1

Téma: 2016-os NAVIGA versenyek

2016.Április 30, Bánk. Félve nézegettem az időjárás jelentést a verseny előtt, de gyönyörű napos és meleg időnk volt Szombaton. Talán ezért, de elég sokan neveztünk be. Korán érkeztem, de meglepődve láttam milyen sokan ott voltak már. Gyors kipakolás és a többiek üdvözlése után vízre raktam a 100M-et, mert előző nap egy kísérlet miatt elállítottam az eddigi beállításokat. A verseny kezdése előtti rövid idő alatt próbáltam ismét megtalálni a helyes beállításokat és megszokni a hajót. Nem igazán ment egyik sem. Polgármester úr is megtisztelt minket a megnyitón mondott köszöntő szavaival. Jó ötlet volt az eredetihez képest erre a hétre áttenni a versenyt, mert a vízi színpadon zajló falunapi rendezvények miatt több látogató sétált a vízparton, mint egyébként.
Sok új arcot láttam, de mint később kiderült nem mindenki volt teljesen új versenyző csak régebb óta inaktívak voltak. Gyönyörű idő, szép napsütés, kellemes meleg és nagyon enyhe szelecske volt végig a verseny alatt. Ez volt az első olyan verseny, ahol az elektronikus hajóregiszter + előnevezés rendszerét használtuk. Még viszonylag sok startlapot kellett hagyományosan kezelni, de több mint a versenyzők fele már előnevezett. Bolyki Zsolti „rendszergazda” végig támogatta munkájával a rendezőket.
Egyből elsőnek szólítottak F4A-s hajómmal és örömömre sikerült egy hibátlan futamot teljesítenem. Nagyon bizakodóan néztem a többi futam elé ilyen kezdéssel. Közben jókat beszélgettünk a rég nem látott versenyzőtársakkal. Több új hajó is feltűnt. Például nagyon vártam már Király Béla barátom BUDAPEST és TB XI hajóit. Szintén vártam Tardi Sanyi új hajóját az F2A-ban, de sajnos még nem érte el a „bevethető” állapotot a versenyig. Pedig Sanyi elmondása alapján már nem hiányzik sok az úszóképességhez. Remélem már csak egy-két verseny és láthatjuk a vízen.
Aztán egyszer csak szólítottak F2A-ban. A parton egy gyors teszt és már tettem is vízre. De kellemetlen meglepetés ért, a motor forgott a hajó meg csak állt. Lelazult a kardánt rögzítő csavar. Gyors szerelés és megismételtem a rajtot. De sajnos a hiba is megismétlődött, így nulla pontos lett a rajtom. Nagyon elszomorodtam, már régóta nem volt műszaki problémám. A sok versenyző miatt lassan haladtunk, ezért ráértem megjavítani a hajót. Kiszereltem a motort és tűreszelővel lelapoltam a tengelyt. Utána jó alaposan meghúztam a kardán csavarokat.
Következett az F2B-ban a 100M. Tudtam, hogy nem lesz valami fényes, de ilyen gyenge futamra nem számítottam. Tolatásig még viszonylag jól mentek a dolgok, de ott megmakacsolta magát a hajó. Vagy el sem akart indulni hátra felé, vagy ha el is indult nagyon lassan és félre hordott. Így a kis sebesség miatt olyan sokáig volt kitéve a szélnek, hogy az meg még jobban elfordította az irányból. Sokadik kísérletre sem tudtam vele tolatni. Ezzel viszont olyan sok időt ellőttem, hogy inkább kihagyva a tolatós kaput szaladtam kikötni. Jó döntés volt, mert éppen hogy csak sikerült begyömöszölnöm még időben a hajót a kikötőbe. Nem indult igazán jól ez a szezon, hála a szinte nulla gyakorlásnak.
Kikötés után megint hosszú szabadidőm volt, ezalatt az asztalon álló hajó futamban tapasztalt hibáin javítottam az adó további állítgatásaival. Közben aki ráért sorba állt a nagy adag babgulyásért, ami nagyon jól esett a modellezésben megfáradt versenyzőknek. A második futam már mind három hajómmal sokkal jobban sikerült. De hiába teljesítettem hibátlan futamot F2A-ban a megjavított tengelykapcsolós Tb.IV-el, ez már kevés volt a többiek jó szerepléséhez képest. Viszont F4A-ban szétdobásba kerültem az első helyért. Mivel én kevesebbet hibáztam, nekem jutott a serleg.
A nap végére már erősen éreztem, hogy az erős napsütésben leégtek a karjaim. Olyan meleg volt nap közben, hogy simán lehetett volna napozni is.
A futamok közben sokan fotózták a hajókat a stégekről. De a sok látogató az asztalokra kitett hajókról is nagy számú képet készített.

A verseny szokatlanul elhúzódott (vagy csak elszoktunk tőle a tavalyi szezon óta). De hála az elektronikus rendszernek, az eredményhirdetés nagyon hamar elkezdődött az utolsó futam után. Addigra már majdnem mindenki el is pakolt. A levegő is erősen kezdett lehűlni. Jó volt kint a szép időben barátok között eltölteni ezt a kellemes napot.

2

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

2016. Május 7-8, Kőkapu. Egyedül mentem a versenyre, mert Gyula a Ludovika fesztiválra ment bemutatózni TIT-es színekben. Szokás szerint megint már Pénteken kora délután érkeztem, hogy segíthessek Ferinek pályát építeni. Ledzényi Petiék is befutottak, úgyhogy Ők eveztek én pedig a partról segítettem. Péter hajójában a már régóta tervezett akku cserét is közösen végeztük el. Ismét lementünk a tóhoz, hogy kisúlyozzuk a hajót. Én is vittem a 100M-et, Bánk óta nem volt vízen. Kb. 15 percnyi hajózással jó párszor megpróbáltam a távoli kaput többnyire sikerrel. Pár tolatási próba után már vettem is ki a hajót a vízből. Péter is bekapcsolta a gépeket, de mivel nem tudtuk mennyire vannak az akksik feltöltve, csak az első kaput akarta megkerülni. De már onnan is alig jött vissza mert ettől is lemerültek az akksik. Rajtunk kívül csak a gőzhajósok jöttek meg Pénteken. Szombaton már korán reggel kezdtek szállingózni a versenyzők. Én Péterékkel tartva egy füzéri vártúrára indultam a hajók tóhoz való kirakása után. Jól időzítettünk és már fél tizenkettőre visszaértünk. Az új számítógépes rendszernek köszönhetően nagyon gördülékenyen, szinte észrevétlenül zajlott a nevezés. Feri megnyitója és a tulajdonos Muha Józsi meleg szavai után már kezdtünk is. Sajnos nagyon kevés versenyző jött el. Az egyetlen ifi versenyző után az F4A kezdett a szokásoknak megfelelően. Közben pedig az F2 műszakik mentek. Nem volt egyszerű, mert a kevés versenyző kevés bírót is jelentett. Szó szerint ki kellett sakkozni ki miben bíráskodhat hogy ne legyen ütközés. Szépen sütött a nap, de a tóparton nem volt túl meleg. Én konkrétan végig fáztam a két nap alatt a víznél. F4A-ban a tolóhajóval egyből sikerült egy hibátlant vezetnem. Bár csak egy hajszálon múlt, mert kikötésnél a 3 másodperc legvégén talán csak egy gondolatnyival később ért hozzá hajó a kikötőhöz. Ez a futam alatt is és végig a két nap alatt is állandóan változott a szél iránya és erőssége. Folyton kavargott a szűk völgyben. Ha a kikötőben szélcsend is volt pillanatnyilag, valamelyik kapunál biztosan erős és alattomosan fújó szél támadt. Ez ahhoz bőven elég volt, hogy ne lehessen egykönnyen kiszámolni a szél okozta elsodródást. A szeles időn kívül a part menti fák vízre potyogó virágai is gondot okoztak. A szél összefújta őket a kikötő környékére, így nem lehetett kikerülni. A nagyobb hajók ezen simán átmentek, de néhány kicsi hajócsavarja vagy kormány lapátja összeszedte őket. A további futamokban nekem sem sikerültek mindig a távoli kapu vételek emiatt. De a tolatással is küzdeni kellett a 100M-el. Volt olyan futam, amikor csak harmadik próbálkozásra sikerült. Menteni csak egy hajót kellett, az is a part közelében állt meg. Volt kaland egy megbokrosodott 2,4GHz-es berendezéssel is. Többszöri akksi és feszültségszabályzó csereberélgetés után állt csak össze működőképes verzió. A nap végére mindenkinek meg volt a két futama.
Az eredetileg is a szokásosnál kisebb létszámból Szombat este páran el kellett induljanak haza. Így Vasárnap reggel igaz hogy álmosan-fázósan, de a szombatinál is kevesebben folyattuk a versenyt. Az álmossághoz volt egy kis közöm egy Szombat este hosszúra nyúlt előadással. Most már tényleg nagyon családias volt a hangulat. Vasárnap is szép napos, de az árnyékban hűvös idő volt végig. A szél is ugyan olyan változékony maradt, mint előző nap. Viszont a vízre potyogott virágokat majdnem teljesen elfújta éjjel a szél. Ezért az előző napinál tisztább, szebb vízen hajózhattunk. Beszélgettünk, ücsörögtünk a padokon és gyönyörködtünk a szépen úszó hajók látványában. F4A-ban ismét sikerült hibátlanul vezetnem, a kikötésnél is tovább maradt középen a hajó. Az előző futamaimhoz képest viszonylag jól sikerült F2B-ben a 100M-mel a vezetés. Bár küszködtem a tolatással és a kikötéssel is. Feri folyamatosan írta ki az eredményeket a táblára. Ekkor láttam, hogy már nyertem két érmet. Hogy ne kelljen sokat várni a futamok után az eredményhirdetésre Feri kérésére elkezdtem megírni az okleveleket. Ezért én kerültem sorra utoljára F2A-ban. Végre olyan futamot futottam amivel elégedett voltam. Nem volt hibátlan, de a hajó végig azt csinálta, amit szerettem volna. Viszont valami nem stimmel a kihajtásnál, mert azt hittem nem fog végig menni a pályán a hajó annyira rossz hangja volt. Szerencsére kibírta a kikötőig és egycsavaros létére nagyon szép kikötést produkált. Ezzel a futammal ezt a kategóriát is megnyertem. Három hajóval neveztem be, mindhárommal nyertem is. Bevallom ez minden várakozásomat felülmúlta. Az eredményhirdetés után néhány perc alatt mindenki összecsomagolt és már indult is haza. Csak Péter, Feri, Oli Laci és én maradtunk. Amíg Feriék elpakolták a hajóikat, addig én még kicsit próbálgattam a 100M-et. Aztán amíg Ők bontották a pályát én is elrámoltam. Mire mind végeztünk, elkezdett zuhogni az eső. Nagyon ki volt centizve. Mire megebédeltünk elállt az eső és ismét szép napos időben indulhattunk haza.

3

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

2016.05.21. Sarkad. Reggel 4-kor ébresztő, hogy 3,5 órányi vezetés után időben oda érjek. De még így sem én voltam az első. A rendezőkön kívül már László Misi is ott volt. Éppen az új hajóját pakolta ki. Lassan a többiek is szállingóztak. Mivel jócskán a kezdés előtt érkeztem, volt időm nyugodtan kipakolni és menni egy próbakört a 100M-el. A kőkapui verseny óta javítottam a beállításain, de ettől érzésem szerint kicsit lelassult. De simán végig ment a pályán kb. 5,5 perc alatt. Igazából csak ekkor kezdtem el aggódni az erős szél miatt. Szép napos idő volt, de erős szembe szél fújt, a tó is erősen hullámzott. Itt még arra gondoltam, hogy ez csak valamiféle reggeli szél, ami el fog állni amint felmelegszik a levegő.
Előbb a helyi TV-sek késztettek egy riportot, aztán a rövid megnyitó után a műszaki bírálatokkal kezdtünk, mert nehéz volt összeszervezni a versenybírókat, mivel Ők is indultak több kategóriában is.
Sajnos az ifi versenyzők most sem tülekedtek. Mindösszesen csak ketten indultak ebben a kategóriában. Az első két versenyen csak egy-egy ifi induló volt. Nem tudom mi történik, de nagyon rossz ez a trend. Pár éve még gyakran 5-6 ifi versenyző indult. Mondjuk az is igaz, hogy az átlag inkább a háromhoz volt közelebb, mint a hathoz versenyenként. Ráadásul annyira nagy a lemorzsolódás közülük, hogy csak hárman tartottak ki a felnőtt kategóriáig és járnak viszonylag rendszeresen most is versenyezni.
Ugyan ez a helyzet a gőzhajósokkal is. Most is csak ketten voltak. Pedig a gőzhajók mindig a többi hajón felül lenyűgözik a nézőket. Ők egy olyan kis külön mesevilág, amit még a felnőttek is alig hisznek el sokszor. Állandó a hitetlenkedés, amikor megtudják, hogy ezek a hajók tényleg gőzzel mennek. A gyerekeket pedig a gőzsíp hangjával lehet még nagyobb csodálkozásra bírni.
De szerencsére a többi kategóriákban azért akadt versenyző. F4A-ban 13-an, F2A-ban 7-en, F2B-ben 9-en indultak. F2C-ben viszont a sajnos szokásos kis létszám –csak 4 fő –indult. De ennek legalább viszonylag egyszerű és érthető oka van, a helyhiány. Mert 140cm feletti hajó kevés modellező műhelyében, lakásában, kocsijában fér el. Ezért ezt a kategóriát kevesebben választják eleve.
A futamokat sikerült úgy szervezni, hogy egyszerre tényleg ott volt a két hajó a vízen, nagyon ritkán volt csak egy hajó a pályán. Ezért viszonylag tempósan haladtunk. Ha már a pályáról és az erős szélről szó esett, ennek egy további vonzata is volt. Mégpedig kiderült, hogy az egy ponton rögzített kikötőrudas kikötő ebben az erős szélben nem a legjobb. A rudakat a szél és a hullámzás önálló életre keltették, rendesen „csapkodtak”. Viszont csendesebb időben szépen működött volna ez a típus is.
Már az első futamok alatt is megtapasztalhatta mindenki, hogy ez az erős szél nagyon feszegeti a biztonságos hajózás határait. Már az első futamok alatt is volt versenyző, aki inkább kihagyta és vízre sem rakta a hajóját. Az egész versenyen mindössze 3db hibátlan futam született. Többeknek is víz került a hajójába, néha igen tekintélyes mennyiség. Ifj. Plank Laci, Ledzényi Peti, Németh Gyuri, Koncz Peti és én is vizet kaptunk a hajónkba. De László Misinek az erős szél elfújta a gőzkazán lángját. Csak nagy nehezen tudta újragyújtani az addigra már az elfogyó gőz miatt teljesen lelassult hajóban a lángot. Ledzényi Petinek eddig még sohasem láttam vizet a HELGOLAND-jában, hát most erre is sor került. A magas oldalfal ellenére teljesen beterítették a hullámok a fedélzetét és elég szép adag víz befolyt az illesztésnél. Legrosszabbul talán Koncz Peti járt. Neki a kis kit-ből épített csatahajója majdnem elsüllyedt a testbe jutott sok víztől. A hajó fara már víz alatt volt, mire ki tudta halászni a stég előtt leállt pici járgányt. De még a nagy F2B hajójából is úgy kellett kiönteni a vizet.
F2A-ban még volt annyi bátorságom, hogy mindkétszer vízre rakjam a TbIV-et. Másodjára már nem voltam biztos benne hogy ez jó ötlet volt. Az erős szélben próbáltam úgy manőverezni, hogy oldalról csak a lehető legrövidebb ideig kapja a szelet. De időnkét voltak olyan helyzetek, amikor ezt nem lehetett elkerülni. Ilyenkor a kis 1 kg-os hajócska annyira oldalra dőlt, hogy a test szél felöli oldalán már nagyon nagy vízvonal alatti zöld területek bukkantak elő. A túloldalon meg a fedélzet széle víz alá került. Szerintem több, mint 45 fokra dűlt ilyenkor a test. Szerencsére nagyon mélyre építettem be mindent, a fedélzeten pedig könnyű anyagokkal dolgoztam. Így nem borul fel, de a parton állók többször is úgy gondolták, ilyen nagy bedőlésből már nem áll talpra és felborul. Így persze nem is sikerült vele különösebben jót futnom.
Ilyen tapasztalatokat begyűjtve aztán hosszas vívódás után F2B-ben már nem mertem másodjára vízre rakni a 100M-et. Ilyet eddig még soha sem csináltam. Fájt a szívem a kihagyott futamért, de valószínűleg csak egy átlagos futamot tudtam volna vele teljesíteni maximum. Ahhoz képest pedig nagy volt a sérülés kockázata.
Viszont az F2C-s hajók nagyon szépen stabilan úsztak még ilyen időben is. Ezzel nem biztos hogy mindegyik tulajdonos egyet ért, de összehasonlítva őket az F2A-s vagy F4A-s hajókkal, alig imbolyogtak a vízen. Hát igen, a még ilyen körülmények között is stabil hajó az valahol 5kg felett kezdődik. Itt a másik véglet Giricz Lukács hajója ami olyan nehéz, hogy csak két ember tudja mozgatni. De úgy úszott, mintha tükör sima vízen lenne. Egyáltalán nem vette észre a hullámokat, semennyire sem billegett.
A végén F2A-ban az első helyért, F4A-ban pedig a második helyért szétdobásba kerültem volna. Addigra a szél talán még egy kicsit erősödött is, úgyhogy mindkét esetben lemondtam az újabb vízre szállásról és a jobb helyezés esélyéről is a biztonság kedvéért.
Csak otthon derült ki számomra, hogy valószínűleg jól döntöttem. Este áramtalanítottam a TB.IV-et és ekkor vettem csak észre, hogy nekem is víz került a testbe. Még nem volt sok, de kis hajónál mér ez is ronthat az amúgy sem túl nagy stabilitáson. Ráadásul nekem minden a gerincre van lerakva. Ha a szétdobásnál további víz került volna bele, már eléri az elektronikát is.
Mivel verseny közben folyamatosan írták az eredményeket a táblára és én meg lemondtam mindkét szétdobás lehetőségéről, nagyon gyorsan tudtunk eredményt hirdetni.
Nagyon különleges verseny volt, ilyen erős szélben ritkán versenyeztünk.

4

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

2016.Június 4, Székesfehérvár. A fehérvári nagy verseny szokott lenni, sok résztvevővel. Közel is van, szóval szívesen megyek. Idén viszont sok minden alakult a megszokottól eltérően. Először is a Vidámparki-tó rekonstrukció alatt áll éppen. A partja feldúlva, a mederből leengedték a vizet hogy kikotorhassák az iszapot. Ezért új helyszín lett kijelölve, a Palotavárosi horgásztavak. Kicsit többet kellett kanyarogni szűk utcákon a tóig, mint régebben, de nagyon kellemes környezetbe csöppentünk. Közel lehetett megállni a vízhez, szép rendezett vízpart, nyírt fű fogadta a versenyzőket. Nem is volt belőlük hiány, mert idei rekord született, 58 hajó lett benevezve. Ketten Ausztriából és ketten Szlovákiából is érkeztek. És már elég közel a verseny kezdéséhez, de megjött Gyula barátom is gyönyörűen felújított BMW oldalkocsisával. Megint több érdeklődő gyűlt össze a csodaszép motorját nézegetni.
Egy nagy sátor és sok söraszal és pad állt a rendelkezésünkre. Kipakolás után a Tb.IV-el mentem pár próba kört. Annak ellenére hogy ideálisak voltak a körülmények (sima „vasalt” víz ami még tiszta is, könnyű vízreszállási lehetőség, nem volt távol a kapu, ráadásul kicsit még ferdén is állt rálátást biztosítva) nekem még sem sikerült belőnöm magamnak a legjobb megközelítési szöget. Alig-alig sikerült betalálnom a távoli kapuba. Kínomban már alulról is megpróbáltam. Reméltem, hogy majd a toló hajómmal F4A-ban az első futamomat további gyakorlásnak használhatom majd az F2-es futamjaim előtt. Ezért kivettem az Tb.IV-et és Ferivel neki láttunk felállítani a sörsátramat hogy árnyékban legyünk. Mert bizony addigra már igencsak égetett a nap, pedig még 10 óra sem volt. Alaposan megizzadtunk a melegben, mire kész lett, közben még a megnyitó is lezajlott és már indultak is a futamok. Érdekes módon nem az F4A-val kezdtünk, hanem Ifi és F2A indult. A Tb.IV-es első futamomom így meg is látszott, hogy nem éreztem azt a távoli kaput, egyszer kihagytam. De volt egy nagyon érdekes rész a futam alatt, amikor is Király Béla TB.XI-ese is a vízen volt az én TB.IV-esem mellett. Ráadásul mindketten azonos kapu körül bóklásztunk. Ilyenre nem is emlékszem, hogy egy futamon belül egy Osztrák-Magyar Monarchia beli hadihajó osztály két egysége egyszerre lett volna vízen! Olyan már volt hogy Feri valamelyik csatahajója Ledzényi Peti Helgolandjával vagy az én valamelyik naszádommal egy időben volt vízen, de egy hajó osztályból ilyet eddig még nem láttam. Sajnos ezt nem tudtam lefotózni, de majd legközelebb. A bírók és a szervezők ügyesen pörgették az eseményeket. Egyszerre két hajó volt legalább a vízen, de néha három is. Közben már olyan meleg lett, hogy sokan behúzódtak a sátrak és a fák árnyékába. Érdekes módon a toló hajóval megint jobban ment a versenyzés, itt végre tudtam hibátlant vezetni. A 100M-mel megismételtem a TB.IV vezetést, itt is kimaradt egyszer a távoli kapu. Ez a távoli kapu dolog nem okozott viszont mindenkinek ilyen gondot. Ez az egy futam alatt is több hibátlant teljesítettek. A kikötésben viszont többeknél láttam gondot. Nem minden hajót tudtak időben megállítani, ezért kicsúsztak a mérőnégyszögből.
Közben persze ment a szokásos viccelődés. Ugrattuk egymást, néztük a gyönyörű hajókat a vízen, beszélgettünk egy-egy alkatrész elkészítésének fogásairól, vagy tanulmányoztuk az ide álhozott újságokat, könyveket.
Ezalatt egyre inkább befelhősödött és nem sokkal dél után előbb csak alig-alig, majd egyre erősebben esni kezdett. Hamarosan egy szép felhőszakadás közepén találtuk magunkat. Az eső szakadt, az ég dörgött és további sötét felhők jöttek. Ekkor történt az egyetlen műszaki mentés is. Andreas Janisch osztrák barátunk pöttömnyi kis hajója az addigi hibátlan futama végén már éppen rákanyarodott a kikötésre, amikor hirtelen teljesen oldalra dőlt és süllyedni kezdett. Szerencsére olyan közel volt a parthoz és a mentőcsónakhoz, hogy még időben érkezett a mentés. A bírók is és a versenyzők is eltanácstalanodtak, vízre rakjanak-e újabb hajókat. Azok, akik még csak most kerültek sorra az első futamukkal bizony nem úszták meg szárazon. Előkerültek az esernyők, esőkabátok, hosszú nadrágok és pulóverek. Mire aztán mindenki teljesítette az első futamát, elkészült a gulyás is. Addigra már kellően éhesek is voltunk, az eső is még mindig esett, a gulyás is tűz forró volt, ezért senkinek sem volt nagy kedve versenyezni vagy bíráskodni. Pedig a víz majdnem végig teljesen nyugodt volt, csak egy nagyon rövid időre hullámosodott be egy kicsit.
Volt aki már az eső elején biztonságba helyezte a hajóit, a többség viszont csak az ebéd alatt-után kezdte úgy gondolni, hogy összerámol. A szervezők is nehéz döntést hoztak, az egyetlen futam eredményével lezárták a versenyt. Egy páran még reménykedtünk, hátha kitisztul, az eső alább hagy a verseny pedig folytatódik. De a végső döntés megszületett és elkezdtük az eredmények összeszámolását. Mivel az egyetlen futamban sokat értek el kategóriánként azonos pontszámot, sok szétdobás következett volna. De ezt többen nem vállalták, ezért a megmaradt pontegyenlőségeknél pénzfeldobással döntöttünk. Így hamar elindulhatott az eredmény hirdetés. A többség addigra már teljesen bepakolt az autókba. Csak egy-két renitens – mint én –kezdte a pakolást így a végén. Addigra az eső már annyira alább hagyott, hogy szinte nem is esett. Viszont már délután 4 óra volt, ha ilyenkor folytattuk volna, a sok versenyző miatt a második futam nagyon későn ért volna véget.
Szomorúak voltak a rendezők és a versenyzők is. Szegény rendezők nagyon rajta voltak a szervezésen, hogy ilyen jó helyszínt találjanak és minden rendben legyen. És akkor egy rajtuk kívül álló ok miatt idő előtt be kellett fejezni. A versenyzők is szívesen teljesítették volna mindkét futamot olyan szép időben, mint a mi délelőtt volt.
Végül is a rendezés rendben volt, a helyszín nekem nagyon tetszett, szívesen jönnék ide máskor is. Bejött a rendezők azon számítása is, miszerint ez a tó jóval szélvédettebb, mint az előző helyszín. Remélem jövőre jobb idő lesz és ismét legalább ennyien eljövünk.

5

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

2016.Június 25-26, Ártánd. Az ártándi versenyen 9 éve voltam először, most pedig másodjára jártam itt. Emlékezetes marad az a 2007-es verseny több okból is. Akkor és ott üzemeltem be az első hajómat, a 100M-et és mint később kiderült, ez volt a Forgó „Kínai” Gyula által rendezett utolsó ártándi verseny. Ignáth Gyula néhány éve újraindította az ártándi versenyt, de azóta nem volt alkalmam eljönni.
Idén viszont végre úgy alakult, hogy részt tudtam venni ismét. Péntek délután 2-kor indultam otthonról, Pesten felvettem Gyula barátomat és végül délután ½ 7-kor érkeztünk meg. GPS ide vagy oda, végül telefonos segítséget kellett kérnem a rendezőktől, hogy megtaláljam az utcát, ahol a tóhoz kellett lekanyarodni. A klímás autóból kiszállva szinte ledöntött lábunkról a fülledt forróság. Mivel a pálya még nem volt felállítva és a stég is építés alatt volt éppen, nem volt értelme kipakolni a hajókat. Inkább körül néztünk, hol lehet felverni a sátrakat. A színpad mögötti részen már 4-5 sátor állt, mire megérkeztünk. Munka közben pillanatok alatt még jobban megizzadtunk, utána menekültünk a vízparti fák árnyékába. De ott sem volt sokkal hűvösebb. Tardi Sanyi utánunk érkezett, Ő is elsőként sátrat vert. Akinek nem volt különösebb dolga, az vagy a start hely környékén a fák alatti árnyékban ücsörgött, vagy a konyha komplexum körül gyülekezett.
A víz meglepően magas volt. Az előző évek fotói már-már kiszáradás szélén levőnek mutatták a tavat. De erre most alaposan rácáfolt a vízállás. Sajnos ennek is megvolt a maga rossz oldala. A frissen elöntött területekről a vízmozgás mindenféle apró uszadékot, hínárt-vízinövényt ragadott magával.
A szervező csapat vendégszeretete és lelkesedése óriási volt. Már Péntek este finom slambuccal vártak mindenkit vacsorára. Minden étkezésnél több féle harapni való várt mindenkit. Gyakorlatilag az otthonról hozott kenyér-margarin-szalámi szentháromságot érintetlenül vihettem haza.
A hosszúra nyúlt esti beszélgetés alatt, már jócskán este 11 óra után futottak be Völgyi Laciék Székesfehérvárról. Éjfél felé aztán csak ledöntött az álmosság.
Szombaton reggel már 8 óra felé túl meleg volt. Csak ekkor pakolásztuk ki a hajókat, mert a pálya is csak ekkor épült. Sokan reménykedtünk benne, hogy a versenykiírásban beharangozott két plusz segédbója a távoli kapunál égül mégsem lesz felállítva, de Ignáth Gyula eloszlatta ebbéli reményeinket. Így hát a megnyitó előtt aki tehette, próbálgatta a mindenki számára szokatlanná alakított kapu bevételét. Túlzás lenne, ha azt mondanám, mindenkinek elnyerte tetszését ez a két bója. Ráadásul a starthelyről nézve teljesen az az érzésünk volt, hogy az új bóják vonala belóg az eredeti kapu vonalába, mintegy leszűkítve azt. Persze az oldalsó dombocskáig elsétálva láthatóvá vált, hogy erről szó sincs. Csak egyszerűen nagyon csalóka látványt nyújtott a start helyről.
A két segédbója lehetetlenné tette az általánosan elterjedt „alúlról ferdén” és az általam kedvelt „ felülről ferdén” való kapu vételt. Szinte csakis oldalról és a kapura merőlegesen lehetett csak bevenni a kaput. Akinek nem ez volt a bevált módszere, az csak kínlódott és keresgélte a megfelelő megközelítési irányt. Ráadásul ez a fajta kapu kialakítás egyáltalán nem kedvezett a nagyobb méretű és nagyobb sugáron forduló hajóknak. Ha nem nagyjából merőlegesen közelítettünk, már nem volt hely kanyarodni és kapun belül tartani a hajót. Ez a megoldás a kicsi és nagyon kis ívben fordulni képes hajóknak való volt. De ahogy Ignáth Gyula mondta: ez a kapu mindenkinek ugyanolyan nehéz.
Már ezalatt a reggeli gyakorlás alatt visszaütött a magas vízszintnél emlegetett vízen úszó sok hínár darab. Mindkét kipróbált hajóm hajócsavarja szép nagy adagot feltekert belőlük. Ráadásul olyan makacsul, hogy csak ollóval átvagdosva és fogóval letépkedve tudtam megszabadulni tőlük. A szinte csak jelzés értékű légmozgás ahelyett hogy hűsített volna minket, csak arra volt elég, hogy a tó összes ilyen uszadékát erre a vízfelületre gyűjtse össze.
A gyakorlás végeztével még mindig nem voltunk túl sokan. Pedig Péntek este azt hittem, a többség majd Szombaton reggel érkezik csak. DE Gyulától megtudtam, hogy mindössze 27 nevezés érkezett. A megnyitó előtt körbenézve már láttam, csak ennyien leszünk. Kellemes meglepetésként még befutott Németh Imre és Nagy Józsi is pestről.
Aztán a rövid megnyitó után már kezdtünk is. A pótbójás távoli kapu elkezdte tizedelni a mezőnyt. Az addig esetleg úgy-ahogy begyakorolt technika a verseny hevében tovaszállt és senki sem volt elégedett a teljesítményével. F2A-ban a kis egycsavaros Tb.IV-esem a távoli kapu környékén úgy feltekert valamit a hajócsavarjára, hogy teljes gázkar állásnál is alig vánszorgott. De az igazán kellemetlen hatása a tolatásnál mutatkozott meg. A feltekert növény miatt szinte egyáltalán nem akart tolatni a hajó, csak balra kitörni. Ezért már harmadjára kellett ráfordulnom a tolatásnál a kapura, mire nagy nehezen átevickélt rajta. Ezzel viszont annyi időt veszítettem, hogy az addig egyébként hibátlan futamom végén már nem maradt időm a kikötésre. Nagyon bosszantott a dolog, mert teljesen rajtam kívül álló okként nem tudtam semmit tenni ellene. De másoknak is gondot okozott a hínár. Különösen a kisebb hajók bírkóztak vele. A távoli kapunál pedig sorra születtek az érdekesnél érdekesebb, de hasonlóan eredménytelen megközelítési kísérletek. A négy bója alkotta rendszeren a legkülönfélébb helyeken sikerült átmenni vagy érinteni, persze ezek mind pontlevonással jártak. Annyira csalóka volt a partról a látvány, hogy a nézők többsége sokszor biztosra vette hogy a hajó szépen átmegy a kapun, de meglepve láttuk hogy mennyire rosszul becsültük meg mi is a hajó helyzetét. Egy-egy igazán különleges esetet persze hangosan és tréfásan kommentáltunk is.
A víz a különös kaputól és a sok úszó gaztól eltekintve ideális volt. Teljesen tükörsimának látszott, a rendkívül enyhe légmozgás nem tudta fodrozni sem.
A tolóhajóm Kort-gyűrűje viszonylag jól elterelte az útjába eső uszadékot, ezért ezt a hajómat viselte meg legkevésbé a sok moszat. A 100M-re is tekeredett szépen anyag. Annyira, hogy kikötéskor a hátramenetbe kapcsolt hajócsavarokkal való lassítás már jelentősen elforgatta a hajótestet. De szerencsére ilyen szélcsendes időben ezt még ki lehetett ügyeskedni. Kellett is az ügyeskedés, mert a távoli kaput mindkét futamomban egyszer-egyszer kihagytam.
A többség vagy a kapu felett haladt el, vagy pedig a Naviga kapun áthaladva a kapu és a jobb oldali segéd bója között is áthaladt, így nullázta le a kapuvételt. A kapu előtt, vagy attól balra nagyon kevesen haladtak el.
A verseny nagyon komótosan haladt, közben még ebéd szüntetet is tartottunk. Ebéd után következtek a műszakik és folytattuk a futamokat. Így már nagyon késő délutánra fejeztük csak be az aznapi adagot. Utána többen is ismét nekifogtunk a gyakorlásnak. Újabb és újabb technikákat keresgéltünk a kapuvételre.
Vacsora után ismét nagyot beszélgettünk. Az éjszakai futamot is csak ½ 11-kor kezdtük el, addigra lett teljesen sötét. Ekkor látszott meg igazán, hogy a hajók kivilágítása közötti különbségek. Tardi Sanyié nagyon esztétikus is volt és nagyon jól lehetett látni a hajó orrát és farát is. Ignáth Gyula vagy Németh Gyuri világítása nem mutatta a hajó farát, így amikor a versenyzőtől távolodott, alig lehetett megállapítani a helyzetét. Az én ledsoros világításom a praktikusabb kategóriába tartozott, bár ez sem volt tökéletes.
Vasárnap reggel kicsit felhősebb volt az idő, reméltem enyhébb napunk lesz. De már a sátor bontáskor reggel 8-kor szakadt rólunk a víz. Gyorsan bepakoltuk a kocsiba a nem feltétlenül szükséges holmikat és már mentem is egy kicsit gyakorolni. A vízmozgás megváltozott az előző napihoz képest, így a pálya környéke teljesen tiszta volt. Nem láttam semmilyen vízen úszkáló moszat vagy hínár darabokat. Nem is szedett fel semmit egyik hajóm csavarja sem. A kicsit elhúzódó reggeli után elkezdődtek a futamok. De addigra már ismét ugyanolyan ereje volt a napnak, mint Szombaton. De legalább nem volt már meg a pénteki fülledtség és néha kisebb felhők is adtak némi árnyékot. A tiszta vízben végre úgy mentek a hajók, ahogy kellett. Csak a toló hajóval nem tudtam javítani a szombati futamokhoz képest. A kevés hajóval nagyjából délre vége is volt a versenynek. Ekkor már szépen kezdett keletről borulni az idő. A meleg nem enyhült, de legalább a napnak nem volt olyan ereje. Az ebéd csak nem akart elkészülni, ezért nagyon komótosan szépen mindenki bepakolt a kocsikba, aztán csak ücsörögtünk a fák árnyékában és beszélgettünk. Többször felvetettük, hogy igyekezhetnénk az eredményhirdetéssel, mert el fogunk ázni. Aztán végül 4 órakor elkezdtük az eredményhirdetést. Az ebéd is elkészült addigra, úgyhogy nem üres gyomorral kellett haza indulni.
A rendezők aranyosak voltak, jó ellátást kaptunk. Talán csak a főzést kellett volna hamarabb kezdeni mindkét nap. Az a vasárnapi hosszú várakozás már nem hiányzott.

6

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

Sajnos a 2016.07.09-i szegedi versenyre nem volt lehetőségem elmenni családi program miatt. Így erről a versenyről nem tudok élménybeszámolót írni.

Üdv
Péter

7

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

2016.augusztus 6, Tiszaújváros. Két kihagyott verseny után már nagyon vártam, hogy a következő versenyzési lehetőséget. Előtte volt némi gyakorlás meg hajó karbantartás, szépítgetés-tisztítgatás. Az időjárás miatt komolyan aggódtam, mert éjjel végig esett az eső és induláskor is erősen felhős- szemerkélő esős volt az idő. Ráadásul a tiszújvárosi tó tavaly is szeles volt, most sem számítottam szélcsendes időre és sima vízre. Gyulával végig beszélgettük az utat, ami nagyon hamar el is telt. Odaérve furcsa kép fogadott: ketten egy csónakban vízi növényeket gyűjtöttek a pálya körül. Kiderült Sanyiéknak ezt azért kellett megtenni, mert az elburjánzott vízililiomok feltekeredhetnek a hajók hajócsavarjára.
Mire kipakoltunk a kocsiból, már olyan melegünk volt, hogy át kellett öltöznünk rövidnadrágba. Felfő sehol, de a szél fúj és valamennyire hullámos is a víz. Mellettünk a Borsodi RC Modellfórum csapata ügyködött, a szokásos éves találkozójukkal volt egybekötve a mi versenyünk.
A verseny időben indult és elég jól lett pörgetve, a sok induló miatt erre szükség is volt. Legalább két- de gyakran három versenyző is volt a pályán. Amíg az ifi és F4A futamok mentek, lezajlottak a műszakik is. Nem mondhatnám, hogy rengeteg rég látott versenyző is lett volna. Inkább úgy láttam, több általam várt versenyző is hiányzott. Nekem talán Dr. Schmuck Roland és Hocza Pista részvétele volt a meglepetés. Roland ebben az évben csatlakozott a versenyzőkhöz, Pista pedig a folyamatosan kiszámíthatatlan szolgálati beosztása miatt idén most tudott jönni először.
Érdekesség azért így is akadt. Ami legelőször feltűnt, az Tardi Sanyi új épülő F2B-s hajója volt. Amilyen régóta építgeti Sanyi, annyira igényes és szépen kidolgozott gép lesz. Igen csak fel fogja adni a leckét a vetélytársaknak. Mindannyian egyetértettünk benne, hogy nem csak az itthoni de a világversenyeken is megállja majd a helyét. Meg lesz a kellő súlya, hogy a szélre kevéssé legyen érzékeny. Ráadásul két hajócsavarja és két (hajócsavarok mögött elhelyezett) kormánylapátja jó manőverező képességet ígér. Nagyon szép az eddig elvégzett munka. De nem csak a külcsín, hanem a belbecs is érdekes volt. Sanyi szokásához híven mindent működő képesre készít. Világítás és csörlők működnek, ajtók-fedelek nyithatóak. A gépészeti kialakítása is érdekes volt. Egy motorja fogaskerék áttételen keresztül hajtja a két csavart. A fogaskerék tengelyek központi kenése is nagyon profi volt.
Hocza Pista FN-122 felderítő naszádja is érdekes színfoltot jelentett. Nagyon szép kis hajócska, kár hogy ritkán láthatjuk.
Dr. Schmuck Roland egyik hajója éppen nyitva volt, bekukucskálva érdekes motort láttam benne. Zöld színű kis erőforrás formás darabnak látszott, de két oldalt egy-egy doboz szerű toldat volt rajta. Sajnos a hajó megállt kint a pályán, menteni kellett.
Blaskó Jani SATURN-ja is furcsán viselkedett. Hiába rakott bele Jani 2,4GHz-es vevőt, továbbra is rádió problémákkal küzdött. Csakúgy, mint Fejér Karesz HALNY-ja. Mindkét hajó már több verseny óta rakoncátlankodik, több alkatrész csere sem tudta eddig megoldani a problémáikat.
Időnként a mellettünk levő vízterületen feltűnt egy-egy érdekes gépezet a Borsodi RC Modellfórum-tól. Szerintem a leglátványosabb (és egyben leghangosabb is) a robbanómotoros gyorsasági katamarán volt. De hoztak gőzhajót, vitorlást, tolóhajót és más hajókat is.
A verseny előtti vízi növény mentesítés elég jól sikerült, szerencsére kevés versenyzőnek akadt problémája a feltekert növények miatt. Egyszer-kétszer én is húztam magam mögött valami gizgazt. De szerencsére ezek most sokkal kevésbé befolyásolták a hajóim irányíthatóságát, mint Ártándon. Nem mindenki volt ilyen szerencsés. Például Völgyi Laci őrnaszádja a feltekert növényektől jobbra alig akart fordulni.
Dél felé elszállingóztunk kisebb csoportokban ebédelni. Nem volt igazi ebédszünet, mert az nagyon belassította volna a versenyt.
A szél néha alább hagyott. Ilyenkor elég kellemes volt a víz, alig egy pici szellővel. De ezek az időszakok mindig elég rövidek voltak csak. Hamar visszatért a közepes erejű szél és annak sodró ereje.
Aztán délután a hátunk mögül elkezdett egyre erősebben beborulni. Amikor már láttuk, nem fog minket elkerülni a zivatar, mindenki gyorsan elkezdett elpakolni és bevonultunk a sátor alá. Aztán leszakad az ég igazán erős szél kíséretében. Szerencsére ekkor már csak néhány versenyző futama volt csak hátra. Volt aki ilyen körülmények között is vállalta a futamot, de már csak egy bíró és egyszerre egy hajó volt így vízen. Rövid várakozás után aztán elállt az eső és a szél is mérséklődött valamelyest. Így a még hátralévő futamokat is teljesíteni Lehetett. Persze nem irigylésre méltó körülmények között, de azért meglettek.
Most derült ki igazán, milyen jó ötlet volt hogy nincs ebéd szünet és hogy lehetőség szerint három hajó is volt egyszerre a pályán. Így mire a vihar ideért, már a verseny döntő többsége lement.
Az utolsó futam után nagyon hamar következett az eredmény hirdetés is. Mire elindultunk haza, már csak a lehűlt levegő és a vizes talaj maradt a zivatarból.
A verseny teljesen komfortos és jól szervezett volt. Talán csak a még vízben maradt vízililiomok és a szinte állandó szél voltak zavaró tényezők.

8

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

Nostalgianavy írta:

Nekem talán Dr. Schmuck Roland és Hocza Pista részvétele volt a meglepetés. Roland ebben az évben csatlakozott a versenyzőkhöz, Pista pedig a folyamatosan kiszámíthatatlan szolgálati beosztása miatt idén most tudott jönni először.
[...]
Dr. Schmuck Roland egyik hajója éppen nyitva volt, bekukucskálva érdekes motort láttam benne. Zöld színű kis erőforrás formás darabnak látszott, de két oldalt egy-egy doboz szerű toldat volt rajta. Sajnos a hajó megállt kint a pályán, menteni kellett.

Köszönöm az említést, örülök, hogy részt vehettem a versenyen. A zöld motor az F4A kategóriás Monteleone hajómban van. A hajó eredetileg 1960 körül készült, én újítottam fel az idén, ami nem kevés munka volt, de megérte! Korához illően az 1960-as évekre jellemző színekre festettem a hajót. Az eredeti 12V-os motort megtartottam, hiszen ha már több mint 60 éve működik, akkor valószínűleg nem fog mostanában megállni, ráadásul a mai modern lipo akksikkal nagyon sokat tud menni töltés nélkül. A hajó maga annyira ritka, hogy egyetlen másik ilyen típusnak sem sikerült nyomára akadnom interneten. Székesfehérváron bronz, Tiszaújvárosban ezüstérmet sikerült elérnem ezzel a hajóval.

A hajóm, ami megállt, egy másik, F2B kategóriás hajó, modern elektronikával. Sajnos ezzel a hajóval így nem sikerült értékelhető eredményt elérnem.

Idén két versenyre jutottam el, de ha időm engedi, jövőre szeretnék több versenyen is részt venni.

9

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

2016.08.27-28, Gyomanedrőd. Az endrődi verseny mindig kicsit kilóg a sorból – a dolog jó értelmében. Több szempontból is különleges. Itt szokott a legtöbb versenyző indulni, itt különleges a pálya, a NAVIGA futamokon kívül is mindig van különleges futam, van idő mindenkivel beszélgetni mert két napos, általában lehet fürödni a holtágban, egyedi a pontszámítás is, Szombat esténként itt beszéljük meg a tárgyévi verseny szezon tapasztalatait és elkezdődik a következő évi versenynaptár összeállítása. Legvégül pedig itt kerül lezárásra az Országos Bajnokság és az Országos Bajnoki címek átadása is.
Ez mind-mind csupa jó dolog, ezért szerintem mindenki várja már ezt a versenyt. ugyanakkor ez a verseny azt is jelenti számomra, hogy egy verseny szezon ismét lezárult és 8 hónapig nem találkozunk versenyzők, jó barátok. Szóval mindig van bennem egy kis szomorúság is. Persze ez általában csak a haza felé vezető úton szokott már eszembe jutni, de ahhoz előbb oda is kellett érni a verseny helyszínére.
Szokásomhoz híven már Pénteken ebéd után elindultam, de most egyedül. Gyula barátom ugyanis a gyönyörűen felújított oldalkocsis BMW-jével indult útnak még délelőtt. Délután fél hatra érkeztem, Gyula pont egy sátor állításnyi idővel korábban. Az egyedi pálya már állt, néhány versenyző is ott volt már. Ugyan már valamelyik korábbi versenyen László Misi osztogatta a pálya rajzot, de nekem elsőre úgy tűnt hogy ez ugyanaz mint a tavalyi pálya. Ezért nem is foglalkoztam vele. Így meglepetésként ért, hogy ugyan a pálya alaprajza tényleg ugyan az mint tavaly, de a kapukat más sorrendben kell bevenni. Szóval tényleg jól jött egy kis gyakorlás. Többen is így gondoltuk, elég nagy tumultust produkáltunk rövid idő alatt. Hamar kiderült, hogy két nehéz pont van a pályán: a kettes és a négyes-ötös kapuk. A kettesben az volt a nehéz, hogy bár elég közel volt a stéghez, de a mint a távoli kapu, itt is takarásban volt a két bója. De a legnagyobb probléma az volt, hogy a kapu meglehetősen közel volt az egyeshez. Persze nem mindenkinek. Ezek a nehéz pontok leginkább csak a nagy ívben forduló hajóknak okoztak gondot. Egy átlagos F4A-s vagy F2A-s hajónak ez nem okozott gondot. De F2B-ben és F2C-ben már nem ment egyszerűen ezekre a kapukra való ilyen szűk ráfordulás. Persze nem volt lehetetlen dolog. László Misi személyesen ellenőrizte le egy csónakból, hogy a négyes-ötös mögött a túlsó parti belógó fűzfáig még bőven van hely egy forduláshoz. Ez azonban hiába látszik jól oldalról egy csónakból, a starthelyen állva alig tűnt kivitelezhetőnek. A kettessel hamar megbirkóztam, inkább a négyes-ötös kombinációra koncentráltam sokakkal együtt. Azért is, mert itt a pálya vonalvezetése még a sok példányban közreadott pályarajz ellenére sem volt világos elsőre – nekem sem.
Jó pár éve egyszer már beleakadtam a túlsó parti belógó fűzfába, most is útban volt. Ahogy a 100M-mel próbálgattam eltalálni a fordulás kezdetének megfelelő helyét, megint sikerült beleakadnom a fa ágaiba. Ez a szűk kanyarokkal teli pálya jól megmutatta, hogy a Tb.IV láthatóan kisebb ívben képes fordulni, mint a 100M. Hát ennek most meg lett az ára. Amikor láttam, hogy milyen hosszasan kell bajlódni a kiszabadításával, már éreztem, hogy ezt nem úszom meg sérülés nélkül. Az ütközéstől a gépháztető vagy 3cm-t hátra csúszott, a teljes kötélzet kiakadt vagy összegabalyodott. Mivel már szürkült, ezért inkább a faház nappalijában, lámpafénynél álltam neki a javításnak. Szerencsére kb. fél órányi munka után már nem látszott semmi nyoma ennek a malőrnek. Azt a tanulságot mindenesetre leszűrtem, nekem az ötös kapura való ráfordulás lesz a problémás pont. Még szerencse, hogy a szokásos 7 perc helyett a bonyolultabb vonalvezetés miatt 10 percünk volt a futam teljesítésére.
Szombaton korán keltünk, gyors reggeli után végre ismét rendes fény viszonyok között ismét gyakorolgattuk a pályát. Folyamatosan érkeztek a többiek, hamar teli lett a stég, teli lettek az asztalok. Hüvös Feri megmutatta alig 3 hete szerzett Európa Bajnoki aranyérmét és gratulálhattam ehhez a kimagasló eredményhez. Már ekkor látható volt, hogy sokan leszünk, ezért pontosan 10 órakor kezdődött a rövid megnyitó és már indultak is az ifik. A megnyitó alatt már el is kezdődtek a különleges események. Három nagy hajó kötelékben megtett néhány kört a pálya körül. Ilyet sem látni minden nap.
A szokásos profi rajthelyen (mindkét versenyzőnek saját időmérője van, nagyon közel van a járószint a vízhez ezért könnyű vízre rakni a hajókat, stb) kívül még két további hasznos újítás is volt. Mindkét versenyző elé ki volt rakva a pálya rajza és Gere Józsiék újítása – a rajtbíró kihangosítása, hogy mindenki jól hallja ki következik – is segítette a gördülékeny lebonyolítást. Erre szükség is volt, mert Szombaton a műszaki vizsgán áteső kategóriák két futamot teljesítettek. Így ezen a napon több mint 80 futamot bonyolítottunk le. Ráadásul idén először a szombati futamok közül aki akart, ez egyikkel gyorsasági futamként mehetett végig. A kapukat ugyanúgy értékelték, de a végén azt is nézték, ki ért be leghamarabb. Ez is egy érdekes színfolt volt. Az utolsó futamnak már este 7 óra után lett vége. Közben persze jókat beszélgettünk, viccelődtünk. Volt idő megnézni és megbeszélni egy-egy hajó technikai megoldásait is. Meg volt idő hajót is építeni. Erre Völgyi Laci volt a példa. Az asztala felől állandó reszelés, fűrészelés, szerelés hangja hallatszott. Először azt hittem, mérgében neki állt szétfűrészelni az egyik hajóját. De kiderült, hogy új tengelyt és meghajtást igyekszik beépíteni egy addig üresen álló halászhajó testbe, hogy F4A-ban még elindulhasson vele. A nap végére sikerrel is járt, Vasárnap már el tudott vele indulni. Nekem sem F4A-ban, sem F2B-ben nem ment kimagaslóan. F4A-ban egyszerűen elhibáztam az első futamot. F2B-ben pedig az 5-ös kaput nem tudtam bevenni. A 100M olyan nagy ívben fordul, hogy a péntek esti fűzfás kaland óta távolságtartó technika miatt minden tartalék nélkül kellett ráfordulni, ami nem mindig sikerült. De F2A-ban mindkétszer hibátlant mentem, hála a kisebb forduló körnek + a szélcsendnek.
A nappali futamok után már kezdtük is a szokásos évad végi megbeszélést a jövő évi verseny naptárról és a szezonban felmerült dolgokat is megbeszéltük. A megbeszélés elég demokratikus szokott lenni, de nehéz olyan döntéseket hozni, ami mindenkinek jó.
Csak egy rövid szünet következett, ami alatt gyorsan vacsoráztunk, fürödtünk, elrámoltunk, ilyesmi. Hamar ránk sötétedett és már kezdtük is az éjszakai futamot 11 versenyzővel. Ez a futam a szabvány NAVIGA pályán zajlott, mivel Blaskó Janiék direkt úgy építették fel egyedi pályájukat, hogy abból csak a NAVIGA pálya kapui legyenek kivilágíthatóak. Megint láthattunk érdekes világítási megoldásokat, mivel a többségnek direkt erre az egy alkalomra felszerelt ideiglenes lámpái voltak. Átlátszó golyóstollbetétből készített lámpától a hajótestre szigetelő szalagozott elemlámán keresztül a LED-es világításig minden volt. Ezek hatékonysága persze teljesen különböző volt, kinek jobban kinek kevésbé segítette a hajó navigálását. Én maradtam a nálam jól bevált két darab LED szalag csiga szarvhoz hasonló módon való rögzítésénél. Ha a kibocsátott fényerő alapján pontoztak volna, szerintem simán nyertem volna mert mindenkinél nagyobb fénye volt. De sajnálatos módon továbbra is a kapuk teljesítését pontozták a bírók. Az esti nagy beszélgetések hevében elfogyasztott kelleténél több célzóvíz hatására sikerült egy kaput érintenem. A többiek viszont mintha megtáltosodtak volna, hatan is 100 pontos futamot mentek. Annyira ment nekik, hogy még a szétdobásban is – ahol a pályát visszafelé kellett teljesíteni + korom sötét volt – sikerült Tardi Sanyinak és Dér Andrisnak 100-ast futniuk. Az én 98 pontom csak a 7. helyre volt elég holtversenyben Kurdi Csabival.
Vasárnap reggel még a futamok előtt Pintér Janó előhozta távirányítású vadkacsáját és kicsit hajókázott vele. Szinte éppen csak vízre szállt, mikor Decsi Feri bácsi is megjelent egy saját vadkacsával és már indult is a kötelék hajózás. Azonnal rohantam a fényképezőgépért, mert ilyet még nem láttam. Ez szöget is ütött a fejemben. Az éjszakai versenyek rendre több 100 pontos futamot hoznak, mint a nappalik, tehát már nincs benne akkor a kihívás. Ezért valami más különlegesség kell, ez pedig lehetne egy vadkacsa futam. Szinte semmi iránytartása nincs, mivel ugyanaz a bolti kacsatest az alapja, mindenkinek ugyanolyan nehéz vele manőverezni. László Misinek tetszett az ötletem, mentünk vele sorban Giricz Lukácshoz, Blaskó Janihoz, Szujó Zolihoz. Mindenki vevő volt az ötletre, Lukács el is határozta hogy az eredmény hirdetés után bejelenti.
A rajtok rendesen időben kezdődtek 9 órakor. A szombatihoz képest kicsit szemetesebb volt a víz, több uszadék úszott a tetején és időnként egy nagyon-nagyon enyhe szellő is lengett. De ugyanolyan szép napos és meleg időnk volt, mint Szombaton. A szemközti partról benyúló fűzfával Számadó Pista is találkozott, de az ott a fűzfa húzta a rövidebbet. Pista egyszerűen átgázolt a fa vízhez közeli ágain a naszádjával. A futamok alatt folytattuk az érdekes technikák felderítését. Mint a kacsa futam ötletgazdája, természetesen nekem is kell RC kacsát építenem. Így Decsi Feri bácsi kacsájába betekintést nyertem. Megcsodáltuk Medve Gábor féltenyérnyi kis úszóképes tolóhajójának gépezetét is. A technikai újdonságok is egyre inkább beszivárognak a hajózásba is. Egyre többen készítenek versenyen kívül a fedélzetre szerelt kamerával felvételt a pályáról. Ledzényi Peti hajójának hibakereséséhez pedig endoszkóp kamerát használt Hüvös Feri. Szujó Zoli épülő félben levő hajója pedig már tartalmazott 3D nyomtatott alkatrészeket is.
Amint egy kategória teljesen lefutott, Viniczai Feri és Blaskó Jani már gépelték is be az eredményeket és frissítették az Országos Bajnokság eredményeit. Közben az első asztalnál Szujó Zoléik az okleveleket készítették. Így az utolsó versenyző futama után néhány perccel már kezdhettük is az eredmény hirdetést. Sajnos az ózdiak közül az eredmény hirdetés előtt fél órával már valakinek annyira mehetnéke volt már haza, hogy kénytelenek voltak a többi klubtagjuk is alkalmazkodni hozzá – legalábbis azok, akik a közösen bérelt mikrobusszal jöttek. Szegény Bolyki Zsolti majd fel robbant mérgében hogy ideje korán el kell velük indulnia haza. Pedig Zsolti futamot is nyert és az Országos Bajnokságban is érmes volt.
Az eredmény hirdetésre már mindenki elpakolta a hajóit, menetkészen várták a ceremónia végét, búcsúzkodtunk és már indultak is haza. Csak mi maradtunk Tardi Sanyival még egy-két érmes fényképet csinálni. Sanyi is és én is csak ezután kezdtünk el pakolni. A szervezők közül többen is elkezdték bontani a pályát. Ki úszva, ki csónakkal. Ez a csónakba szállás viszont nem volt igazán sikeres, mert a csónak valahogy elindult a beszállás alatt, így a kolléga nagy csobbanással a csónak orrára tudott csak landolni, nem kevés víz kiséretében. Mire mindent beraktam és elindulhattam, már csak három versenyző volt még ott, mindenki más már úton volt haza. Nyolc hónap múlva újra találkozunk!

10

Válasz: 2016-os NAVIGA versenyek

sroland írta:
Nostalgianavy írta:

Nekem talán Dr. Schmuck Roland és Hocza Pista részvétele volt a meglepetés. Roland ebben az évben csatlakozott a versenyzőkhöz, Pista pedig a folyamatosan kiszámíthatatlan szolgálati beosztása miatt idén most tudott jönni először.
[...]
Dr. Schmuck Roland egyik hajója éppen nyitva volt, bekukucskálva érdekes motort láttam benne. Zöld színű kis erőforrás formás darabnak látszott, de két oldalt egy-egy doboz szerű toldat volt rajta. Sajnos a hajó megállt kint a pályán, menteni kellett.

Köszönöm az említést, örülök, hogy részt vehettem a versenyen. A zöld motor az F4A kategóriás Monteleone hajómban van. A hajó eredetileg 1960 körül készült, én újítottam fel az idén, ami nem kevés munka volt, de megérte! Korához illően az 1960-as évekre jellemző színekre festettem a hajót. Az eredeti 12V-os motort megtartottam, hiszen ha már több mint 60 éve működik, akkor valószínűleg nem fog mostanában megállni, ráadásul a mai modern lipo akksikkal nagyon sokat tud menni töltés nélkül. A hajó maga annyira ritka, hogy egyetlen másik ilyen típusnak sem sikerült nyomára akadnom interneten. Székesfehérváron bronz, Tiszaújvárosban ezüstérmet sikerült elérnem ezzel a hajóval.

A hajóm, ami megállt, egy másik, F2B kategóriás hajó, modern elektronikával. Sajnos ezzel a hajóval így nem sikerült értékelhető eredményt elérnem.

Idén két versenyre jutottam el, de ha időm engedi, jövőre szeretnék több versenyen is részt venni.

Szia Roland,
Örülök, hogy Te is olvasod a fórumot és még inkább örülök, hogy hozzá is szólsz. Kevesen írunk! Kár hogy nem tudtál eljönni a gyomanedrődi versenyre. De azért legalább a beszámolót olvasd el és a fotókat nézd meg kárpótlásul.
Üdv
Péter