni legalább az első futamon. Tartva attól, hogy megismétlődik a tavalyi eset, egyből a műszaki bírálatokkal kezdtünk és párhuzamosan zajlottak az F4A futamok.
A szél a kikötőnél és a pálya jobb oldalán volt leg kevésbé érezhető a közeli nádfal miatt. De balra és a távoli kapunál már jóval erősebb volt a hatása. Ennek ellenére sikerült a toló hajómmal egy hibátlant vezetnem. Egy ilyen jó kezdés után bizakodva vártam a további futamot.
Közben jókat beszélgettünk Ferivel és Bélával mialatt a vízparton ülve néztük a hajókat. Egész jól haladt a verseny, szinte állandóan két hajó volt a vízen. Közben sokan gyanakodva nézegették a felhők vonulását.
Legnagyobb meglepetésemre egyszer csak egy rég nem látott barát jelent meg, Benkó Laci. Nem is tudom már hogy hány éve nem láttuk Őt a versenyeken. Igaz, hogy „csak” nézőnek jött, de jó volt újra látni és kicsit beszélgetni vele.
A Tb.IV jól ment, kihoztam belőle amit lehetett ebben az időjárásban. A 100M-mel viszont nem boldogultam, mind kétszer kihagytam a felső kaput. Ilyen rosszul régen vezettem ezt a hajót.
Az ebéd is elkészült, aki éppen ráért, kanalazta a forró gulyás levest.
De aztán igazuk lett az eget fürkészőknek, mert szép lassan eleredt az eső. Nem volt igazán beborulva, ezért én úgy hittem ez csak egy enyhe és rövidke eső lesz. Ehhez képest azért lépésről lépésre egyre erősödött és persze a levegő is lehűlt. Mindenki behúzódott a sátrak alá, elrámoltuk a kint szabadon levő holmijainkat is. Mivel lement az első futam, egy kis időre megállt a verseny és vártunk. Magamban már elkönyveltem, hogy ismét csak az első futam felszorzásával lesz eredménye ennek a versenynek is. De kb. 20-30 perc múlva az eső szépen kezdett csendesedni és nagyon hamar el is állt. A nap kisütött és szinte égetett. A szél is annyira alább hagyott, hogy időnként már-már tükör víz volt a pályán. Innen már mindenki jobb kedvvel folytatta a versenyt.
A második futamjaim jól sikerültek, legalábbis a 100M-mel javítottam. De a toló hajócska és a Tb.IV is szépen futott.
Végül pont egyenlőség miatt szétdobásba kerültem Marcival az F2A-ban a 2.-ik-3.-ik helyért, F4A-ban Józsival és Gyurival az első helyért. Marci sietett volna haza, ezért Vele pénz feldobással döntöttük el a helyezéseket. Józsival és Gyurival viszont megint vízre szálltunk. Gyuri kapta a legkevesebb hiba pontot, Ő lett az első.
A hármas szétdobás sem túl gyakori, más meglepő eredmény is született. Gyula barátom például megint szárnyalt a gőzhajójával, 192 ponttal második lett. Ilyen magas pontszámmal is csak második tudott lenni, mert Berkesi Gabi egy elképesztő 200 Pontos eredményt produkált. Bolyki Zsolti is meglepődött, hogy Ő nyert F2B-ben és nem én. Miközben gratuláltam Neki, nevetve mondtam hogy így jár mindenki, aki kétszer is kihagyja a felső kaput.
Az ifiknél Hüvös Gergő győzött, pedig ez még csak a második versenye volt. Ráadásul a második-harmadik helyért itt is szét dobás volt.
A nagyon erős szél miatt sok műszaki hibára és sok olyan hajóra számítottam, amibe víz kerül. Itt jött a következő meglepetés. Menteni csak egy hajót láttam, mindenki más saját „lábán” ki tudott jönni. Ráadásul a hajóba jutott vízre sem panaszkodott senki. Ennek az lehetett az oka, hogy a szél ugyan erős volt, de a tónak ezen a sarkán a nádfalon átbukó szél még csak fodrozta a vizet. Távolabb azért már ez a tó is behullámosodott. Nekem külön meglepetés volt, hogy amíg és a kb. 1kg-os Tb.IV-esemet féltettem ebben az erős szélben, addig Gulyás Józsi és Koncz Peti is ehhez képest nagyon szépen tudta úsztatni az 1:350-es KIROV-ját és BISMARCK-ját. Pedig azok csak jó ha fele akkorák, mint a Tb.IV.
Megint volt egy-két új versenyző is, valamint néhány ritkát látható hajó is úszott.

Furcsa volt a három egymástól nagyon különböző időjárási helyzet egy nap alatt. A hangulat is az időjárással együtt hullámzott: délelőtt aggódtunk, délben az eső alatt reménytelenek voltunk, délután az erős napsütésben pedig már nyugodtak és felszabadultabbak.
Ezt a fura versenyt azzal tudom egy mondatban összefoglalni: minden jó, ha a vége jó.

Üdv
Péter

5

Válasz: 2017-es NAVIGA versenyek

2017.07.08-09, Ártánd. A két napos versenyek mindig embert próbálók, ahogy az ártándi is. Nekem több okból is:
-nagyon messze van (nekem több, mint 340km csak oda). Ez még alapból nem lenne olyan nagy probléma, ha Péntek délután nem mindenki ugyanakkor akarta volna elhagyni Pestet az M3-ason, ezzel lépésben való döcögésre késztetve vagy háromnegyed órán át. Persze visszafelé ugyanez volt Vasárnap este. Azért az 5,5 órát egy kicsit sokallottam odafelé, pedig nem a kocsim volt lassú.
-nagyon meleg volt: hát ezzel nem lehet mit kezdeni. Viszonylag rosszul bírom a meleget, úgyhogy pl. a sátorbontás közben szünetet is tartottam. Meg amúgy is próbáltam kerülni a napon való tartózkodást, de így is szakadt rólam a víz. Mondjuk mindenki másnak is melege volt, nem csak nekem.
-furcsa mód a víz közelsége volt az egyik legnagyobb probléma. Túl csábító volt a fürdésre, hűsölésre. De sajnos ez egy horgász tó, ezért itt tilos a fürdőzés. Pedig nagyon jól esett volna egy kis hűsölés benne.
-a kissé nomád tisztálkodási körülményekre most már egyre jobban rá tudtunk készülni Gyulával. Én a szokásos fekete zuhanyzós zsákocskámmal készültem, míg Gyula egy zöld locsoló kannát hozott magával. Vízzel megtöltve és szintén fellógatva, jól lehetett volna alatta fürödni – ha a környék gyerekei nem másztak volna fel az állványra és nem locsolták volna ki belőle a vizet.
Na de milyen is volt a verseny? Nem lesz rövid a beszámolóm, sok minden történt a két és fél nap alatt. A fentiekből már látszik, Péntek estére értünk oda Gyulával. Összesen 6db hajót vittünk, két sátrat meg mindent ami ilyenkor kell vagy kellhet. Szóval elég jól meg volt pakolva a kombi. Mire a nagy hétvégi kirajzás okozta dugók miatt késve odaértünk, már csak sátrat állítani maradt időnk világosban. Az elmaradt hajózásért kárpótolt minket a vacsorára kapott nagy adag finom slambuc, amit jóízűen ettünk. A nappali nagy meleg után estére eléggé lehűlt az idő, úgyhogy a nagy esti beszélgetésekre már sokan felöltöztünk melegebb ruhákba.
Szombaton reggel gyönyörű szép napos idővel indult, amit egyre erősödő szél kísért. Szerencsére a víz most tiszta volt, nem láttam nyomát a tavalyi úszó hínár szálaknak. A szervezők ismét kitettek magukért, az ellátás teljes volt – reggelit is kaptunk. Közben zajlott a pálya építés is. Ekkor már nem nagyon jöttek további versenyzők, kialakult a végső létszám. Kiderült, hogy csak egy verseny bírónk lesz a két napra. László Misinek kemény megpróbáltatás lesz végig vinnie egyedül az összes versenyzőt. Fejér Karcsi lett volna a másik bíró, de Ő pár nappal a verseny előtt visszamondta a részvételt. A többi bíró pedig vagy a VB-n volt éppen, vagy már eleven nem volt Nekik ez a hétvége alkalmas. Ezért nagyon kellemetlen volt ez az utolsó pillanatban történő lemondás. A pálya építés -nevezés – „hogyan csináljuk végig egy bíróval” megbeszélés miatt elhúzódott a kezdés. Addigra már rendes ereje volt a szélnek. Szerencsére ez inkább csak a parttól távolabb, a tó közepe felé volt igazán erős. A kikötő körül általában alig lehetett érezni a hatását. Persze itt is voltak erősebben és gyengébben szeles időszakok, akár még futam közben is változott a szél ereje. Sajnos a tó víze alacsonyabb volt a vártnál, ezért a mély öblű kikötőt nem lehetett eléggé mélyre lerakni, így a rudak magasabbra kerültek a vízszintnél. Ezért különösen oda kellett figyelni kikötéskor, hogy ez ne okozzon sérülést az arra érzékeny hajókon.
A verseny a két naposok szokásos kényelmes tempójában zajlott, mivel egyszerre csak egy hajó lehetett vízen, hiszen csak egy bírónk volt. Így aztán tényleg volt időnk beszélgetni, nézni a hajókat és szerelni.
Igen, szerelni, mert talán ez volt az egyik olyan pontja a versenynek, ami nem egy megszokott dolog. Én még ennyi szerelést már régen láttam versenyen, mint itt. Mivel mindenki ráért, szinte mindenki szerelt valamit. Volt aki motort cserélt, volt aki akksikat próbálgatott a hajójába, többen is az elektronikát javítgatták. Én magam is beálltam a sorba a negyedik hajómmal. Fiam használaton kívüli yachját motorizáltam át és amikor nem voltam futamban, azt élesztgettem, közben találgattam a mixelés rejtelmeit. Aztán meg az egyik nyomtatott ágyúm alkatrészeit reszelgettem össze.
Érdekes módon a sok szerelés ellenére csak egy hajót láttam, amit menteni kellett. Ezek szerint mindenkinek sikerült olyannyira megszerelnie a hajóját, hogy az végig bírta a versenyt.
A nap folyamán egyszer csak borulni kezdett nyugatról és hirtelen viharos szél csapott le. Olyan erősen fújt, hogy a szél és a nagy hullámok még Lukács hajóját is elsodorták és még víz is jutott a hajótestbe. Pedig azt a hajót két ember cipeli a parton, mert akkora. Egy kisebb hajó, mint például az én Tb.IV-esem, másodpercek alatt elsüllyedt volna ilyen időben. De amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment a szélvihar és a verseny ment tovább. Nem sokkal később ismét hirtelen beborult, megint feltámadt a szél, de most jött vele egy felhőszakadás is. Az eső elől mindenki a nagy sátrak alá menekült, hirtelen nagyon sokan lettünk ott. De ez is csak kb. negyed órát tartott, aztán elállt és ismét lehetett hajózni.
Mielőtt még nagyon lehűlt volna az idő, megpróbáltunk a „fekete zsákos” módszerrel lefürödni. Az arra járkálók érdeklődéssel (és talán egy kis kárörömmel is?) nézték, ahogy a hideg víz alatt kapkodva és sziszegve gyorsan próbálunk lezuhanyozni. Egyszóval a gyakran felhős időben nem melegedett fel eléggé a fürdő vizünk, ráadásul még az erős szél is tovább rontotta a hőérzetet. Felejthető élmény volt.
A vihar után kis szünetet kihasználva Blaskó Jani Saturn-jával látványos bemutatót tartva körbe húzott a tavon egy öt gyerekkel leterhelt nagy ladikot. Szinte mindenki fotózta, aki csak tudta.
Este 7 óra felé már éreztük, valamit változtatni kell a verseny folyásán, különben Vasárnap is nagyon hosszú napunk lesz. Így egy kis tanakodás után megszületett a döntés: csak két futam lesz összesen. Ezzel a megkönnyebbüléssel készülődtünk vacsorázni. A „terülj-terülj asztálkám” szerű kínálatban mindenki talált magának olyat, amiért visszament repetázni. Különösen a grillezett virsliknél állt kitartóan hosszú sor.
Ez alatt Balu is beindította a robbanómotoros gyorsasági hajóját és tett is vele jó pár kört a vízen. Ezt is érdemes volt megnézni.
Mire befejeztük a vacsorát, kellően besötétedett az éjszakai futamhoz. Nekem két hajó világítása marad emlékezetes: Tímár Gergőé, aki egy fehér LED-es karácsonyfa füzért tekert a parancsnoki hídja köré. Kellően nagy volt a fénye, de csak a hajótest közepére koncentrálódott, így nem volt alkalmas a hajó helyzetének megállapítására. A másik Ignáth Gyula lemerült elemlámpás kísérlete volt. Gyula hajója már a startnál is alig látszott. Pár méter után pedig már csak találgatni lehetett, merre jár. Leginkább csak hang alapján lehetett tudni hogy kb. hol is van. Így persze sem Ő nem tudta rendben átvezetni a kapukon, sem pedig Misi nem tudta érdemben értékelni a futamát.
Vasárnap reggel szép szélcsendes időben reggeliztünk. Utána egyből a műszaki bírálatok következtek. Sajnos Román versenyzőtársaink közül többen is, valamint Dúzs Karcsi sem jöttek vissza Vasárnap, így egy kicsit megfogyatkozott a mezőny. De mire elkezdtük 9-kor a versenyt, már megint fújt a szél. A képlet hasonló volt az előző napihoz, bár most érezhetően gyengébben fújt. Talán Vasárnap voltak jobbak a hajózáshoz a feltételek. A gőzősök is ekkor futották le mindkét futamukat. Gyula még mindig kitartott páratlanul jó formája mellett és megint vezetett egy 100-ast. Ebéd szinte pontban délben kész is lett, úgyhogy kisebb szünet következett. Aztán jöttek a szétdobások is és végül szabad lett a víz. Páran még hajózgattak, de a többség lassacskán összepakolt és berámoltunk a kocsikba. Mire végeztünk, az eredményeket is kiszámolták, az okleveleket is megírták Gyuláék, kezdődött az eredmény hirdetés.
Jobban éreztem magam, mint tavaly. De azt hiszem másoknak is ez volt a véleménye. Igaz hogy csak egy bíróval üzemeltünk, de mindig zajlott valami, nem voltak unalmas hosszú várakozások.
A szervezők és segítőik előtt ismét le a kalappal. Ez a vendéglátás párját ritkítja. Sok ember nagyon sokat dolgozott rajta. Szerintem akkor sem lett volna hiányunk semmiben, ha kétszer ennyi versenyző jön el.

Üdv
Péter

6

Válasz: 2017-es NAVIGA versenyek

2017.07.15, Tiszaújváros. Idén rendhagyó módon már reggel kilenckor elkezdődött a verseny, ezért a szokottnál korábban indultunk. Megint Gyulánál volt a gyülekező, Lacit is itt vettük fel. A tervezett időben, még 8 óra előtt ott is voltunk. Gyors parkoló keresés és kipakolás következett. Aztán kis előkészület után már raktam is vízre a hajókat, hogy tegyek velük egy-két próba kört. Idén alig volt úszó növény a vízen, csak a szél fújt kicsit kb. 10 óra irányából. A próba körök elég jól mentek, így hamar ki is vettem a hajókat és mentem benevezni. Nekem úgy tűnt, hogy kevesen vagyunk. De ez szubjektív dolog volt, mert valójában 45 hajó jött össze. A csepeli klub majdnem teljes létszámmal itt volt, viszont Gyomáról és Fehérvárról nem érkezett senki. Egyszer csak egy kis ponyvás teherautó parkolt le és az ózdi csapat kezdett el sürgölődni körülötte. Bolyki Zsoltiék érkeztek meg. A már szokásos nagy sátor alatti padok és asztalok hamar megteltek. Samuék Rimaszombatról inkább a sátor melletti ligetes részen táboroztak le. Egészen piknik hangulat uralkodott itt. Még viccelődtünk is Viniczai Ferivel, hogy már csak grillezni kellene és teljes lenne az összhatás. Itt állították fel a Borsodi RC Forum-osok is a sátrukat és raktak ki mindenféle NAVIGA versenyen szokatlan járgányt.
Aztán 9-kor kezdtünk is a rövid megnyitóval és már kezdtek is pörögni az események. Már indultak is a műszaki bírálatok, közben pedig az F4A futamok. A vízen egyszerre 3 hajó futott állandóan a vizsgák alatt is. Lehetett ezt azért, mert a szokásosnál több versenybírónk volt, így mindenhová jutott. Viszont kellett is, mert ezen a napon délután ½ 4-kor rendezték ugyanitt a szokásos triatlon versenyt. Addigra be kellett fejezni a mi hajós versenyünket és el kellett bontani mindent. Szóval volt miért sietni.
Nekem kicsit furcsa is volt ez a nagy pörgés, ahol sok bíró szokott lenni, ott is ritka hogy a teljes verseny ideje alatt ténylegesen tartani lehessen a három hajót a pályán. Előbb-utóbb lankadni szokott a tempó. De itt nem hagyták és szinte csak kapkodtuk a fejünket, olyan gyorsan futottak le a kategóriák.
Közben a szél hol alább hagyott, már-már tükör sima vizet produkálva, hol meg eléggé felerősödött. De legalább az iránya nagyjából állandó maradt, így a korrigálásoknál nem kellett túlkombinálni. A távoli kapu sem volt túl messze – nem is lehetett mert a tó nem túl széles. Ennek ellenére valahogy nehezen találtuk el a megfelelő irányt a megközelítéshez. Elég sok kihagyott kapu született. Még olyan egyszerű kapukat is sikerült időnként elhibázni, mint a 2-es (pedig az sok pontba kerül). A kikötések már valamennyivel jobban sikerültek, de itt sem lehetett azt mondani, hogy csak hibátlan dokkolásokat produkált a mezőny.
Valahogy nekem sem úgy ment, mint ahogy szerettem volna. Pedig sikerült még a véletlenül bekapcsolódott féket is kikapcsolnom a Tb.IV-ben. Végül is nem panaszkodhatom, de azért vezettem már jobbakat is. Gyulától is elpártolt a szerencse, az eddigi hihetetlenül jó sikerszériája megszakadt. Volt olyan futama, ahol mindkétszer kimaradt a távoli kapu. De míg mi csak az esetleg nem pont az elvárásainknak megfelelő futásainkon gondolkoztunk, addig pár műszaki hiba is történt másokkal. Láttunk például leégett villanymotorokat olyan hajóban, amit nem nagyon láttam még műszaki hibával küszködni. Aztán szegény Farkas Dezső hajói is sorban adták meg magukat. Megállt a gőzhajója is, de a gyorsnaszádját is menteni kellett. Más hajók pedig a pálya egy-egy pontján nem akartak reagálni az adókra, de szerencsére „észhez tértek” és folytatni tudták a futamukat.
Azért volt, akinek ezen a pályán is nagyon jól sikerült teljesítenie. Nagy Józsi nagyon szép eredménnyel nyerte az F4A-t. Itt szétdobásba kerültem Dr. Schuck Rolanddal a második-harmadik helyen. Roland egyszerűen megállíthatatlan volt itt is. A pályát a másik irányból is nagyon jól teljesítette. Neki sikerült ami nekem nem – mindkétszer hibátlanúl bevette a távoli kaput. Aztán Gulyás Józsi is nagyon szép eredményt ért el mind az F2A-ban, mind az F2C-ben. Az F2A-ban egy nagyon szoros eredmény bontakozott ki. Az első három helyezett egy ponton belül volt egymáshoz képest. A végén többen is egyet értettünk, hogy talán ez a leginkább kiegyensúlyozott mezőny jelenleg.
Alig sikerült olyan időszakot találni, maikor elmehettem ebédelni anélkül, hogy lemaradnék egy rajthoz szólításról. De azért sikerült egy rövid időre megszökni és megebédelni.
Láthattunk megint valami újat is. Samu NELSON osztályú csatahajója érdekes színfolt volt, bár szerintem még kellett volna súly bele hogy szépen a vízvonalig merüljön. Így viszont kicsit magasan volt az orra.
Láttunk viszont eléggé sötét felhőket is időnként. Ez felébresztette a tavalyi felhőszakadás emlékeit sokakban. De ezúttal nagyobb szerencsénk volt. A versenyt éppen csak sikerült befejezni és mindenkinek elrámolnia, mire leszakadt az ég. Addigra már mindenki a sátor alatt szorongott, itt tartottuk meg az eredmény hirdetést. Szegény Gőz Brigitta alig tudta túlkiabálni a heves esőzés és mennydörgés hangját. Aztán egy csendesebb pillanatban mi is odarohantunk a kocsihoz és már indultunk is. A triatlon verseny kezdéséig már csak pár perc volt hátra, de Nekik nem volt ilyen szerencséjük mint nekünk. Az ő versenyüket elmosta az eső.
Az esőt leszámítva jó verseny volt, sok néző is kilátogatott rá. Nem hiába van ez a tó a város közepén.
Jövőre ugyanitt.

Üdv
Péter

7

Válasz: 2017-es NAVIGA versenyek

2017.08.05, Arló. Gyula barátom nagyon hezitált, hogy eljöjjön-e a versenyre. Merthogy az időjárás jelentés nagyon meleget jósolt. DE addig erősködtem, míg Szombat reggel Lacival és Gyulával csak elindultunk Arlóra. Oda felé még jól viseltük magunkat, de már a megérkezésünkkor amikor kiszálltunk a kocsiból, éreztük, hogy nagyon meleg lesz. Mivel csak 9 óra után értünk oda, már nagyon sokan ott voltak. Nem is vacakoltam sokat a kipakolással, gyorsan túl estünk rajta és már raktam is vízre a kis Tb.IV-et egy-két próba kör erejéig. Volt olyan év, amikor egyszerűen nem éreztem a pályát, sehogy sem sikerült betalálnom itt a távoli kapuba. Most egész jól ment a körözgetés, de egyszer csak megállt a hajóm. Mivel már nem volt túl sok idő a verseny kezdetéig, gyorsan magam szálltam be a mentő csónakba és eveztem be a hajómért. Nem volt egyszerű mutatvány ezzel a kis kék színű három felé szétszerelhető miniatűr csónakban evezni. Az igyekezettől szakadt rólam a víz. Mivel egyedül ültem a csónakban, a következő probléma az volt, hogyan tartsam a hajómat hogy ne sérüljön meg és közben evezzek is. Valahogy kievickéltem a partra és már siettem is kinyitni a gépháztetőt, hogy felderítsem mi a hiba oka. Rövid keresgélés után meg is lett egy elengedett forrasztás képében. Az egyik vezetékem szabadon lógott, így nem csoda hogy megállt a hajó. Gyorsan körbe érdeklődtem mindenkinél van-e valakinek forrasztó készüléke. Akadt is egy kis kézi gázos egység, de azt sehogy se tudtuk begyújtani. Az idő vészesen fogyott, ezért rövid hezitálás után a töltő kábelem kisebb átalakításával kiiktattam a kérdéses mágneses részt és direktbe kötöttem mindent. Így a hajó működött, de minden egyes be és kikapcsolás a gépháztető leszerelésével járt. Mire ezzel kész lettem, már kezdtük is a megnyitót. Zsolti nem húzta sokat, már akkor is nagyon melege volt mindenkinek.
Szerencsére a szervezők a megszokott módon több sátrat is felállítottak, így a hajók és versenyzők egy része ezek alatt tudott meghúzódni a Nap elől. A többiek a parton pár lépéssel feljebb levő fák árnyékában táboroztak le. Sajnos a tavaly előtti állapothoz képest a tógazdák kivágtak két nagy lombos vízparti fát is, ezeknek jól jött volna még az árnyéka.
Mivel nagyon sok versenyző gyűlt össze – az ifi kategória is egymaga 6 indulóval rekord nagyságú volt – így hosszú versenyre számíthattunk. Pedig jól pörögtek az események. Több verseny bíró is vitte az ifiket és az F4A-t, mialatt a többi bíró a műszaki bírálatokat végezte. De nem csak az ifi, az F4A is sok versenyzőt számlált, így sokára kerültem először vízre. Nagyon kíváncsi voltam Peti fiam felújított yachjának futására, mert nem igazán volt alkalmam rendesen kipróbálni a verseny előtt. Fejér Karesz lett a verseny bíróm, aki addig cukkolt azzal hogy milyen sebességre képes vajon a hajó, míg megmutattam Neki, hogy teljes gázzal siklásba vihető. Így teljesítettem majdnem a teljes pályát. Persze a távoli kapunál normál sebességre váltottam és a kikötő környékén elhaladva sem keltettem nagy hullámokat. Kb. 3 perc alatt megvolt a pálya hibátlanul. Bezzeg amikor Ő volt futamban én hiába kiabáltam be Neki hogy menjen Ő is teljes gázzal a vontatójával a kikötésnél, valamiért nem akarta megtenni
Mivel összesen 64!! hajó gyűlt össze, megint lehetett látni érdekes ritkán látott darabokat. Különösen nagy kontrasztot adott, amikor Gere Peti futott a picurka kis hajójával és vele egy időben Számadó Pista egy kapuval lemaradva követte Őt az óriási F2C-ban is nagynak számító csatahajójával. Pista a szokott módon megint mókamesterkedett. Hol a kikötőt akarta „kitágítani” a csatahajóval, hol a kis mentőcsónakból borult be a vízbe, hol meg egyszerűen csak önfeledten kezdett nagy hullámokat keltve fürödni a kikötőhöz közel mialatt valaki éppen kikötni próbált.
A nagy meleg miatt sokan mentünk be a tóba fürödni, nagyon jól esett egy kis átmeneti hűsölés. Engem volt hogy a tóból hívtak ki futamra, csurom vizesen szaladtam a hajómért. Általában több versenyző volt a vízben, mint ahány hajó a pályán. Pedig arra sem lehetett panasz, többször is 4 hajó is manőverezett egyszerre a vízen. Páran – például Németh Gyuri – viccesen megpróbált a „dagonyázók” közé hajtani a hajójával a futam közben.
Volt egy-két műszaki hiba miatt elakadt egység is, a nagy számú hajóhoz és a nagy meleghez képest nem volt feltűnően nagy ez a szám.
A víz mondhatni ideális volt. Majdnem végig szinte szélcsendesnek mondható, enyhe viszonylag állandó kis szellő azért fújt. Ez leginkább csak a parton levők enyhülésére volt jó, a víz felszínt alig borzolta.
Több gond akadt viszont a tóhoz érkező fürdőzőkkel. Úgy látszik hiába volt kitáblázva, hogy itt most verseny zajlik, sokan mintha vakok lettek volna egyenesen a pályán akartak keresztben átkelni. Csak a hangos kiabálásunkra tűnt fel Nekik, hogy itt mintha valami rendezvény zajlana és bólyák által pálya van felépítve amik körül kis hajók úsznak. Merthogy ez Nekik nem volt eléggé nyilvánvaló. Csak az országútra közúti forgalomba ne tévedjenek ki soha, mert annak rövid úton ember halál lesz a vége.
Közben felváltva fürödtünk és beszélgettünk. Feri és Imi mesélt részleteket a VB-ről, kitárgyaltunk megint több hajó építési praktikát is. A vízből nagyon különleges szemszögből lehetett szó szerint testközelből nézni a mellettünk elúszó hajókat. Nagyon tetszett ez a páratlan perspektíva.
Nekem nagyon jól sikerül mindhárom hajómmal az első futamom. Gyula nem volt viszont már ilyen lelkes, Neki valahogy nem akart össze jönni egy igazán szép futam. Aztán az ebédre kapott babgulyás után teli hassal kicsit szebbnek láttuk megint a világot.
Délután már fel-fel támadt a szél, ami elkezdte emelgetni a sátrakat. Az egyik össze is roskadt a folytonos széllökések miatt. Szerencsére nem esett rá a hajókra, de gyorsan lebontottak mielőtt még tényleg valami bajt okozhatna. Pedig a sátrak ki voltak kötve kötelekkel, aminek persze sokan neki is mentek sietségükben vagy figyelmetlenségükben. A mi sátrunkat is addig-addig emelgette a szél, amíg inkább elraktam a hajóimat a szállító ládájukba, nehogy megsérüljenek.
Lehet hogy emiatt, lehet hogy a meleg miatt, a második futamban azért már követtem el csúnya hibákat. Ennek ellenére egészen elégedett lehettem a végeredménnyel. A végére ugyan szétdobásba kerültem a második helyért Plank Lacival F2A-ban, de egy 100 pontos futammal nekem kedvezett a szerencse. Ekkor bosszankodtam csak egy kicsit, hogy miért csak a szétdobásban tudtam hibátlant futni, miért nem élesben a futamban.
Az eredmény hirdetésre várva mindenki elpakolt, én is berámoltam a kocsiba. Már délután 5 óra is elmúlt, nem is kellett igazán messzire cipekedni, mégis szakadt rólam a víz a nagy melegtől. Kifelé araszolva a tóparton egy esküvői násznép éppen a ceremónia közepén tartott a strand egy elkerített részén. Valahogy mindenki megbámulta Őket, de szerintem senki sem irígykedett rájuk. Nekünk még fürdőruhában is melegünk volt, Nekik viszont tetőtől talpig szép zárt ruhában kellett kibírniuk a ceremóniát.
Szerintem jó kis verseny volt, a sok részvevő ellenére is emberi időben befejeződött, jó volt fürdeni is, csak kicsit kevesebbet beszélgettünk mert bágyadtak voltunk a nagy melegben.

Üdv
Péter

8

Válasz: 2017-es NAVIGA versenyek

2017. Augusztus 19-20, Gyomaendrőd. Hiába voltam szabadságon, mégis csak du. 3 óra körül tudtam elindulni. Gyulánál gyorsan ment a bepakolás, hamar folytatni tudtuk az utat. A késői indulás miatt csak kb. ¾ 8-ra értünk a Bónom-zugi holtághoz. A többiek üdvözlése után én egyből sátorveréssel kezdtem, kipróbáltam az új „2 másodperces” sátrat. Aztán már mentem is a kacsámmal, hogy még világosban ki tudjam próbálni. Szükség is volt a gyors próbára, mert előtte csak Csütörtök este a fürdőkádban tudtam kipróbálni. Olyan hamar besötétedett, hogy ezen kívül másra már nem is maradt idő. Azt azért örömmel konstatáltam, hogy a tavalyi pálya mögött most több hely van, mert a viszonylag szűk holtág túlsó partján terpeszkedő bokor-fűzfa kombináció alaposan meg lett gyérítve. Tavaly rossz emlékeket szereztem vele, amikor a 100M-mel beleakadtam a messze vízre hajló bokorba a Péntek délutáni gyakorláskor. Idén mivel ez a bokor már nem volt ott, jóval nagyobb szabad tér volt a pálya mögött. Így kényelmesebben és a mi fontosabb – biztonságosabban lehetett a 4-es és 5-ös kapukat megközelíteni. Persze ez csak a nagy vagy hosszú, és ezért nagy ívben forduló hajóknak okozott eddig csak problémát. Sok hajó szinte sarkon képes fordulni, ezekkel eddig sem volt gond.
Szombaton már korán reggel felkeltünk és kicuccoltunk Gyulával az asztalokra. Mivel még bőven volt idő a nevezésig is, mentem pár próba kört a Tb.IV-el és a 100M-el is. Jó is volt kicsit feleleveníteni a tavalyi tapasztalatokat, gyakorolni a kapuk sorrendjét. Többekkel közösen memorizáltuk és gyakoroltuk a pályát. Akinek már volt pálya rajza és meg tudta fejteni, az segítette az újonnan jövőket vagy bizonytalanokat.
Idén nagyon rákészültem erre a versenyre, a szokásos három hajó helyett most összesen 5db hajóval neveztem be. Külön hajót hoztam az éjszakai futamra – ez volt a legrosszabbul kezelhető, de legalább kivilágítható toló hajóm – és ott volt a kacsa is a kacsa futamra.
Völgyi Lacinál láttam még kacsákat, egyből el is kezdtük megvizsgálni és megbeszélni az Ő megoldásait.
Erre a versenyre több ritkán látott modellező barátunk is eljött, bár megint akadtak akikre számítottam de nem jöttek el. Viszont jó kis valódi nemzetközi verseny kerekedett, mert a Rimaszombati barátaink mellett Aradról és Nagyváradról is jöttek az immár ismerős modellezők. Így már három ország modellezői gyűltek össze.
A 10 órási megnyitóra már tényleg sokat voltunk, ezért a rövid ismertető után már kezdtünk is az ifikkel és a műszaki bírálatokkal. Hála a sok versenyzőnek régen látott nagyságú műszakis mezőnyök jöttek össze. Emiatt több és nehezebb munkájuk volt a bíráknak, tovább is tartott a szokásosnál egy-egy kategória szemrevételezése és pontozása. Közben pedig már elkezdődtek az F4A futamok. Többször is módosítani kellett a start sorrendet, mert a szólítani kívánt versenyző éppen a műszakin vett részt a másik hajójával.
De szépen haladtak a dolgok, állandóan két hajó volt a vízen. Amúgy a pálya 4-es kapuja kicsit rakoncátlankodott a verseny elején, többször is igazítani kellett a kezdésig. A víz meglepően tiszta volt, nem volt lebegő uszadék sem algásodás. A szél nyugati irányból próbálkozott valamelyest. Nem volt túl erős, de a 4-es és 5-ös kapuk körüli nyílt területen azért rendesen tudta sodorni a hajókat kellemetlen meglepetéseket okozva. A kikötő körül a fák védelmében viszont jóval kevésbé volt érezhető, itt alig mozgott a víz.
Mivel a verseny előtt alig volt időm bármire is, kihasználtam a futamok közötti időt és kisebb javításokat végeztem. A Tb.IV-es még Arlón állt meg egy elengedett forrasztás miatt. Ezt pótoltam most. Aztán a kacsa próba futamán derült ki, hogy másik könnyebb aksi kell bele. Ehhez viszont másik adapter kábelt kellett forrasztanom. A toló hajóhoz is készítettem egy hátsó piros ledes lámpát hogy jobban lássam térben a hajót.
Ezért szinte az egész délelőtt forrasztgattam és szereltem. Pedig ez eddig nem volt jellemző rám. Többen meg is jegyezték, hogy lassan átveszem Völgyi Laci állandó bütykölős szerepét.
A konyha szekcióban már korán megindult az élet, Dinya „Nagydumás” Zoli és Medve koma amilyen lelkesen, olyan harsányan készítették az ebédet. A hangulat fokozásban némi kis folyadék bevitel is segítette Őket.
Ebédszünet után már olyan meleg volt, hogy többen is bementünk a vízbe hűsölni. Ezt Dúzs Karcsi bátyám fejlesztette a tökélyre, kockás smici sapkában, sörrel a kezében nyakig vízben hűsölve nézte a versenyt. Engem is itt ért a felszólítás, hogy indul a kacsa futam. Gyorsan kiúsztam és már szaladtam is a kacsámért. Kellett is sietnem, mert sajnos csak 4 kacsát neveztek be erre a különös futamra. Persze sokan fényképezték a fura szerkezeteket. Rafinált dolog egy műanyag dísz kacsát gépesíteni, mindenki másképp oldotta meg. Egy viszont biztosan kiderült, mindenképpen szüksége van egy ilyen testnek svertre, mert e nélkül szinte lehetetlen vele tolatni olyan rossz az irány tartása.
Nekem nem mentek az első futamok igazán jól, minden hajómmal hibáztam kisebbet-nagyobbat. Délutánra aztán kicsit csökkent a szél, így már mindkét F2-es hajómmal tudtam 100 pontot vezetni.
Érdekes módon alig volt műszaki hibás hajó, amit menteni kellett volna. Talán csak két esetre emlékszem összesen amikor a hajó nem tudott önerőből visszatérni a kikötőhöz. Ezen kívül is volt két-három rádiózavar, de ezek a hajók némi próbálkozás után újra életre keltek és saját lábukon jöttek ki.
Délután már olyan felfokozott jókedv uralkodott a büfé-konyha környékén, hogy hangos férfi kórus énekelt minden féle nótát. Köztük olyan régi munkásmozgalmi dalok is bekerültek a repertoárba, mint az amúri partiznok dala. A partizánok kétszer is támadásba lendültek, valószínűleg azért mert az első támadást még visszaverte az ellenség.
Aztán a délutáni futamok után Feri összehívta a modellezőket a szokásos megbeszélésre. Itt Feri ismertette a jövő évi verseny naptár tervezetet. Utána ki-ki elmondta a véleményét erről az évről. A beszélgetés nagyon gyorsan kikötött egy témánál: hogyan lehet gördülékenyen lebonyolítani a jövőbeni versenyeket, ha a jelenlegi trend szerint egyre több hajót neveznek be versenyenként. AZ elhangzott ötleteket aztán Nagy Józsi összesítette is.
Mire vége volt a megbeszélésnek, már szürkült. Gyors fürdés következett és mire elkezdtem vacsorázni, már kezdődött is az éjszakai futam. Az amúgy is egyedi pálya tovább módosult, mivel két kapu nem volt kivilágítható, így vacsora közben azt figyeltem és memorizáltam, merre is kell menni. Mivel 12 induló volt ebben a kategóriában is, egyszerre két versenyző volt a pályán. A sötét és a teljesen egyedi pálya ellenére már megint négyen is hibátlant vezettünk. Mivel igencsak későre járt, nem akartuk további szétdobásokkal húzni az időt. Ezért kockavetéssel döntöttünk a dobogós helyekről. Mivel ez az éjszakai futam nem számított bele semmilyen eredménybe, ez is jó móka volt. Utána még sokáig beszélgettünk elalvás előtt.
Vasárnap reggel is korán ébredtünk. Aki sátorozott gyorsan bontotta is a sátrát, mert a beharangozott rossz idő már közel volt. Megkímélt minket éjszaka, de reggel már egyre sűrűbben dörgött az ég.
A közelgő rossz időre való tekintettel az eredetileg meghirdetett 9 óra helyett már 8 órakkor elkezdhette a futamait, aki akarta. A műszakis kategóriákban eredetileg három futamot kellett volna teljesíteni, kettőt Szombaton, egyet pedig Vasárnap. Azonban még ez sem volt elég, mert kb. ¾ 9-kor eleredt az eső. Mivel majdnem teljes szélcsend volt, én is bevállaltam a korai futamot. Éppen futamban voltam a Tb.IV-el, amikor egyre erősebben kezdett esni. Persze nem volt rajtam esőkabát, de nem hagytam abba, nagyon jól ment minden, végére hibátlanul zártam a futamot. Közben persze jó alaposan eláztam, a hajó is csupa víz lett. Mivel amúgy is kicsit poros volt előtte, most aztán neki álltam és alaposan letakarítottam. Közben előkerültek az esőkabátok és esernyők és folytatódtak a startok. De csak nem akart enyhülni az eső, ezért nem sokára megszületett a döntés: 1 óra szünet következik.
Az eső elől mindenki a faház teraszára zsúfolódott be, ott téblábolt mindenki tétlenűl. Aztán valamikor 11 óra körül Lukács bejelentette, hogy a versenyt felfüggesztjük. Mindenki két futam alapján lesz értékelve. Úgyhogy a reggeli vizes futamom a Tb-vel így nem számított bele az értékelésbe. A várakozás alatt befutott Pintér Janó is. Sajnos egész évben betegeskedett, nem láthattuk. Ezért most mindenki örömmel üdvözölte, jó volt látni Őt a komoly műtétje után ismét vidáman mosolyogni. Éppen Janó kérésére meg akartam mutatni a kacsámat és elsétáltam vele a konyha szekció mellett. A szakácsok ebből is poént csináltak és mindenáron bele akarták főzni a kacsát a babgulyásba. Furcsa kombináció lett volna, az biztos.
A szervezők ezalatt lázasan dolgoztak, hogy összesítsék az eredményeket.
Aztán mire az ebéd is elkészült, az eső is elállt. Gyönyörű, tiszta, tükörsima víz csábítgatott minket még egy kis hajózásra.
Mire megettük az ebédet, az eredmények összesítése is elkészült, az okleveleket is kitöltötték, kezdődhetett az eredmény hirdetés. Addigra már mindenki elrámolt, mi is bepakoltunk a kocsiba.
Mivel a szokásos kategóriáknál több volt ezen a versenyen és még az Országos Bajnokság eredmény hirdetése is itt történt meg, egy hosszabb ceremónia következett.
Ismét egy jó versenyen vettünk részt, eredményesen zártuk az évet.

Üdv
Péter