1

(72 válasz, Épülő hajómodellek fórumban)

Sziasztok,
Lassacskán, de haladok a palánkozással. Egyre többet kell trükközni a palánkokkal. Az elején még egyszerűen csak hagytam párhuzamosan a palánkokat, de egyre inkább el kell keskenyíteni őket az orr és a tat felé is. Ez tovább lassítja a munkát, de palánkról palánkra egyre jobban kezd kibontakozni a hajótest formája.
http://img2.indafoto.hu/9/1/119231_0a78b75a9f1c04959965751b875f1310/25514435_3e308d8292d648f2c6f0fb76a6afa54d_m.jpg
http://img2.indafoto.hu/9/1/119231_0a78b75a9f1c04959965751b875f1310/25514437_7f13d22a96d8b877eb08d9716a848dae_m.jpg
http://img1.indafoto.hu/9/1/119231_0a78b75a9f1c04959965751b875f1310/25514439_a64bc2916b8bc262883b74112649e494_m.jpg
http://img1.indafoto.hu/9/1/119231_0a78b75a9f1c04959965751b875f1310/25514441_9a164a51d38a9f4a87d8e91709e7f659_m.jpg
Üdv
Péter

2

(72 válasz, Épülő hajómodellek fórumban)

Sziasztok,

Halad tovább az építés, csak nincs elég időm egyszerre építeni és írni is róla. Vagy az egyik, vagy a másik.
A bordák rögzítése után beillesztettem a gerincet. Itt néhány bordát fel kellett lazítani és alápakolni hogy szépen fussanak a többivel:
 Gerinc behelyezése a bordákba
A bordákat a tat és az orr közelében kicsit becsiszoltam, hogy a rájuk hajlított palánkok szépen felfeküdjenek rájuk.
Ezután már indulhatott a palánkozás 3x10-es fenyőlécekkel. A léceket faragasztóval és gombostűvel rögzítem:
Palánkozás
Az már egyből látszott, hogy ez a műhely kicsi ehhez  a hajóhoz. De nem tudok műhelyt bővíteni, úgyhogy marad az örökös forgatás - hol a taton kell dolgozni, hol az orr részen:
 Kicsit nagy a műhelyemhez
 Nagy a műhelyhez képest
Ahogy ívesedik a hajótest úgy kell egyre inkább egyedileg elvékonyítani a palánkokat, ezért belassult a munka:
 Elvékonyodó palánkok
Az orr és fartőke tömör fából lesz kifaragva.

Üdv
Péter

3

(72 válasz, Épülő hajómodellek fórumban)

Sziasztok,

Régóta tervezgettem már, hogy végre elkezdem építeni a TÁTRA osztályú rombolót. Ezek a hajók (és az elsüllyedtek pótlására szánt ERSATZ-TRIGLAV osztály) voltak az Osztrák-Magyar Monarchia legmodernebb rombolói.
A modellt a szokásos 1:50 méretarányban, műgyanta testtel és fedélzettel, rádió távirányítással fogom építeni.
A leendő modell méretei:
Hossza: 1668mm
Szélesség:152mm
Merülés: 48mm
Súly: közelítőleg 7kg

Sólyadeszkaként agy 14mm vastag OSB-ot használok. Erre hosszában két merevítőt csavaroztam. Így már nem hajlik le a saját súlyától:
http://img2.indafoto.hu/9/1/119231_0a78b75a9f1c04959965751b875f1310/25352775_dbe91f9c66e833c5621216ae61693392_s.jpg

Erre feljelöltem a hajó hossztengelyét, majd erre a bordák helyét. A bordákat egyenként kinyomtattam, majd ezeket a lapokat egy réteges lemezre ragasztva Oli Laci vágta ki nekem. A bordák aljára ragasztottam egy talpat, aminél fogva könnyen és pont merőlegesen lehet odacsavarozni a sólyadeszkához:
http://img2.indafoto.hu/9/1/119231_0a78b75a9f1c04959965751b875f1310/25352777_6a5187764b2e38d1d490c08d6982b7c9_s.jpg
Ma idáig jutottam.

Üdv
Péter

4

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017. Augusztus 19-20, Gyomaendrőd. Hiába voltam szabadságon, mégis csak du. 3 óra körül tudtam elindulni. Gyulánál gyorsan ment a bepakolás, hamar folytatni tudtuk az utat. A késői indulás miatt csak kb. ¾ 8-ra értünk a Bónom-zugi holtághoz. A többiek üdvözlése után én egyből sátorveréssel kezdtem, kipróbáltam az új „2 másodperces” sátrat. Aztán már mentem is a kacsámmal, hogy még világosban ki tudjam próbálni. Szükség is volt a gyors próbára, mert előtte csak Csütörtök este a fürdőkádban tudtam kipróbálni. Olyan hamar besötétedett, hogy ezen kívül másra már nem is maradt idő. Azt azért örömmel konstatáltam, hogy a tavalyi pálya mögött most több hely van, mert a viszonylag szűk holtág túlsó partján terpeszkedő bokor-fűzfa kombináció alaposan meg lett gyérítve. Tavaly rossz emlékeket szereztem vele, amikor a 100M-mel beleakadtam a messze vízre hajló bokorba a Péntek délutáni gyakorláskor. Idén mivel ez a bokor már nem volt ott, jóval nagyobb szabad tér volt a pálya mögött. Így kényelmesebben és a mi fontosabb – biztonságosabban lehetett a 4-es és 5-ös kapukat megközelíteni. Persze ez csak a nagy vagy hosszú, és ezért nagy ívben forduló hajóknak okozott eddig csak problémát. Sok hajó szinte sarkon képes fordulni, ezekkel eddig sem volt gond.
Szombaton már korán reggel felkeltünk és kicuccoltunk Gyulával az asztalokra. Mivel még bőven volt idő a nevezésig is, mentem pár próba kört a Tb.IV-el és a 100M-el is. Jó is volt kicsit feleleveníteni a tavalyi tapasztalatokat, gyakorolni a kapuk sorrendjét. Többekkel közösen memorizáltuk és gyakoroltuk a pályát. Akinek már volt pálya rajza és meg tudta fejteni, az segítette az újonnan jövőket vagy bizonytalanokat.
Idén nagyon rákészültem erre a versenyre, a szokásos három hajó helyett most összesen 5db hajóval neveztem be. Külön hajót hoztam az éjszakai futamra – ez volt a legrosszabbul kezelhető, de legalább kivilágítható toló hajóm – és ott volt a kacsa is a kacsa futamra.
Völgyi Lacinál láttam még kacsákat, egyből el is kezdtük megvizsgálni és megbeszélni az Ő megoldásait.
Erre a versenyre több ritkán látott modellező barátunk is eljött, bár megint akadtak akikre számítottam de nem jöttek el. Viszont jó kis valódi nemzetközi verseny kerekedett, mert a Rimaszombati barátaink mellett Aradról és Nagyváradról is jöttek az immár ismerős modellezők. Így már három ország modellezői gyűltek össze.
A 10 órási megnyitóra már tényleg sokat voltunk, ezért a rövid ismertető után már kezdtünk is az ifikkel és a műszaki bírálatokkal. Hála a sok versenyzőnek régen látott nagyságú műszakis mezőnyök jöttek össze. Emiatt több és nehezebb munkájuk volt a bíráknak, tovább is tartott a szokásosnál egy-egy kategória szemrevételezése és pontozása. Közben pedig már elkezdődtek az F4A futamok. Többször is módosítani kellett a start sorrendet, mert a szólítani kívánt versenyző éppen a műszakin vett részt a másik hajójával.
De szépen haladtak a dolgok, állandóan két hajó volt a vízen. Amúgy a pálya 4-es kapuja kicsit rakoncátlankodott a verseny elején, többször is igazítani kellett a kezdésig. A víz meglepően tiszta volt, nem volt lebegő uszadék sem algásodás. A szél nyugati irányból próbálkozott valamelyest. Nem volt túl erős, de a 4-es és 5-ös kapuk körüli nyílt területen azért rendesen tudta sodorni a hajókat kellemetlen meglepetéseket okozva. A kikötő körül a fák védelmében viszont jóval kevésbé volt érezhető, itt alig mozgott a víz.
Mivel a verseny előtt alig volt időm bármire is, kihasználtam a futamok közötti időt és kisebb javításokat végeztem. A Tb.IV-es még Arlón állt meg egy elengedett forrasztás miatt. Ezt pótoltam most. Aztán a kacsa próba futamán derült ki, hogy másik könnyebb aksi kell bele. Ehhez viszont másik adapter kábelt kellett forrasztanom. A toló hajóhoz is készítettem egy hátsó piros ledes lámpát hogy jobban lássam térben a hajót.
Ezért szinte az egész délelőtt forrasztgattam és szereltem. Pedig ez eddig nem volt jellemző rám. Többen meg is jegyezték, hogy lassan átveszem Völgyi Laci állandó bütykölős szerepét.
A konyha szekcióban már korán megindult az élet, Dinya „Nagydumás” Zoli és Medve koma amilyen lelkesen, olyan harsányan készítették az ebédet. A hangulat fokozásban némi kis folyadék bevitel is segítette Őket.
Ebédszünet után már olyan meleg volt, hogy többen is bementünk a vízbe hűsölni. Ezt Dúzs Karcsi bátyám fejlesztette a tökélyre, kockás smici sapkában, sörrel a kezében nyakig vízben hűsölve nézte a versenyt. Engem is itt ért a felszólítás, hogy indul a kacsa futam. Gyorsan kiúsztam és már szaladtam is a kacsámért. Kellett is sietnem, mert sajnos csak 4 kacsát neveztek be erre a különös futamra. Persze sokan fényképezték a fura szerkezeteket. Rafinált dolog egy műanyag dísz kacsát gépesíteni, mindenki másképp oldotta meg. Egy viszont biztosan kiderült, mindenképpen szüksége van egy ilyen testnek svertre, mert e nélkül szinte lehetetlen vele tolatni olyan rossz az irány tartása.
Nekem nem mentek az első futamok igazán jól, minden hajómmal hibáztam kisebbet-nagyobbat. Délutánra aztán kicsit csökkent a szél, így már mindkét F2-es hajómmal tudtam 100 pontot vezetni.
Érdekes módon alig volt műszaki hibás hajó, amit menteni kellett volna. Talán csak két esetre emlékszem összesen amikor a hajó nem tudott önerőből visszatérni a kikötőhöz. Ezen kívül is volt két-három rádiózavar, de ezek a hajók némi próbálkozás után újra életre keltek és saját lábukon jöttek ki.
Délután már olyan felfokozott jókedv uralkodott a büfé-konyha környékén, hogy hangos férfi kórus énekelt minden féle nótát. Köztük olyan régi munkásmozgalmi dalok is bekerültek a repertoárba, mint az amúri partiznok dala. A partizánok kétszer is támadásba lendültek, valószínűleg azért mert az első támadást még visszaverte az ellenség.
Aztán a délutáni futamok után Feri összehívta a modellezőket a szokásos megbeszélésre. Itt Feri ismertette a jövő évi verseny naptár tervezetet. Utána ki-ki elmondta a véleményét erről az évről. A beszélgetés nagyon gyorsan kikötött egy témánál: hogyan lehet gördülékenyen lebonyolítani a jövőbeni versenyeket, ha a jelenlegi trend szerint egyre több hajót neveznek be versenyenként. AZ elhangzott ötleteket aztán Nagy Józsi összesítette is.
Mire vége volt a megbeszélésnek, már szürkült. Gyors fürdés következett és mire elkezdtem vacsorázni, már kezdődött is az éjszakai futam. Az amúgy is egyedi pálya tovább módosult, mivel két kapu nem volt kivilágítható, így vacsora közben azt figyeltem és memorizáltam, merre is kell menni. Mivel 12 induló volt ebben a kategóriában is, egyszerre két versenyző volt a pályán. A sötét és a teljesen egyedi pálya ellenére már megint négyen is hibátlant vezettünk. Mivel igencsak későre járt, nem akartuk további szétdobásokkal húzni az időt. Ezért kockavetéssel döntöttünk a dobogós helyekről. Mivel ez az éjszakai futam nem számított bele semmilyen eredménybe, ez is jó móka volt. Utána még sokáig beszélgettünk elalvás előtt.
Vasárnap reggel is korán ébredtünk. Aki sátorozott gyorsan bontotta is a sátrát, mert a beharangozott rossz idő már közel volt. Megkímélt minket éjszaka, de reggel már egyre sűrűbben dörgött az ég.
A közelgő rossz időre való tekintettel az eredetileg meghirdetett 9 óra helyett már 8 órakkor elkezdhette a futamait, aki akarta. A műszakis kategóriákban eredetileg három futamot kellett volna teljesíteni, kettőt Szombaton, egyet pedig Vasárnap. Azonban még ez sem volt elég, mert kb. ¾ 9-kor eleredt az eső. Mivel majdnem teljes szélcsend volt, én is bevállaltam a korai futamot. Éppen futamban voltam a Tb.IV-el, amikor egyre erősebben kezdett esni. Persze nem volt rajtam esőkabát, de nem hagytam abba, nagyon jól ment minden, végére hibátlanul zártam a futamot. Közben persze jó alaposan eláztam, a hajó is csupa víz lett. Mivel amúgy is kicsit poros volt előtte, most aztán neki álltam és alaposan letakarítottam. Közben előkerültek az esőkabátok és esernyők és folytatódtak a startok. De csak nem akart enyhülni az eső, ezért nem sokára megszületett a döntés: 1 óra szünet következik.
Az eső elől mindenki a faház teraszára zsúfolódott be, ott téblábolt mindenki tétlenűl. Aztán valamikor 11 óra körül Lukács bejelentette, hogy a versenyt felfüggesztjük. Mindenki két futam alapján lesz értékelve. Úgyhogy a reggeli vizes futamom a Tb-vel így nem számított bele az értékelésbe. A várakozás alatt befutott Pintér Janó is. Sajnos egész évben betegeskedett, nem láthattuk. Ezért most mindenki örömmel üdvözölte, jó volt látni Őt a komoly műtétje után ismét vidáman mosolyogni. Éppen Janó kérésére meg akartam mutatni a kacsámat és elsétáltam vele a konyha szekció mellett. A szakácsok ebből is poént csináltak és mindenáron bele akarták főzni a kacsát a babgulyásba. Furcsa kombináció lett volna, az biztos.
A szervezők ezalatt lázasan dolgoztak, hogy összesítsék az eredményeket.
Aztán mire az ebéd is elkészült, az eső is elállt. Gyönyörű, tiszta, tükörsima víz csábítgatott minket még egy kis hajózásra.
Mire megettük az ebédet, az eredmények összesítése is elkészült, az okleveleket is kitöltötték, kezdődhetett az eredmény hirdetés. Addigra már mindenki elrámolt, mi is bepakoltunk a kocsiba.
Mivel a szokásos kategóriáknál több volt ezen a versenyen és még az Országos Bajnokság eredmény hirdetése is itt történt meg, egy hosszabb ceremónia következett.
Ismét egy jó versenyen vettünk részt, eredményesen zártuk az évet.

Üdv
Péter

5

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017.08.05, Arló. Gyula barátom nagyon hezitált, hogy eljöjjön-e a versenyre. Merthogy az időjárás jelentés nagyon meleget jósolt. DE addig erősködtem, míg Szombat reggel Lacival és Gyulával csak elindultunk Arlóra. Oda felé még jól viseltük magunkat, de már a megérkezésünkkor amikor kiszálltunk a kocsiból, éreztük, hogy nagyon meleg lesz. Mivel csak 9 óra után értünk oda, már nagyon sokan ott voltak. Nem is vacakoltam sokat a kipakolással, gyorsan túl estünk rajta és már raktam is vízre a kis Tb.IV-et egy-két próba kör erejéig. Volt olyan év, amikor egyszerűen nem éreztem a pályát, sehogy sem sikerült betalálnom itt a távoli kapuba. Most egész jól ment a körözgetés, de egyszer csak megállt a hajóm. Mivel már nem volt túl sok idő a verseny kezdetéig, gyorsan magam szálltam be a mentő csónakba és eveztem be a hajómért. Nem volt egyszerű mutatvány ezzel a kis kék színű három felé szétszerelhető miniatűr csónakban evezni. Az igyekezettől szakadt rólam a víz. Mivel egyedül ültem a csónakban, a következő probléma az volt, hogyan tartsam a hajómat hogy ne sérüljön meg és közben evezzek is. Valahogy kievickéltem a partra és már siettem is kinyitni a gépháztetőt, hogy felderítsem mi a hiba oka. Rövid keresgélés után meg is lett egy elengedett forrasztás képében. Az egyik vezetékem szabadon lógott, így nem csoda hogy megállt a hajó. Gyorsan körbe érdeklődtem mindenkinél van-e valakinek forrasztó készüléke. Akadt is egy kis kézi gázos egység, de azt sehogy se tudtuk begyújtani. Az idő vészesen fogyott, ezért rövid hezitálás után a töltő kábelem kisebb átalakításával kiiktattam a kérdéses mágneses részt és direktbe kötöttem mindent. Így a hajó működött, de minden egyes be és kikapcsolás a gépháztető leszerelésével járt. Mire ezzel kész lettem, már kezdtük is a megnyitót. Zsolti nem húzta sokat, már akkor is nagyon melege volt mindenkinek.
Szerencsére a szervezők a megszokott módon több sátrat is felállítottak, így a hajók és versenyzők egy része ezek alatt tudott meghúzódni a Nap elől. A többiek a parton pár lépéssel feljebb levő fák árnyékában táboroztak le. Sajnos a tavaly előtti állapothoz képest a tógazdák kivágtak két nagy lombos vízparti fát is, ezeknek jól jött volna még az árnyéka.
Mivel nagyon sok versenyző gyűlt össze – az ifi kategória is egymaga 6 indulóval rekord nagyságú volt – így hosszú versenyre számíthattunk. Pedig jól pörögtek az események. Több verseny bíró is vitte az ifiket és az F4A-t, mialatt a többi bíró a műszaki bírálatokat végezte. De nem csak az ifi, az F4A is sok versenyzőt számlált, így sokára kerültem először vízre. Nagyon kíváncsi voltam Peti fiam felújított yachjának futására, mert nem igazán volt alkalmam rendesen kipróbálni a verseny előtt. Fejér Karesz lett a verseny bíróm, aki addig cukkolt azzal hogy milyen sebességre képes vajon a hajó, míg megmutattam Neki, hogy teljes gázzal siklásba vihető. Így teljesítettem majdnem a teljes pályát. Persze a távoli kapunál normál sebességre váltottam és a kikötő környékén elhaladva sem keltettem nagy hullámokat. Kb. 3 perc alatt megvolt a pálya hibátlanul. Bezzeg amikor Ő volt futamban én hiába kiabáltam be Neki hogy menjen Ő is teljes gázzal a vontatójával a kikötésnél, valamiért nem akarta megtenni
Mivel összesen 64!! hajó gyűlt össze, megint lehetett látni érdekes ritkán látott darabokat. Különösen nagy kontrasztot adott, amikor Gere Peti futott a picurka kis hajójával és vele egy időben Számadó Pista egy kapuval lemaradva követte Őt az óriási F2C-ban is nagynak számító csatahajójával. Pista a szokott módon megint mókamesterkedett. Hol a kikötőt akarta „kitágítani” a csatahajóval, hol a kis mentőcsónakból borult be a vízbe, hol meg egyszerűen csak önfeledten kezdett nagy hullámokat keltve fürödni a kikötőhöz közel mialatt valaki éppen kikötni próbált.
A nagy meleg miatt sokan mentünk be a tóba fürödni, nagyon jól esett egy kis átmeneti hűsölés. Engem volt hogy a tóból hívtak ki futamra, csurom vizesen szaladtam a hajómért. Általában több versenyző volt a vízben, mint ahány hajó a pályán. Pedig arra sem lehetett panasz, többször is 4 hajó is manőverezett egyszerre a vízen. Páran – például Németh Gyuri – viccesen megpróbált a „dagonyázók” közé hajtani a hajójával a futam közben.
Volt egy-két műszaki hiba miatt elakadt egység is, a nagy számú hajóhoz és a nagy meleghez képest nem volt feltűnően nagy ez a szám.
A víz mondhatni ideális volt. Majdnem végig szinte szélcsendesnek mondható, enyhe viszonylag állandó kis szellő azért fújt. Ez leginkább csak a parton levők enyhülésére volt jó, a víz felszínt alig borzolta.
Több gond akadt viszont a tóhoz érkező fürdőzőkkel. Úgy látszik hiába volt kitáblázva, hogy itt most verseny zajlik, sokan mintha vakok lettek volna egyenesen a pályán akartak keresztben átkelni. Csak a hangos kiabálásunkra tűnt fel Nekik, hogy itt mintha valami rendezvény zajlana és bólyák által pálya van felépítve amik körül kis hajók úsznak. Merthogy ez Nekik nem volt eléggé nyilvánvaló. Csak az országútra közúti forgalomba ne tévedjenek ki soha, mert annak rövid úton ember halál lesz a vége.
Közben felváltva fürödtünk és beszélgettünk. Feri és Imi mesélt részleteket a VB-ről, kitárgyaltunk megint több hajó építési praktikát is. A vízből nagyon különleges szemszögből lehetett szó szerint testközelből nézni a mellettünk elúszó hajókat. Nagyon tetszett ez a páratlan perspektíva.
Nekem nagyon jól sikerül mindhárom hajómmal az első futamom. Gyula nem volt viszont már ilyen lelkes, Neki valahogy nem akart össze jönni egy igazán szép futam. Aztán az ebédre kapott babgulyás után teli hassal kicsit szebbnek láttuk megint a világot.
Délután már fel-fel támadt a szél, ami elkezdte emelgetni a sátrakat. Az egyik össze is roskadt a folytonos széllökések miatt. Szerencsére nem esett rá a hajókra, de gyorsan lebontottak mielőtt még tényleg valami bajt okozhatna. Pedig a sátrak ki voltak kötve kötelekkel, aminek persze sokan neki is mentek sietségükben vagy figyelmetlenségükben. A mi sátrunkat is addig-addig emelgette a szél, amíg inkább elraktam a hajóimat a szállító ládájukba, nehogy megsérüljenek.
Lehet hogy emiatt, lehet hogy a meleg miatt, a második futamban azért már követtem el csúnya hibákat. Ennek ellenére egészen elégedett lehettem a végeredménnyel. A végére ugyan szétdobásba kerültem a második helyért Plank Lacival F2A-ban, de egy 100 pontos futammal nekem kedvezett a szerencse. Ekkor bosszankodtam csak egy kicsit, hogy miért csak a szétdobásban tudtam hibátlant futni, miért nem élesben a futamban.
Az eredmény hirdetésre várva mindenki elpakolt, én is berámoltam a kocsiba. Már délután 5 óra is elmúlt, nem is kellett igazán messzire cipekedni, mégis szakadt rólam a víz a nagy melegtől. Kifelé araszolva a tóparton egy esküvői násznép éppen a ceremónia közepén tartott a strand egy elkerített részén. Valahogy mindenki megbámulta Őket, de szerintem senki sem irígykedett rájuk. Nekünk még fürdőruhában is melegünk volt, Nekik viszont tetőtől talpig szép zárt ruhában kellett kibírniuk a ceremóniát.
Szerintem jó kis verseny volt, a sok részvevő ellenére is emberi időben befejeződött, jó volt fürdeni is, csak kicsit kevesebbet beszélgettünk mert bágyadtak voltunk a nagy melegben.

Üdv
Péter

6

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017.07.15, Tiszaújváros. Idén rendhagyó módon már reggel kilenckor elkezdődött a verseny, ezért a szokottnál korábban indultunk. Megint Gyulánál volt a gyülekező, Lacit is itt vettük fel. A tervezett időben, még 8 óra előtt ott is voltunk. Gyors parkoló keresés és kipakolás következett. Aztán kis előkészület után már raktam is vízre a hajókat, hogy tegyek velük egy-két próba kört. Idén alig volt úszó növény a vízen, csak a szél fújt kicsit kb. 10 óra irányából. A próba körök elég jól mentek, így hamar ki is vettem a hajókat és mentem benevezni. Nekem úgy tűnt, hogy kevesen vagyunk. De ez szubjektív dolog volt, mert valójában 45 hajó jött össze. A csepeli klub majdnem teljes létszámmal itt volt, viszont Gyomáról és Fehérvárról nem érkezett senki. Egyszer csak egy kis ponyvás teherautó parkolt le és az ózdi csapat kezdett el sürgölődni körülötte. Bolyki Zsoltiék érkeztek meg. A már szokásos nagy sátor alatti padok és asztalok hamar megteltek. Samuék Rimaszombatról inkább a sátor melletti ligetes részen táboroztak le. Egészen piknik hangulat uralkodott itt. Még viccelődtünk is Viniczai Ferivel, hogy már csak grillezni kellene és teljes lenne az összhatás. Itt állították fel a Borsodi RC Forum-osok is a sátrukat és raktak ki mindenféle NAVIGA versenyen szokatlan járgányt.
Aztán 9-kor kezdtünk is a rövid megnyitóval és már kezdtek is pörögni az események. Már indultak is a műszaki bírálatok, közben pedig az F4A futamok. A vízen egyszerre 3 hajó futott állandóan a vizsgák alatt is. Lehetett ezt azért, mert a szokásosnál több versenybírónk volt, így mindenhová jutott. Viszont kellett is, mert ezen a napon délután ½ 4-kor rendezték ugyanitt a szokásos triatlon versenyt. Addigra be kellett fejezni a mi hajós versenyünket és el kellett bontani mindent. Szóval volt miért sietni.
Nekem kicsit furcsa is volt ez a nagy pörgés, ahol sok bíró szokott lenni, ott is ritka hogy a teljes verseny ideje alatt ténylegesen tartani lehessen a három hajót a pályán. Előbb-utóbb lankadni szokott a tempó. De itt nem hagyták és szinte csak kapkodtuk a fejünket, olyan gyorsan futottak le a kategóriák.
Közben a szél hol alább hagyott, már-már tükör sima vizet produkálva, hol meg eléggé felerősödött. De legalább az iránya nagyjából állandó maradt, így a korrigálásoknál nem kellett túlkombinálni. A távoli kapu sem volt túl messze – nem is lehetett mert a tó nem túl széles. Ennek ellenére valahogy nehezen találtuk el a megfelelő irányt a megközelítéshez. Elég sok kihagyott kapu született. Még olyan egyszerű kapukat is sikerült időnként elhibázni, mint a 2-es (pedig az sok pontba kerül). A kikötések már valamennyivel jobban sikerültek, de itt sem lehetett azt mondani, hogy csak hibátlan dokkolásokat produkált a mezőny.
Valahogy nekem sem úgy ment, mint ahogy szerettem volna. Pedig sikerült még a véletlenül bekapcsolódott féket is kikapcsolnom a Tb.IV-ben. Végül is nem panaszkodhatom, de azért vezettem már jobbakat is. Gyulától is elpártolt a szerencse, az eddigi hihetetlenül jó sikerszériája megszakadt. Volt olyan futama, ahol mindkétszer kimaradt a távoli kapu. De míg mi csak az esetleg nem pont az elvárásainknak megfelelő futásainkon gondolkoztunk, addig pár műszaki hiba is történt másokkal. Láttunk például leégett villanymotorokat olyan hajóban, amit nem nagyon láttam még műszaki hibával küszködni. Aztán szegény Farkas Dezső hajói is sorban adták meg magukat. Megállt a gőzhajója is, de a gyorsnaszádját is menteni kellett. Más hajók pedig a pálya egy-egy pontján nem akartak reagálni az adókra, de szerencsére „észhez tértek” és folytatni tudták a futamukat.
Azért volt, akinek ezen a pályán is nagyon jól sikerült teljesítenie. Nagy Józsi nagyon szép eredménnyel nyerte az F4A-t. Itt szétdobásba kerültem Dr. Schuck Rolanddal a második-harmadik helyen. Roland egyszerűen megállíthatatlan volt itt is. A pályát a másik irányból is nagyon jól teljesítette. Neki sikerült ami nekem nem – mindkétszer hibátlanúl bevette a távoli kaput. Aztán Gulyás Józsi is nagyon szép eredményt ért el mind az F2A-ban, mind az F2C-ben. Az F2A-ban egy nagyon szoros eredmény bontakozott ki. Az első három helyezett egy ponton belül volt egymáshoz képest. A végén többen is egyet értettünk, hogy talán ez a leginkább kiegyensúlyozott mezőny jelenleg.
Alig sikerült olyan időszakot találni, maikor elmehettem ebédelni anélkül, hogy lemaradnék egy rajthoz szólításról. De azért sikerült egy rövid időre megszökni és megebédelni.
Láthattunk megint valami újat is. Samu NELSON osztályú csatahajója érdekes színfolt volt, bár szerintem még kellett volna súly bele hogy szépen a vízvonalig merüljön. Így viszont kicsit magasan volt az orra.
Láttunk viszont eléggé sötét felhőket is időnként. Ez felébresztette a tavalyi felhőszakadás emlékeit sokakban. De ezúttal nagyobb szerencsénk volt. A versenyt éppen csak sikerült befejezni és mindenkinek elrámolnia, mire leszakadt az ég. Addigra már mindenki a sátor alatt szorongott, itt tartottuk meg az eredmény hirdetést. Szegény Gőz Brigitta alig tudta túlkiabálni a heves esőzés és mennydörgés hangját. Aztán egy csendesebb pillanatban mi is odarohantunk a kocsihoz és már indultunk is. A triatlon verseny kezdéséig már csak pár perc volt hátra, de Nekik nem volt ilyen szerencséjük mint nekünk. Az ő versenyüket elmosta az eső.
Az esőt leszámítva jó verseny volt, sok néző is kilátogatott rá. Nem hiába van ez a tó a város közepén.
Jövőre ugyanitt.

Üdv
Péter

7

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017.07.08-09, Ártánd. A két napos versenyek mindig embert próbálók, ahogy az ártándi is. Nekem több okból is:
-nagyon messze van (nekem több, mint 340km csak oda). Ez még alapból nem lenne olyan nagy probléma, ha Péntek délután nem mindenki ugyanakkor akarta volna elhagyni Pestet az M3-ason, ezzel lépésben való döcögésre késztetve vagy háromnegyed órán át. Persze visszafelé ugyanez volt Vasárnap este. Azért az 5,5 órát egy kicsit sokallottam odafelé, pedig nem a kocsim volt lassú.
-nagyon meleg volt: hát ezzel nem lehet mit kezdeni. Viszonylag rosszul bírom a meleget, úgyhogy pl. a sátorbontás közben szünetet is tartottam. Meg amúgy is próbáltam kerülni a napon való tartózkodást, de így is szakadt rólam a víz. Mondjuk mindenki másnak is melege volt, nem csak nekem.
-furcsa mód a víz közelsége volt az egyik legnagyobb probléma. Túl csábító volt a fürdésre, hűsölésre. De sajnos ez egy horgász tó, ezért itt tilos a fürdőzés. Pedig nagyon jól esett volna egy kis hűsölés benne.
-a kissé nomád tisztálkodási körülményekre most már egyre jobban rá tudtunk készülni Gyulával. Én a szokásos fekete zuhanyzós zsákocskámmal készültem, míg Gyula egy zöld locsoló kannát hozott magával. Vízzel megtöltve és szintén fellógatva, jól lehetett volna alatta fürödni – ha a környék gyerekei nem másztak volna fel az állványra és nem locsolták volna ki belőle a vizet.
Na de milyen is volt a verseny? Nem lesz rövid a beszámolóm, sok minden történt a két és fél nap alatt. A fentiekből már látszik, Péntek estére értünk oda Gyulával. Összesen 6db hajót vittünk, két sátrat meg mindent ami ilyenkor kell vagy kellhet. Szóval elég jól meg volt pakolva a kombi. Mire a nagy hétvégi kirajzás okozta dugók miatt késve odaértünk, már csak sátrat állítani maradt időnk világosban. Az elmaradt hajózásért kárpótolt minket a vacsorára kapott nagy adag finom slambuc, amit jóízűen ettünk. A nappali nagy meleg után estére eléggé lehűlt az idő, úgyhogy a nagy esti beszélgetésekre már sokan felöltöztünk melegebb ruhákba.
Szombaton reggel gyönyörű szép napos idővel indult, amit egyre erősödő szél kísért. Szerencsére a víz most tiszta volt, nem láttam nyomát a tavalyi úszó hínár szálaknak. A szervezők ismét kitettek magukért, az ellátás teljes volt – reggelit is kaptunk. Közben zajlott a pálya építés is. Ekkor már nem nagyon jöttek további versenyzők, kialakult a végső létszám. Kiderült, hogy csak egy verseny bírónk lesz a két napra. László Misinek kemény megpróbáltatás lesz végig vinnie egyedül az összes versenyzőt. Fejér Karcsi lett volna a másik bíró, de Ő pár nappal a verseny előtt visszamondta a részvételt. A többi bíró pedig vagy a VB-n volt éppen, vagy már eleven nem volt Nekik ez a hétvége alkalmas. Ezért nagyon kellemetlen volt ez az utolsó pillanatban történő lemondás. A pálya építés -nevezés – „hogyan csináljuk végig egy bíróval” megbeszélés miatt elhúzódott a kezdés. Addigra már rendes ereje volt a szélnek. Szerencsére ez inkább csak a parttól távolabb, a tó közepe felé volt igazán erős. A kikötő körül általában alig lehetett érezni a hatását. Persze itt is voltak erősebben és gyengébben szeles időszakok, akár még futam közben is változott a szél ereje. Sajnos a tó víze alacsonyabb volt a vártnál, ezért a mély öblű kikötőt nem lehetett eléggé mélyre lerakni, így a rudak magasabbra kerültek a vízszintnél. Ezért különösen oda kellett figyelni kikötéskor, hogy ez ne okozzon sérülést az arra érzékeny hajókon.
A verseny a két naposok szokásos kényelmes tempójában zajlott, mivel egyszerre csak egy hajó lehetett vízen, hiszen csak egy bírónk volt. Így aztán tényleg volt időnk beszélgetni, nézni a hajókat és szerelni.
Igen, szerelni, mert talán ez volt az egyik olyan pontja a versenynek, ami nem egy megszokott dolog. Én még ennyi szerelést már régen láttam versenyen, mint itt. Mivel mindenki ráért, szinte mindenki szerelt valamit. Volt aki motort cserélt, volt aki akksikat próbálgatott a hajójába, többen is az elektronikát javítgatták. Én magam is beálltam a sorba a negyedik hajómmal. Fiam használaton kívüli yachját motorizáltam át és amikor nem voltam futamban, azt élesztgettem, közben találgattam a mixelés rejtelmeit. Aztán meg az egyik nyomtatott ágyúm alkatrészeit reszelgettem össze.
Érdekes módon a sok szerelés ellenére csak egy hajót láttam, amit menteni kellett. Ezek szerint mindenkinek sikerült olyannyira megszerelnie a hajóját, hogy az végig bírta a versenyt.
A nap folyamán egyszer csak borulni kezdett nyugatról és hirtelen viharos szél csapott le. Olyan erősen fújt, hogy a szél és a nagy hullámok még Lukács hajóját is elsodorták és még víz is jutott a hajótestbe. Pedig azt a hajót két ember cipeli a parton, mert akkora. Egy kisebb hajó, mint például az én Tb.IV-esem, másodpercek alatt elsüllyedt volna ilyen időben. De amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment a szélvihar és a verseny ment tovább. Nem sokkal később ismét hirtelen beborult, megint feltámadt a szél, de most jött vele egy felhőszakadás is. Az eső elől mindenki a nagy sátrak alá menekült, hirtelen nagyon sokan lettünk ott. De ez is csak kb. negyed órát tartott, aztán elállt és ismét lehetett hajózni.
Mielőtt még nagyon lehűlt volna az idő, megpróbáltunk a „fekete zsákos” módszerrel lefürödni. Az arra járkálók érdeklődéssel (és talán egy kis kárörömmel is?) nézték, ahogy a hideg víz alatt kapkodva és sziszegve gyorsan próbálunk lezuhanyozni. Egyszóval a gyakran felhős időben nem melegedett fel eléggé a fürdő vizünk, ráadásul még az erős szél is tovább rontotta a hőérzetet. Felejthető élmény volt.
A vihar után kis szünetet kihasználva Blaskó Jani Saturn-jával látványos bemutatót tartva körbe húzott a tavon egy öt gyerekkel leterhelt nagy ladikot. Szinte mindenki fotózta, aki csak tudta.
Este 7 óra felé már éreztük, valamit változtatni kell a verseny folyásán, különben Vasárnap is nagyon hosszú napunk lesz. Így egy kis tanakodás után megszületett a döntés: csak két futam lesz összesen. Ezzel a megkönnyebbüléssel készülődtünk vacsorázni. A „terülj-terülj asztálkám” szerű kínálatban mindenki talált magának olyat, amiért visszament repetázni. Különösen a grillezett virsliknél állt kitartóan hosszú sor.
Ez alatt Balu is beindította a robbanómotoros gyorsasági hajóját és tett is vele jó pár kört a vízen. Ezt is érdemes volt megnézni.
Mire befejeztük a vacsorát, kellően besötétedett az éjszakai futamhoz. Nekem két hajó világítása marad emlékezetes: Tímár Gergőé, aki egy fehér LED-es karácsonyfa füzért tekert a parancsnoki hídja köré. Kellően nagy volt a fénye, de csak a hajótest közepére koncentrálódott, így nem volt alkalmas a hajó helyzetének megállapítására. A másik Ignáth Gyula lemerült elemlámpás kísérlete volt. Gyula hajója már a startnál is alig látszott. Pár méter után pedig már csak találgatni lehetett, merre jár. Leginkább csak hang alapján lehetett tudni hogy kb. hol is van. Így persze sem Ő nem tudta rendben átvezetni a kapukon, sem pedig Misi nem tudta érdemben értékelni a futamát.
Vasárnap reggel szép szélcsendes időben reggeliztünk. Utána egyből a műszaki bírálatok következtek. Sajnos Román versenyzőtársaink közül többen is, valamint Dúzs Karcsi sem jöttek vissza Vasárnap, így egy kicsit megfogyatkozott a mezőny. De mire elkezdtük 9-kor a versenyt, már megint fújt a szél. A képlet hasonló volt az előző napihoz, bár most érezhetően gyengébben fújt. Talán Vasárnap voltak jobbak a hajózáshoz a feltételek. A gőzősök is ekkor futották le mindkét futamukat. Gyula még mindig kitartott páratlanul jó formája mellett és megint vezetett egy 100-ast. Ebéd szinte pontban délben kész is lett, úgyhogy kisebb szünet következett. Aztán jöttek a szétdobások is és végül szabad lett a víz. Páran még hajózgattak, de a többség lassacskán összepakolt és berámoltunk a kocsikba. Mire végeztünk, az eredményeket is kiszámolták, az okleveleket is megírták Gyuláék, kezdődött az eredmény hirdetés.
Jobban éreztem magam, mint tavaly. De azt hiszem másoknak is ez volt a véleménye. Igaz hogy csak egy bíróval üzemeltünk, de mindig zajlott valami, nem voltak unalmas hosszú várakozások.
A szervezők és segítőik előtt ismét le a kalappal. Ez a vendéglátás párját ritkítja. Sok ember nagyon sokat dolgozott rajta. Szerintem akkor sem lett volna hiányunk semmiben, ha kétszer ennyi versenyző jön el.

Üdv
Péter

8

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017.06.10, Székesfehérvár. Teljesen normális versenynek indult. DE odafelé már félúton feltűnt, hogy gyanúsan erős a szél. Fehérvár szélén az út mellett levő tavak nagyon csúnya, haragosan hullámos vizét látva egyre erősödött bennem a gondolat, hogy visszafordulok. A verseny helyszínéhez érve még a sarkadinál is erősebb szél fogadott. Elsőre ki sem akartam rámolni a kocsiból. De ahogy lesétáltam a tó partra, láttam hogy a parti fasor és nádas elég jól csillapítja a szelet. Persze nem volt tükör sima a víz így sem, de legalább nem vetett tajtékos hullámokat, mit a szomszédos horgásztó. Ferivel rövid terepszemle és tanakodás után a kipakolás mellett döntöttünk. A sarkadi borulásom óta egy akksi csere és némi plussz ólom beragasztása után egy feltuningolt Tb.IV-el készültem. A toló hajómba is raktam további súlyokat, hogy mélyebbre merüljön és stabilabban ússzon. Ezért a Tb.IV-et próbáltam ki, hogy viseli ezt a szelet. Ha Ő bírja, a másik két hajó is bírni fogja. Szerencsére használt neki ez a kis fejlesztés, és stabilabban úszott, mint eddig, kevésbé tudta a szél billegtetni. Viszont a felső kapu érdekes szögben állt, sajnos nekem rossz irányban a szélhez képest. Ezért nagyon oda kellett figyelni, hogy a hajó a kapun belül ússzon át.
A rendezők nagyon idegesek voltak az időjárás miatt. Csak később tudtam meg, hogy nem is csak a szél miatt, hanem az előrejelzés dél körül esőt is jósolt.
A rövid próbák után beneveztem és elrendeztük a hajókat az asztalon. Mögöttük Laciék egy nagy sátrat állítottak fel ezalatt. A szél viszont olyan erős volt, hogy minduntalan rá akarta borítani a sátrat a hajóinkra. Ezért rákötöztek két padot a lábaira súlynak. De a szél még ezeket is emelgette. Végül Karesz beállt a teherautójával a sátor mellé és a teherautóhoz lett kikötözve a sátor. Így már biztonságba kerültünk végre.
A megnyitó 20 percet csúszott, pedig mindenki (aki tudott az előre jelzett esőről) minél hamarabb túl akart lenni legalább az első futamon. Tartva attól, hogy megismétlődik a tavalyi eset, egyből a műszaki bírálatokkal kezdtünk és párhuzamosan zajlottak az F4A futamok.
A szél a kikötőnél és a pálya jobb oldalán volt leg kevésbé érezhető a közeli nádfal miatt. De balra és a távoli kapunál már jóval erősebb volt a hatása. Ennek ellenére sikerült a toló hajómmal egy hibátlant vezetnem. Egy ilyen jó kezdés után bizakodva vártam a további futamot.
Közben jókat beszélgettünk Ferivel és Bélával mialatt a vízparton ülve néztük a hajókat. Egész jól haladt a verseny, szinte állandóan két hajó volt a vízen. Közben sokan gyanakodva nézegették a felhők vonulását.
Legnagyobb meglepetésemre egyszer csak egy rég nem látott barát jelent meg, Benkó Laci. Nem is tudom már hogy hány éve nem láttuk Őt a versenyeken. Igaz, hogy „csak” nézőnek jött, de jó volt újra látni és kicsit beszélgetni vele.
A Tb.IV jól ment, kihoztam belőle amit lehetett ebben az időjárásban. A 100M-mel viszont nem boldogultam, mind kétszer kihagytam a felső kaput. Ilyen rosszul régen vezettem ezt a hajót.
Az ebéd is elkészült, aki éppen ráért, kanalazta a forró gulyás levest.
De aztán igazuk lett az eget fürkészőknek, mert szép lassan eleredt az eső. Nem volt igazán beborulva, ezért én úgy hittem ez csak egy enyhe és rövidke eső lesz. Ehhez képest azért lépésről lépésre egyre erősödött és persze a levegő is lehűlt. Mindenki behúzódott a sátrak alá, elrámoltuk a kint szabadon levő holmijainkat is. Mivel lement az első futam, egy kis időre megállt a verseny és vártunk. Magamban már elkönyveltem, hogy ismét csak az első futam felszorzásával lesz eredménye ennek a versenynek is. De kb. 20-30 perc múlva az eső szépen kezdett csendesedni és nagyon hamar el is állt. A nap kisütött és szinte égetett. A szél is annyira alább hagyott, hogy időnként már-már tükör víz volt a pályán. Innen már mindenki jobb kedvvel folytatta a versenyt.
A második futamjaim jól sikerültek, legalábbis a 100M-mel javítottam. De a toló hajócska és a Tb.IV is szépen futott.
Végül pont egyenlőség miatt szétdobásba kerültem Marcival az F2A-ban a 2.-ik-3.-ik helyért, F4A-ban Józsival és Gyurival az első helyért. Marci sietett volna haza, ezért Vele pénz feldobással döntöttük el a helyezéseket. Józsival és Gyurival viszont megint vízre szálltunk. Gyuri kapta a legkevesebb hiba pontot, Ő lett az első.
A hármas szétdobás sem túl gyakori, más meglepő eredmény is született. Gyula barátom például megint szárnyalt a gőzhajójával, 192 ponttal második lett. Ilyen magas pontszámmal is csak második tudott lenni, mert Berkesi Gabi egy elképesztő 200 Pontos eredményt produkált. Bolyki Zsolti is meglepődött, hogy Ő nyert F2B-ben és nem én. Miközben gratuláltam Neki, nevetve mondtam hogy így jár mindenki, aki kétszer is kihagyja a felső kaput.
Az ifiknél Hüvös Gergő győzött, pedig ez még csak a második versenye volt. Ráadásul a második-harmadik helyért itt is szét dobás volt.
A nagyon erős szél miatt sok műszaki hibára és sok olyan hajóra számítottam, amibe víz kerül. Itt jött a következő meglepetés. Menteni csak egy hajót láttam, mindenki más saját „lábán” ki tudott jönni. Ráadásul a hajóba jutott vízre sem panaszkodott senki. Ennek az lehetett az oka, hogy a szél ugyan erős volt, de a tónak ezen a sarkán a nádfalon átbukó szél még csak fodrozta a vizet. Távolabb azért már ez a tó is behullámosodott. Nekem külön meglepetés volt, hogy amíg és a kb. 1kg-os Tb.IV-esemet féltettem ebben az erős szélben, addig Gulyás Józsi és Koncz Peti is ehhez képest nagyon szépen tudta úsztatni az 1:350-es KIROV-ját és BISMARCK-ját. Pedig azok csak jó ha fele akkorák, mint a Tb.IV.
Megint volt egy-két új versenyző is, valamint néhány ritkát látható hajó is úszott.

Furcsa volt a három egymástól nagyon különböző időjárási helyzet egy nap alatt. A hangulat is az időjárással együtt hullámzott: délelőtt aggódtunk, délben az eső alatt reménytelenek voltunk, délután az erős napsütésben pedig már nyugodtak és felszabadultabbak.
Ezt a fura versenyt azzal tudom egy mondatban összefoglalni: minden jó, ha a vége jó.

Üdv
Péter

9

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017.05.27, Sarkad. Nagyon kavarognak bennem a gondolatok a mai versennyel kapcsolatosan, talán kicsit rendhagyó lesz a beszámolóm.
Gyulát és Lacit is vittem magammal, meg amúgy is hosszú az út Sarkadig, ezért hajnali 4:30-kor indultam otthonról. Itthon még minden jól indult, de ahogy egyre közelebb értünk Sarkadhoz, egyre erősebb volt a szél. A kocsit is rendesen lökdöste az úton. A sarkadi tó sajnos nagyon be tud szelesedni, ezért nem számítottam túl sok jóra. Amint megérkeztünk, láttuk hogy a szél minden várakozásnál erősebben fúj és vannak benne alattomosan erős befújások is. Kirámoltunk, de valahogy nem akaródzott egyik hajómmal sem próba kört futni. Inkább a szél irányával és erősségével, valamit a próbakörre vállalkozó hajók viselkedésével voltam elfoglalva. Feri is gondterhelten méregette a vizet. De sokat nem gondolkozhattam, mert hirtelen szólítottak is F2A-ban a Tb.IV-el. A szél éppen mintha egy hajszálnyit alább hagyott volna az induláskor, a kis hajócska elég szépen úszott, a szél sem döntögette túlzottan. A két távoli kapu is jól sikerült, de utána a 8-as kapura való rákanyarodásnál az addig hátulról fújó szél a hajó oldalát érte és elfektette 90-fokban. Egy szempillantásnyit vártam, talpra áll-e, de nem. Azonnal ugrottak a szervezők a csónakba és már eveztek is érte. A hajó építésekor féltem egy esetleges hasonló helyzettől, ezért az orr és a tat teljesen ki van töltve PUR habbal. Csak a gépészkedéshez szükséges középső test szakaszba tud víz jutni. A gépháztető ráadásul csavarral van rögzítve, így a víz nem tud hirtelen betódulni, csak szivárogni. De sejtettem, lehet olyan szerencsétlen helyzet, amikor ez sem elég az elsüllyedés megakadályozásához. Mivel ismertem a hajót, a többiek talán jobban izgultak mint én. Persze azért nagyon megkönnyebbültem, amikor elérték és kiemelték a vízből. A leírt óvintézkedések ellenére elég sok víz került a testbe. Az egész hajó csak 1kg, de mi kb. 2deci vizet szivattyúztunk ki belőle. Szerencsére a felépítményben semmilyen kár nem keletkezett, az elektronikát még nem tudom mert az egyenlőre még szárad.
Közben a többiek is sorra szenvedtek kisebb nagyobb káreseményeket. Szinte minden hajóba víz került a felcsapó hullámok miatt. Ezért javasoltam is Plank Laci főrendezőnek, hogy kellene egy hetedik kategóriát is indítani „kinek került több víz a hajójába” címmel. Nagyon népes mezőny lett volna. A nagyméretű orvosi fecskendőnek, különösen ha gumi cső is volt a végén, nagyon nagy sikere volt ezen a napon. Nagyon sok hajót kellett menteni is, valószínűleg ezek is a hajótestbe került víz miatt álltak meg a pályán.
Gyula Snowberry-jébe is került víz, de legalább végig tudott menni. A gőzöse is műszaki problémákkal küszködött.
Talán nem is volt olyan hajó, amit ne viselt volna meg ez az időjárás. Sajnos a sarkadi verseny szinte mindig szeles. Ezért nagyon meg kell fontolni a kisebb hajók tulajdonosainak hogy vízre rakják-e őket.
Ezek után a többi hajómmal inkább már nem kísértettem a sorsot, vízre sem raktam őket.
Mivel ilyen sokaknak okozott problémát az erős szél és a hullámzás, ezért a rendezők úgy döntöttek, hogy az első futam után leállítják a versenyt. Így a verseny furcsán-sután ért véget. De azt hiszem mindenki örült, hogy egy hajó sem veszett oda. Tavaly is majdnem ekkora szél volt, akkor is csak az első futamot teljesítettük jópáran, másodjára már nem mertük vízre rakni a hajóinkat.

Tudom, hogy szabadtéri sportág révén óhatatlanul is ki vagyunk téve az időjárás szeszélyeinek. De látva az utóbbi pár év igen szeles versenyeit, végig kell gondolni (nekem is) hogy megéri-e kockáztatni a hajókat. Lehet, hogy inkább a kevésbé szeles versenyeken fogok részt venni. A hajóimnak túl kockázatosak az ennyire szeles pályák. Persze voltak olyan hajók a mezőnyben, amiknek szinte meg sem kottyant még ez a szél erősség sem. Az öblös, mélyre merülő kb. 10-15kg-os hajók jól állták még ezt a szelet is. De az én 1 és 2kg-os hosszú keskeny hajóimnak ez már életveszélyes.
Ennek ellenére tetszett, hogy több új ifi versenyző is itt volt. Román versenyzők is eljöttek két helyről is, nagyon szép hajókat hoztak magukkal. Remélem egyre több hazai versenyre fognak ellátogatni. Persze hazai versenyzők is hoztak új hajókat. Jó volt látni ezeket az újdonságokat.

Üdv
Péter

10

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017.05-20-21, Kőkapu. Mindig nagyon várom a Kőkapu Kupát, ebben az évben is így volt. Idén sajnos szomorú apropója is volt a versenynek. Januárban elhunyt jóbarátunk, Egyesületünk titkárának, Bicskei János emlékének szenteltük a versenyt. Gyula barátom idén a szépen felújított oldalkocsis BMW-jével motorozott el a versenyre. De a hajóit én vittem kocsival. Szokás szerint már Pénteken indultunk és szokás szerint megint a saját terveinkhez képest késve. Gyulától csak kb. délben indultunk, Ő meg még később. Kb. 5-re oda is értünk, nem sokra rá Feriék is befutottak és elkezdtük kirakni a pályát. Előző nap beállt a derekam, így csak nagyon óvatosan mozogtam, de várakozáson felül jól sikerül a pálya építés. Alig kellett rajta korrigálnunk. Úgyhogy korán végeztünk. Este még Szujó Zoliék futottak be, aztán 8 óra után megérkezett Gyula is. Szombaton nem kellett kapkodni, már elég sokan lent voltak a parton, mire mi is elkezdtünk lehurcolkodni. Gyula oldalkocsijába pakoltunk és igen látványos (és hangos) bevonulást produkáltunk. Volt egy kis izgalom a kikötővel is, de hamar megoldódott a probléma.
A verseny megnyitóján megemlékeztünk Bicskei János barátunkról, akinek az emlékének ezt a versenyt szenteltük. Rajta kívül sajnos még egy régi jó barátunk is eltávozott. Paksi Sanyi bácsit sem láthatjuk már többé. A megemlékező szavak után már kezdtük is a legnépesebb mezőnnyel, az F4A-val. Nagyon szép volt az idő, sütött a nap, csak enyhe fuvallatok voltak. Persze az, akinek éppen egy-egy erősebb befúvás miatt maradt ki egy kapu vagy emiatt nem sikerült hibátlanul kikötnie, azok más véleménnyel voltak. Közben zajlottak a műszaki bírálatok is. Nekem elég átlagosra sikerült a futamom, de volt akinek gyönyörűen ment minden és 100 vagy közel 100 pontot teljesítettek. Kárpótolt, hogy a műszakikon jól teljesítettek a hajóim. A Tb.IV-el elsőre nem igazán futott jól. Valahogy a gyakorlások során sem tudtam olyan eredménnyel vezetni, amivel igazán elégedett lettem volna. Gyula csak a gőzhajójával tudott elindulni, mert az F4A-s hajóhoz otthon maradtak az akkumulátorai. Időnként azért elég komolyan riogatott minket az időjárás. Többször is hirtelen sötét lett az ég egy darabja, dörgött az ég és elkezdett egyre sűrűbben csöpögni az eső. De mire előkerültek volna az esernyők esőkabátok, mindig elállt és újra kitisztult az ég. A 100M-el viszont mindkétszer hibátlanul tudtam hajózni. Gyula is szárnyalt, a második futamában kiemelkedően jól teljesített.
Közben persze zajlottak az ilyenkor megszokott baráti beszélgetések. Jól kibeszéltünk egy-egy műszaki megoldást, ki-ki elmesélte milyen tervei vannak, mit és hogyan fog építeni legközelebb. A látogatók is jöttek a megszokott erősen hullámzó tempóban. Szujó Zolival egy meglehetősen hangos versenyt folytattunk, míg a többiek a hajóikat úsztatták. Felváltva tüsszentettünk olyan hatalmasakat, hogy visszhangzott az egész völgy. Nekem a Május-Június az allergia szezon csúcspontja, gondolom Zolinál is allergia volt a háttérben.
Nem csak Gyula érkezett veterán járművel, Dúzs Karcsi volt a másik öreg járműves a gyönyörűen felújított Merci kabriójával. De nem csak az autója, hanem a hajója is igen szép volt. Sajnos műszakilag már nem volt ennyire rendben, már a második kapunál megállt a vízen. Lukácsék beeveztek érte és a hajókat valamint a bólyákat kerülgetve kihozták. A parton persze összeverődött a lelkes kíbicek hada, körül álltuk a hajót és mindenki tanácsokat osztogatott, hogy mi is lehet a hiba és hogyan kellene megjavítani. Másoknál is felmerültek technikai problémák, további két-három hajó is megállt. De a legérdekesebb Roland hajójának lékesedése volt, ami miatt nem akarta vállani a második futamot. Valaki cellux-os javítást javasolt. Bár erősen kételkedtünk benne, érdekes módon bevált és simán kibírt az így befoltozott hajó egy futamnyi időt a vízen.
Egészen hamar végeztünk a két futammal, ezért hamar mehettünk vacsorázni vendéglátónk – Muha Józsi jóvoltából. A fínom szarvas pörkölt után még beszélgettünk, bár nem túl soká, mert Vasárnap már reggel 9 órakor kezdődtek a rajtok.
Reggel már sokan lent voltak a víznél, mire a tegnapihoz hasonló motoros rohamunk folytán mi is megérkeztünk és lecuccoltunk. Az időjárás eleinte még bíztató volt, ezért többen is pólóban érkeztek a vízpartra. Azonban később sem akart melegebb lenni, így lassacskán szinte mindenki felvett még valami meleg ruhát. A szél már erősebb volt, mint előző nap, több ígéretes futam végét rontotta el a kikötőrúdhoz nyomva a hajókat. Én volt amivel javítottam, volt amivel rontottam. Gyula még mindig várakozáson felül jól vezetett. Szépen haladtunk előre a futamokkal. Aki lefutott, az már kezdett is elrámolni. Az eredményhirdetésre ezért már csak 1-2 hajó maradt kint az asztalokon. A nyertesek gratuláltak egymásnak és néhány perc alatt szinte mindenki elindult haza, kiürült a vízpart. Mi csak ekkor kezdtünk Ferivel összerámolni. Utána még a pályát is lebontottuk és csak úgy mentünk ebédelni. Így csak délután 3 órakor indultunk haza. Gyuláért aggódtam, neki még tovább tart az út, mert jóval lassabb. De aztán este 10-kor csörgött a telefon, rendben haza ért Ő is.
Jó verseny volt, jövőre is szívesen megyek.

Üdv
Péter

11

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2017.04.29-Bánk. Sokak fejében megfordult a gondolat, hogy lehet hogy ebben az évben az időjárás meghiúsítja a versenyt. Szerintem mindenki az időjárás jelentéseket bújta az utóbbi napokban, hátha lát egy kis reményt keltő pontot. A csütörtöki nagy eső után többen is nem szavaztak bizalmat az időjárásnak, így nem jöttek el. Persze volt olyan is aki „igazoltan” volt távol. Gyula barátom például pont aznap költözött.
Az időjárás miatt én is mint mindenki, több réteg pulóverrel és esőkabáttal is készültem. Az elsők között érkeztem. Gulyás Józsiék még az asztalok és sátrak kihelyezésén dolgoztak. Mire kipakoltam a holmijaimat, Hüvös Feri barátom is megérkezett. Ő is kipakolt mellém. Aztán gyorsan – mivel közel táboroztunk le a versenyszervezői asztalhoz -beneveztem. Így bőven maradt időm néhány próbakört futni a hajókkal. Sajnos ebben az évben az időjárás és egy kis betegség miatt nem tudtam a verseny előtt komolyabban gyakorolni. Ezért mindhárom hajómat vízre raktam egymás után. A Tb.IV-esben hajócsavart cseréltem, végre felkerült rá a gyönyörű réz hajócsavar. Nagyon jól néz ki vele a hajó. Viszont mivel nagyobb a lapátok emelkedése, hátramenetbe kapcsolva az eddiginél is jobban kidobja a hajó farát. Cserébe még az eddigieknél is gyorsabb lett a hajó, csak kár hogy ez nem számít semmit.
A 100M-ben kicseréltem a régi akksit. Már éppen ideje volt, mert a kb. 5 éves Li-Po már alaposan fel volt púposodva. Az új akksival nem volt módom kipróbálni a hajót, csak a verseny előtt mentem vele párszor a távoli bója körül.
De valószínűleg a többiek is így voltak ezzel, a versenyen rakták először vízre a hajóikat ebben az évben is.
Amíg a műszaki bíráltok zajlottak a F2 és F4 kategóriákban, addig a szokásos módon az ifik és az F4A hajók indultak. Elsőre nem is volt túl rossz a 91 pontos futamom a toló hajóval. De persze voltak többen is, akik ennél lényegesen jobbat mentek. Például Gere Péter, akit nehéz lett volna felül múlni, hiszen 100 pontosat vezetett.
Az eső ugyan végig elkerült minket, de a hideg és a szél azért végig kisérünk volt aznap. Én például időről időre újabb és újabb pulóvereket vettem fel, a végére már teljesen Michelin-babának éreztem magam. Persze voltak pillanatok, amikor a Nap megpróbált előbújni a felhők mögül és a szél is egy picit alább hagyott. Ilyenkor már éppen elgondolkoztam rajta hogy esetleg le kellene venni egy réteg pulóvert, de aztán megint elbújt a Nap és felerősödött a szél. Nagy kontraszt volt, amikor az ilyen rövid melegebb időszakokban Tardi Sanyi pólóban gépészkedett a hajója körül, míg Gulyás Józsi dzsekiben és sapkában sürgölődött-szervezett. Sanyinak sajnos még nem készült el az új hajója, pedig nagyon kíváncsiak vagyunk már rá. Amit tavaly láttunk belőle, az nagyon szép munka volt.
A szél nem volt igazán erős, nem hullámosította be a tavat. De arra pont elég volt hogy még hidegebbnek érezzük az időt és hogy azért túl fújjon egy-két hajót a távoli kapun. Vagy vicceskedjen kicsit a kikötésnél.
Éreztem, ez a szél már túl erős a TbIV-nek, hogy jól fussak vele. Mindkét futamban egy-egy alkalommal túl fújta a távoli kapun a kis hajót a szél. Viszont a kikötésnél jól jött Józsiék magas oldalfalas kikötője, meg az is hogy a hajó felépítménye nem volt magasabb az oldalfalnál. Így a kikötőbe beérve gyakorlatilag szélvédett helyre értem. Persze a szél hiánya még nem jelentett ideális körülményeket. Mivel a szél a part felé fújt, az így megmozgatott víz visszáramlásba kezdett a tó közepe felé. A kikötőbe érve a hajókat ez az áramlás a távolabbi kikötőrúd felé sodorta. Ezért elég nehéz volt úgy manőverezni, hogy kint még kifelé fújó szélre kellett korrigálni, bent pedig már a befelé tartó áramlásra. De a kis hajómmal mindkét futamban sikerül hibátlanul kikötnöm.
A 100M-től nem vártam sokat. Nem is mentem még vele idén, meg lomhábban is reagál a kormányra, mint a TbIV. Ennek ellenére mindkét futamot hibátlanul tudtam vele lefutni.
A verseny alatt először Király Béla két új általunk nem látott hajója körül verődtek össze az érdeklődők. Béla nagyon sok alkatrészt 3D nyomtatással készített el a hajóihoz. Talán csak a kötélzet készült hagyományos anyagból.
Aztán Barcsy Karcsi gyönyörű motorcsónakját is sokan megcsodálták. Hihetetlenül jól nézett ki rajta a fa munka, a krómozás és a nyitható motortérben levő V8-as motor utánzat is. Csak kár hogy Karcsi nem bízott az időjárásban és csak dél körül jött ki nézőnek és tesztelni a hajóját.
A verseny végig szépen pörgősen zajlott, mindig volt két hajó a vízen. De így is kb. du. 5-re ment le az utolsó futam. Innen már nagyon hamar meg lehetett tartani az eredmény hirdetést.
Bás sokan hiányoztak – valószínűleg az időjárás jelentés nem volt elég bíztató – de azért jó kis verseny volt. Jó volt, hogy voltak új ifi versenyzők is. Aztán az is jó volt, hogy nem kellet egy hajót sem menteni. Minden hajó önerőből visszért. Talán csak Koncz Peti 1:350-es BISMARCK-ja volt az egyedüli, ami csak egy futamot teljesített. A második futamnál éppen kicsit erősebben fújt a szél és ez már sok volt ennek a kis hajónak. Peti nem kockáztatta a hajóját, inkább még az első kapu előtt visszafordult. Ezen kívül verseny közben talán még az volt szokatlan pillanat, amikor Gulyás Józsi hajójában egyszer csak elkezdtek teljes fordulatszámon pörögni a motorok. Csakhogy a hajó éppen a parton állt, Józsi pedig futamban volt a másik hajójával. Kiderült, hogy véletlenül bekapcsolva felejtette a vevőt. Hirtelen Petinek szóltam, aki gyorsan áramtalanított.
Decsi Feri bácsi gépesített vadkacsájának is sikere volt mind a versenyzők, mind a nézők között. A kacsa úsztatása is vicces jelenet volt.
Az eredményeket és a fotókat a szokásos helyen, a hajosnep.hu-n a NAVIGA logóra kattintva lehet megnézni.
Következő verseny Kőkapu három hét múlva.
Üdv
Péter

12

(9 válasz, Versenyek fórumban)

sroland írta:
Nostalgianavy írta:

Nekem talán Dr. Schmuck Roland és Hocza Pista részvétele volt a meglepetés. Roland ebben az évben csatlakozott a versenyzőkhöz, Pista pedig a folyamatosan kiszámíthatatlan szolgálati beosztása miatt idén most tudott jönni először.
[...]
Dr. Schmuck Roland egyik hajója éppen nyitva volt, bekukucskálva érdekes motort láttam benne. Zöld színű kis erőforrás formás darabnak látszott, de két oldalt egy-egy doboz szerű toldat volt rajta. Sajnos a hajó megállt kint a pályán, menteni kellett.

Köszönöm az említést, örülök, hogy részt vehettem a versenyen. A zöld motor az F4A kategóriás Monteleone hajómban van. A hajó eredetileg 1960 körül készült, én újítottam fel az idén, ami nem kevés munka volt, de megérte! Korához illően az 1960-as évekre jellemző színekre festettem a hajót. Az eredeti 12V-os motort megtartottam, hiszen ha már több mint 60 éve működik, akkor valószínűleg nem fog mostanában megállni, ráadásul a mai modern lipo akksikkal nagyon sokat tud menni töltés nélkül. A hajó maga annyira ritka, hogy egyetlen másik ilyen típusnak sem sikerült nyomára akadnom interneten. Székesfehérváron bronz, Tiszaújvárosban ezüstérmet sikerült elérnem ezzel a hajóval.

A hajóm, ami megállt, egy másik, F2B kategóriás hajó, modern elektronikával. Sajnos ezzel a hajóval így nem sikerült értékelhető eredményt elérnem.

Idén két versenyre jutottam el, de ha időm engedi, jövőre szeretnék több versenyen is részt venni.

Szia Roland,
Örülök, hogy Te is olvasod a fórumot és még inkább örülök, hogy hozzá is szólsz. Kevesen írunk! Kár hogy nem tudtál eljönni a gyomanedrődi versenyre. De azért legalább a beszámolót olvasd el és a fotókat nézd meg kárpótlásul.
Üdv
Péter

13

(9 válasz, Versenyek fórumban)

2016.08.27-28, Gyomanedrőd. Az endrődi verseny mindig kicsit kilóg a sorból – a dolog jó értelmében. Több szempontból is különleges. Itt szokott a legtöbb versenyző indulni, itt különleges a pálya, a NAVIGA futamokon kívül is mindig van különleges futam, van idő mindenkivel beszélgetni mert két napos, általában lehet fürödni a holtágban, egyedi a pontszámítás is, Szombat esténként itt beszéljük meg a tárgyévi verseny szezon tapasztalatait és elkezdődik a következő évi versenynaptár összeállítása. Legvégül pedig itt kerül lezárásra az Országos Bajnokság és az Országos Bajnoki címek átadása is.
Ez mind-mind csupa jó dolog, ezért szerintem mindenki várja már ezt a versenyt. ugyanakkor ez a verseny azt is jelenti számomra, hogy egy verseny szezon ismét lezárult és 8 hónapig nem találkozunk versenyzők, jó barátok. Szóval mindig van bennem egy kis szomorúság is. Persze ez általában csak a haza felé vezető úton szokott már eszembe jutni, de ahhoz előbb oda is kellett érni a verseny helyszínére.
Szokásomhoz híven már Pénteken ebéd után elindultam, de most egyedül. Gyula barátom ugyanis a gyönyörűen felújított oldalkocsis BMW-jével indult útnak még délelőtt. Délután fél hatra érkeztem, Gyula pont egy sátor állításnyi idővel korábban. Az egyedi pálya már állt, néhány versenyző is ott volt már. Ugyan már valamelyik korábbi versenyen László Misi osztogatta a pálya rajzot, de nekem elsőre úgy tűnt hogy ez ugyanaz mint a tavalyi pálya. Ezért nem is foglalkoztam vele. Így meglepetésként ért, hogy ugyan a pálya alaprajza tényleg ugyan az mint tavaly, de a kapukat más sorrendben kell bevenni. Szóval tényleg jól jött egy kis gyakorlás. Többen is így gondoltuk, elég nagy tumultust produkáltunk rövid idő alatt. Hamar kiderült, hogy két nehéz pont van a pályán: a kettes és a négyes-ötös kapuk. A kettesben az volt a nehéz, hogy bár elég közel volt a stéghez, de a mint a távoli kapu, itt is takarásban volt a két bója. De a legnagyobb probléma az volt, hogy a kapu meglehetősen közel volt az egyeshez. Persze nem mindenkinek. Ezek a nehéz pontok leginkább csak a nagy ívben forduló hajóknak okoztak gondot. Egy átlagos F4A-s vagy F2A-s hajónak ez nem okozott gondot. De F2B-ben és F2C-ben már nem ment egyszerűen ezekre a kapukra való ilyen szűk ráfordulás. Persze nem volt lehetetlen dolog. László Misi személyesen ellenőrizte le egy csónakból, hogy a négyes-ötös mögött a túlsó parti belógó fűzfáig még bőven van hely egy forduláshoz. Ez azonban hiába látszik jól oldalról egy csónakból, a starthelyen állva alig tűnt kivitelezhetőnek. A kettessel hamar megbirkóztam, inkább a négyes-ötös kombinációra koncentráltam sokakkal együtt. Azért is, mert itt a pálya vonalvezetése még a sok példányban közreadott pályarajz ellenére sem volt világos elsőre – nekem sem.
Jó pár éve egyszer már beleakadtam a túlsó parti belógó fűzfába, most is útban volt. Ahogy a 100M-mel próbálgattam eltalálni a fordulás kezdetének megfelelő helyét, megint sikerült beleakadnom a fa ágaiba. Ez a szűk kanyarokkal teli pálya jól megmutatta, hogy a Tb.IV láthatóan kisebb ívben képes fordulni, mint a 100M. Hát ennek most meg lett az ára. Amikor láttam, hogy milyen hosszasan kell bajlódni a kiszabadításával, már éreztem, hogy ezt nem úszom meg sérülés nélkül. Az ütközéstől a gépháztető vagy 3cm-t hátra csúszott, a teljes kötélzet kiakadt vagy összegabalyodott. Mivel már szürkült, ezért inkább a faház nappalijában, lámpafénynél álltam neki a javításnak. Szerencsére kb. fél órányi munka után már nem látszott semmi nyoma ennek a malőrnek. Azt a tanulságot mindenesetre leszűrtem, nekem az ötös kapura való ráfordulás lesz a problémás pont. Még szerencse, hogy a szokásos 7 perc helyett a bonyolultabb vonalvezetés miatt 10 percünk volt a futam teljesítésére.
Szombaton korán keltünk, gyors reggeli után végre ismét rendes fény viszonyok között ismét gyakorolgattuk a pályát. Folyamatosan érkeztek a többiek, hamar teli lett a stég, teli lettek az asztalok. Hüvös Feri megmutatta alig 3 hete szerzett Európa Bajnoki aranyérmét és gratulálhattam ehhez a kimagasló eredményhez. Már ekkor látható volt, hogy sokan leszünk, ezért pontosan 10 órakor kezdődött a rövid megnyitó és már indultak is az ifik. A megnyitó alatt már el is kezdődtek a különleges események. Három nagy hajó kötelékben megtett néhány kört a pálya körül. Ilyet sem látni minden nap.
A szokásos profi rajthelyen (mindkét versenyzőnek saját időmérője van, nagyon közel van a járószint a vízhez ezért könnyű vízre rakni a hajókat, stb) kívül még két további hasznos újítás is volt. Mindkét versenyző elé ki volt rakva a pálya rajza és Gere Józsiék újítása – a rajtbíró kihangosítása, hogy mindenki jól hallja ki következik – is segítette a gördülékeny lebonyolítást. Erre szükség is volt, mert Szombaton a műszaki vizsgán áteső kategóriák két futamot teljesítettek. Így ezen a napon több mint 80 futamot bonyolítottunk le. Ráadásul idén először a szombati futamok közül aki akart, ez egyikkel gyorsasági futamként mehetett végig. A kapukat ugyanúgy értékelték, de a végén azt is nézték, ki ért be leghamarabb. Ez is egy érdekes színfolt volt. Az utolsó futamnak már este 7 óra után lett vége. Közben persze jókat beszélgettünk, viccelődtünk. Volt idő megnézni és megbeszélni egy-egy hajó technikai megoldásait is. Meg volt idő hajót is építeni. Erre Völgyi Laci volt a példa. Az asztala felől állandó reszelés, fűrészelés, szerelés hangja hallatszott. Először azt hittem, mérgében neki állt szétfűrészelni az egyik hajóját. De kiderült, hogy új tengelyt és meghajtást igyekszik beépíteni egy addig üresen álló halászhajó testbe, hogy F4A-ban még elindulhasson vele. A nap végére sikerrel is járt, Vasárnap már el tudott vele indulni. Nekem sem F4A-ban, sem F2B-ben nem ment kimagaslóan. F4A-ban egyszerűen elhibáztam az első futamot. F2B-ben pedig az 5-ös kaput nem tudtam bevenni. A 100M olyan nagy ívben fordul, hogy a péntek esti fűzfás kaland óta távolságtartó technika miatt minden tartalék nélkül kellett ráfordulni, ami nem mindig sikerült. De F2A-ban mindkétszer hibátlant mentem, hála a kisebb forduló körnek + a szélcsendnek.
A nappali futamok után már kezdtük is a szokásos évad végi megbeszélést a jövő évi verseny naptárról és a szezonban felmerült dolgokat is megbeszéltük. A megbeszélés elég demokratikus szokott lenni, de nehéz olyan döntéseket hozni, ami mindenkinek jó.
Csak egy rövid szünet következett, ami alatt gyorsan vacsoráztunk, fürödtünk, elrámoltunk, ilyesmi. Hamar ránk sötétedett és már kezdtük is az éjszakai futamot 11 versenyzővel. Ez a futam a szabvány NAVIGA pályán zajlott, mivel Blaskó Janiék direkt úgy építették fel egyedi pályájukat, hogy abból csak a NAVIGA pálya kapui legyenek kivilágíthatóak. Megint láthattunk érdekes világítási megoldásokat, mivel a többségnek direkt erre az egy alkalomra felszerelt ideiglenes lámpái voltak. Átlátszó golyóstollbetétből készített lámpától a hajótestre szigetelő szalagozott elemlámán keresztül a LED-es világításig minden volt. Ezek hatékonysága persze teljesen különböző volt, kinek jobban kinek kevésbé segítette a hajó navigálását. Én maradtam a nálam jól bevált két darab LED szalag csiga szarvhoz hasonló módon való rögzítésénél. Ha a kibocsátott fényerő alapján pontoztak volna, szerintem simán nyertem volna mert mindenkinél nagyobb fénye volt. De sajnálatos módon továbbra is a kapuk teljesítését pontozták a bírók. Az esti nagy beszélgetések hevében elfogyasztott kelleténél több célzóvíz hatására sikerült egy kaput érintenem. A többiek viszont mintha megtáltosodtak volna, hatan is 100 pontos futamot mentek. Annyira ment nekik, hogy még a szétdobásban is – ahol a pályát visszafelé kellett teljesíteni + korom sötét volt – sikerült Tardi Sanyinak és Dér Andrisnak 100-ast futniuk. Az én 98 pontom csak a 7. helyre volt elég holtversenyben Kurdi Csabival.
Vasárnap reggel még a futamok előtt Pintér Janó előhozta távirányítású vadkacsáját és kicsit hajókázott vele. Szinte éppen csak vízre szállt, mikor Decsi Feri bácsi is megjelent egy saját vadkacsával és már indult is a kötelék hajózás. Azonnal rohantam a fényképezőgépért, mert ilyet még nem láttam. Ez szöget is ütött a fejemben. Az éjszakai versenyek rendre több 100 pontos futamot hoznak, mint a nappalik, tehát már nincs benne akkor a kihívás. Ezért valami más különlegesség kell, ez pedig lehetne egy vadkacsa futam. Szinte semmi iránytartása nincs, mivel ugyanaz a bolti kacsatest az alapja, mindenkinek ugyanolyan nehéz vele manőverezni. László Misinek tetszett az ötletem, mentünk vele sorban Giricz Lukácshoz, Blaskó Janihoz, Szujó Zolihoz. Mindenki vevő volt az ötletre, Lukács el is határozta hogy az eredmény hirdetés után bejelenti.
A rajtok rendesen időben kezdődtek 9 órakor. A szombatihoz képest kicsit szemetesebb volt a víz, több uszadék úszott a tetején és időnként egy nagyon-nagyon enyhe szellő is lengett. De ugyanolyan szép napos és meleg időnk volt, mint Szombaton. A szemközti partról benyúló fűzfával Számadó Pista is találkozott, de az ott a fűzfa húzta a rövidebbet. Pista egyszerűen átgázolt a fa vízhez közeli ágain a naszádjával. A futamok alatt folytattuk az érdekes technikák felderítését. Mint a kacsa futam ötletgazdája, természetesen nekem is kell RC kacsát építenem. Így Decsi Feri bácsi kacsájába betekintést nyertem. Megcsodáltuk Medve Gábor féltenyérnyi kis úszóképes tolóhajójának gépezetét is. A technikai újdonságok is egyre inkább beszivárognak a hajózásba is. Egyre többen készítenek versenyen kívül a fedélzetre szerelt kamerával felvételt a pályáról. Ledzényi Peti hajójának hibakereséséhez pedig endoszkóp kamerát használt Hüvös Feri. Szujó Zoli épülő félben levő hajója pedig már tartalmazott 3D nyomtatott alkatrészeket is.
Amint egy kategória teljesen lefutott, Viniczai Feri és Blaskó Jani már gépelték is be az eredményeket és frissítették az Országos Bajnokság eredményeit. Közben az első asztalnál Szujó Zoléik az okleveleket készítették. Így az utolsó versenyző futama után néhány perccel már kezdhettük is az eredmény hirdetést. Sajnos az ózdiak közül az eredmény hirdetés előtt fél órával már valakinek annyira mehetnéke volt már haza, hogy kénytelenek voltak a többi klubtagjuk is alkalmazkodni hozzá – legalábbis azok, akik a közösen bérelt mikrobusszal jöttek. Szegény Bolyki Zsolti majd fel robbant mérgében hogy ideje korán el kell velük indulnia haza. Pedig Zsolti futamot is nyert és az Országos Bajnokságban is érmes volt.
Az eredmény hirdetésre már mindenki elpakolta a hajóit, menetkészen várták a ceremónia végét, búcsúzkodtunk és már indultak is haza. Csak mi maradtunk Tardi Sanyival még egy-két érmes fényképet csinálni. Sanyi is és én is csak ezután kezdtünk el pakolni. A szervezők közül többen is elkezdték bontani a pályát. Ki úszva, ki csónakkal. Ez a csónakba szállás viszont nem volt igazán sikeres, mert a csónak valahogy elindult a beszállás alatt, így a kolléga nagy csobbanással a csónak orrára tudott csak landolni, nem kevés víz kiséretében. Mire mindent beraktam és elindulhattam, már csak három versenyző volt még ott, mindenki más már úton volt haza. Nyolc hónap múlva újra találkozunk!

14

(9 válasz, Versenyek fórumban)

2016.augusztus 6, Tiszaújváros. Két kihagyott verseny után már nagyon vártam, hogy a következő versenyzési lehetőséget. Előtte volt némi gyakorlás meg hajó karbantartás, szépítgetés-tisztítgatás. Az időjárás miatt komolyan aggódtam, mert éjjel végig esett az eső és induláskor is erősen felhős- szemerkélő esős volt az idő. Ráadásul a tiszújvárosi tó tavaly is szeles volt, most sem számítottam szélcsendes időre és sima vízre. Gyulával végig beszélgettük az utat, ami nagyon hamar el is telt. Odaérve furcsa kép fogadott: ketten egy csónakban vízi növényeket gyűjtöttek a pálya körül. Kiderült Sanyiéknak ezt azért kellett megtenni, mert az elburjánzott vízililiomok feltekeredhetnek a hajók hajócsavarjára.
Mire kipakoltunk a kocsiból, már olyan melegünk volt, hogy át kellett öltöznünk rövidnadrágba. Felfő sehol, de a szél fúj és valamennyire hullámos is a víz. Mellettünk a Borsodi RC Modellfórum csapata ügyködött, a szokásos éves találkozójukkal volt egybekötve a mi versenyünk.
A verseny időben indult és elég jól lett pörgetve, a sok induló miatt erre szükség is volt. Legalább két- de gyakran három versenyző is volt a pályán. Amíg az ifi és F4A futamok mentek, lezajlottak a műszakik is. Nem mondhatnám, hogy rengeteg rég látott versenyző is lett volna. Inkább úgy láttam, több általam várt versenyző is hiányzott. Nekem talán Dr. Schmuck Roland és Hocza Pista részvétele volt a meglepetés. Roland ebben az évben csatlakozott a versenyzőkhöz, Pista pedig a folyamatosan kiszámíthatatlan szolgálati beosztása miatt idén most tudott jönni először.
Érdekesség azért így is akadt. Ami legelőször feltűnt, az Tardi Sanyi új épülő F2B-s hajója volt. Amilyen régóta építgeti Sanyi, annyira igényes és szépen kidolgozott gép lesz. Igen csak fel fogja adni a leckét a vetélytársaknak. Mindannyian egyetértettünk benne, hogy nem csak az itthoni de a világversenyeken is megállja majd a helyét. Meg lesz a kellő súlya, hogy a szélre kevéssé legyen érzékeny. Ráadásul két hajócsavarja és két (hajócsavarok mögött elhelyezett) kormánylapátja jó manőverező képességet ígér. Nagyon szép az eddig elvégzett munka. De nem csak a külcsín, hanem a belbecs is érdekes volt. Sanyi szokásához híven mindent működő képesre készít. Világítás és csörlők működnek, ajtók-fedelek nyithatóak. A gépészeti kialakítása is érdekes volt. Egy motorja fogaskerék áttételen keresztül hajtja a két csavart. A fogaskerék tengelyek központi kenése is nagyon profi volt.
Hocza Pista FN-122 felderítő naszádja is érdekes színfoltot jelentett. Nagyon szép kis hajócska, kár hogy ritkán láthatjuk.
Dr. Schmuck Roland egyik hajója éppen nyitva volt, bekukucskálva érdekes motort láttam benne. Zöld színű kis erőforrás formás darabnak látszott, de két oldalt egy-egy doboz szerű toldat volt rajta. Sajnos a hajó megállt kint a pályán, menteni kellett.
Blaskó Jani SATURN-ja is furcsán viselkedett. Hiába rakott bele Jani 2,4GHz-es vevőt, továbbra is rádió problémákkal küzdött. Csakúgy, mint Fejér Karesz HALNY-ja. Mindkét hajó már több verseny óta rakoncátlankodik, több alkatrész csere sem tudta eddig megoldani a problémáikat.
Időnként a mellettünk levő vízterületen feltűnt egy-egy érdekes gépezet a Borsodi RC Modellfórum-tól. Szerintem a leglátványosabb (és egyben leghangosabb is) a robbanómotoros gyorsasági katamarán volt. De hoztak gőzhajót, vitorlást, tolóhajót és más hajókat is.
A verseny előtti vízi növény mentesítés elég jól sikerült, szerencsére kevés versenyzőnek akadt problémája a feltekert növények miatt. Egyszer-kétszer én is húztam magam mögött valami gizgazt. De szerencsére ezek most sokkal kevésbé befolyásolták a hajóim irányíthatóságát, mint Ártándon. Nem mindenki volt ilyen szerencsés. Például Völgyi Laci őrnaszádja a feltekert növényektől jobbra alig akart fordulni.
Dél felé elszállingóztunk kisebb csoportokban ebédelni. Nem volt igazi ebédszünet, mert az nagyon belassította volna a versenyt.
A szél néha alább hagyott. Ilyenkor elég kellemes volt a víz, alig egy pici szellővel. De ezek az időszakok mindig elég rövidek voltak csak. Hamar visszatért a közepes erejű szél és annak sodró ereje.
Aztán délután a hátunk mögül elkezdett egyre erősebben beborulni. Amikor már láttuk, nem fog minket elkerülni a zivatar, mindenki gyorsan elkezdett elpakolni és bevonultunk a sátor alá. Aztán leszakad az ég igazán erős szél kíséretében. Szerencsére ekkor már csak néhány versenyző futama volt csak hátra. Volt aki ilyen körülmények között is vállalta a futamot, de már csak egy bíró és egyszerre egy hajó volt így vízen. Rövid várakozás után aztán elállt az eső és a szél is mérséklődött valamelyest. Így a még hátralévő futamokat is teljesíteni Lehetett. Persze nem irigylésre méltó körülmények között, de azért meglettek.
Most derült ki igazán, milyen jó ötlet volt hogy nincs ebéd szünet és hogy lehetőség szerint három hajó is volt egyszerre a pályán. Így mire a vihar ideért, már a verseny döntő többsége lement.
Az utolsó futam után nagyon hamar következett az eredmény hirdetés is. Mire elindultunk haza, már csak a lehűlt levegő és a vizes talaj maradt a zivatarból.
A verseny teljesen komfortos és jól szervezett volt. Talán csak a még vízben maradt vízililiomok és a szinte állandó szél voltak zavaró tényezők.

15

(9 válasz, Versenyek fórumban)

Sajnos a 2016.07.09-i szegedi versenyre nem volt lehetőségem elmenni családi program miatt. Így erről a versenyről nem tudok élménybeszámolót írni.

Üdv
Péter

16

(9 válasz, Versenyek fórumban)

2016.Június 25-26, Ártánd. Az ártándi versenyen 9 éve voltam először, most pedig másodjára jártam itt. Emlékezetes marad az a 2007-es verseny több okból is. Akkor és ott üzemeltem be az első hajómat, a 100M-et és mint később kiderült, ez volt a Forgó „Kínai” Gyula által rendezett utolsó ártándi verseny. Ignáth Gyula néhány éve újraindította az ártándi versenyt, de azóta nem volt alkalmam eljönni.
Idén viszont végre úgy alakult, hogy részt tudtam venni ismét. Péntek délután 2-kor indultam otthonról, Pesten felvettem Gyula barátomat és végül délután ½ 7-kor érkeztünk meg. GPS ide vagy oda, végül telefonos segítséget kellett kérnem a rendezőktől, hogy megtaláljam az utcát, ahol a tóhoz kellett lekanyarodni. A klímás autóból kiszállva szinte ledöntött lábunkról a fülledt forróság. Mivel a pálya még nem volt felállítva és a stég is építés alatt volt éppen, nem volt értelme kipakolni a hajókat. Inkább körül néztünk, hol lehet felverni a sátrakat. A színpad mögötti részen már 4-5 sátor állt, mire megérkeztünk. Munka közben pillanatok alatt még jobban megizzadtunk, utána menekültünk a vízparti fák árnyékába. De ott sem volt sokkal hűvösebb. Tardi Sanyi utánunk érkezett, Ő is elsőként sátrat vert. Akinek nem volt különösebb dolga, az vagy a start hely környékén a fák alatti árnyékban ücsörgött, vagy a konyha komplexum körül gyülekezett.
A víz meglepően magas volt. Az előző évek fotói már-már kiszáradás szélén levőnek mutatták a tavat. De erre most alaposan rácáfolt a vízállás. Sajnos ennek is megvolt a maga rossz oldala. A frissen elöntött területekről a vízmozgás mindenféle apró uszadékot, hínárt-vízinövényt ragadott magával.
A szervező csapat vendégszeretete és lelkesedése óriási volt. Már Péntek este finom slambuccal vártak mindenkit vacsorára. Minden étkezésnél több féle harapni való várt mindenkit. Gyakorlatilag az otthonról hozott kenyér-margarin-szalámi szentháromságot érintetlenül vihettem haza.
A hosszúra nyúlt esti beszélgetés alatt, már jócskán este 11 óra után futottak be Völgyi Laciék Székesfehérvárról. Éjfél felé aztán csak ledöntött az álmosság.
Szombaton reggel már 8 óra felé túl meleg volt. Csak ekkor pakolásztuk ki a hajókat, mert a pálya is csak ekkor épült. Sokan reménykedtünk benne, hogy a versenykiírásban beharangozott két plusz segédbója a távoli kapunál égül mégsem lesz felállítva, de Ignáth Gyula eloszlatta ebbéli reményeinket. Így hát a megnyitó előtt aki tehette, próbálgatta a mindenki számára szokatlanná alakított kapu bevételét. Túlzás lenne, ha azt mondanám, mindenkinek elnyerte tetszését ez a két bója. Ráadásul a starthelyről nézve teljesen az az érzésünk volt, hogy az új bóják vonala belóg az eredeti kapu vonalába, mintegy leszűkítve azt. Persze az oldalsó dombocskáig elsétálva láthatóvá vált, hogy erről szó sincs. Csak egyszerűen nagyon csalóka látványt nyújtott a start helyről.
A két segédbója lehetetlenné tette az általánosan elterjedt „alúlról ferdén” és az általam kedvelt „ felülről ferdén” való kapu vételt. Szinte csakis oldalról és a kapura merőlegesen lehetett csak bevenni a kaput. Akinek nem ez volt a bevált módszere, az csak kínlódott és keresgélte a megfelelő megközelítési irányt. Ráadásul ez a fajta kapu kialakítás egyáltalán nem kedvezett a nagyobb méretű és nagyobb sugáron forduló hajóknak. Ha nem nagyjából merőlegesen közelítettünk, már nem volt hely kanyarodni és kapun belül tartani a hajót. Ez a megoldás a kicsi és nagyon kis ívben fordulni képes hajóknak való volt. De ahogy Ignáth Gyula mondta: ez a kapu mindenkinek ugyanolyan nehéz.
Már ezalatt a reggeli gyakorlás alatt visszaütött a magas vízszintnél emlegetett vízen úszó sok hínár darab. Mindkét kipróbált hajóm hajócsavarja szép nagy adagot feltekert belőlük. Ráadásul olyan makacsul, hogy csak ollóval átvagdosva és fogóval letépkedve tudtam megszabadulni tőlük. A szinte csak jelzés értékű légmozgás ahelyett hogy hűsített volna minket, csak arra volt elég, hogy a tó összes ilyen uszadékát erre a vízfelületre gyűjtse össze.
A gyakorlás végeztével még mindig nem voltunk túl sokan. Pedig Péntek este azt hittem, a többség majd Szombaton reggel érkezik csak. DE Gyulától megtudtam, hogy mindössze 27 nevezés érkezett. A megnyitó előtt körbenézve már láttam, csak ennyien leszünk. Kellemes meglepetésként még befutott Németh Imre és Nagy Józsi is pestről.
Aztán a rövid megnyitó után már kezdtünk is. A pótbójás távoli kapu elkezdte tizedelni a mezőnyt. Az addig esetleg úgy-ahogy begyakorolt technika a verseny hevében tovaszállt és senki sem volt elégedett a teljesítményével. F2A-ban a kis egycsavaros Tb.IV-esem a távoli kapu környékén úgy feltekert valamit a hajócsavarjára, hogy teljes gázkar állásnál is alig vánszorgott. De az igazán kellemetlen hatása a tolatásnál mutatkozott meg. A feltekert növény miatt szinte egyáltalán nem akart tolatni a hajó, csak balra kitörni. Ezért már harmadjára kellett ráfordulnom a tolatásnál a kapura, mire nagy nehezen átevickélt rajta. Ezzel viszont annyi időt veszítettem, hogy az addig egyébként hibátlan futamom végén már nem maradt időm a kikötésre. Nagyon bosszantott a dolog, mert teljesen rajtam kívül álló okként nem tudtam semmit tenni ellene. De másoknak is gondot okozott a hínár. Különösen a kisebb hajók bírkóztak vele. A távoli kapunál pedig sorra születtek az érdekesnél érdekesebb, de hasonlóan eredménytelen megközelítési kísérletek. A négy bója alkotta rendszeren a legkülönfélébb helyeken sikerült átmenni vagy érinteni, persze ezek mind pontlevonással jártak. Annyira csalóka volt a partról a látvány, hogy a nézők többsége sokszor biztosra vette hogy a hajó szépen átmegy a kapun, de meglepve láttuk hogy mennyire rosszul becsültük meg mi is a hajó helyzetét. Egy-egy igazán különleges esetet persze hangosan és tréfásan kommentáltunk is.
A víz a különös kaputól és a sok úszó gaztól eltekintve ideális volt. Teljesen tükörsimának látszott, a rendkívül enyhe légmozgás nem tudta fodrozni sem.
A tolóhajóm Kort-gyűrűje viszonylag jól elterelte az útjába eső uszadékot, ezért ezt a hajómat viselte meg legkevésbé a sok moszat. A 100M-re is tekeredett szépen anyag. Annyira, hogy kikötéskor a hátramenetbe kapcsolt hajócsavarokkal való lassítás már jelentősen elforgatta a hajótestet. De szerencsére ilyen szélcsendes időben ezt még ki lehetett ügyeskedni. Kellett is az ügyeskedés, mert a távoli kaput mindkét futamomban egyszer-egyszer kihagytam.
A többség vagy a kapu felett haladt el, vagy pedig a Naviga kapun áthaladva a kapu és a jobb oldali segéd bója között is áthaladt, így nullázta le a kapuvételt. A kapu előtt, vagy attól balra nagyon kevesen haladtak el.
A verseny nagyon komótosan haladt, közben még ebéd szüntetet is tartottunk. Ebéd után következtek a műszakik és folytattuk a futamokat. Így már nagyon késő délutánra fejeztük csak be az aznapi adagot. Utána többen is ismét nekifogtunk a gyakorlásnak. Újabb és újabb technikákat keresgéltünk a kapuvételre.
Vacsora után ismét nagyot beszélgettünk. Az éjszakai futamot is csak ½ 11-kor kezdtük el, addigra lett teljesen sötét. Ekkor látszott meg igazán, hogy a hajók kivilágítása közötti különbségek. Tardi Sanyié nagyon esztétikus is volt és nagyon jól lehetett látni a hajó orrát és farát is. Ignáth Gyula vagy Németh Gyuri világítása nem mutatta a hajó farát, így amikor a versenyzőtől távolodott, alig lehetett megállapítani a helyzetét. Az én ledsoros világításom a praktikusabb kategóriába tartozott, bár ez sem volt tökéletes.
Vasárnap reggel kicsit felhősebb volt az idő, reméltem enyhébb napunk lesz. De már a sátor bontáskor reggel 8-kor szakadt rólunk a víz. Gyorsan bepakoltuk a kocsiba a nem feltétlenül szükséges holmikat és már mentem is egy kicsit gyakorolni. A vízmozgás megváltozott az előző napihoz képest, így a pálya környéke teljesen tiszta volt. Nem láttam semmilyen vízen úszkáló moszat vagy hínár darabokat. Nem is szedett fel semmit egyik hajóm csavarja sem. A kicsit elhúzódó reggeli után elkezdődtek a futamok. De addigra már ismét ugyanolyan ereje volt a napnak, mint Szombaton. De legalább nem volt már meg a pénteki fülledtség és néha kisebb felhők is adtak némi árnyékot. A tiszta vízben végre úgy mentek a hajók, ahogy kellett. Csak a toló hajóval nem tudtam javítani a szombati futamokhoz képest. A kevés hajóval nagyjából délre vége is volt a versenynek. Ekkor már szépen kezdett keletről borulni az idő. A meleg nem enyhült, de legalább a napnak nem volt olyan ereje. Az ebéd csak nem akart elkészülni, ezért nagyon komótosan szépen mindenki bepakolt a kocsikba, aztán csak ücsörögtünk a fák árnyékában és beszélgettünk. Többször felvetettük, hogy igyekezhetnénk az eredményhirdetéssel, mert el fogunk ázni. Aztán végül 4 órakor elkezdtük az eredményhirdetést. Az ebéd is elkészült addigra, úgyhogy nem üres gyomorral kellett haza indulni.
A rendezők aranyosak voltak, jó ellátást kaptunk. Talán csak a főzést kellett volna hamarabb kezdeni mindkét nap. Az a vasárnapi hosszú várakozás már nem hiányzott.

17

(9 válasz, Versenyek fórumban)

2016.Június 4, Székesfehérvár. A fehérvári nagy verseny szokott lenni, sok résztvevővel. Közel is van, szóval szívesen megyek. Idén viszont sok minden alakult a megszokottól eltérően. Először is a Vidámparki-tó rekonstrukció alatt áll éppen. A partja feldúlva, a mederből leengedték a vizet hogy kikotorhassák az iszapot. Ezért új helyszín lett kijelölve, a Palotavárosi horgásztavak. Kicsit többet kellett kanyarogni szűk utcákon a tóig, mint régebben, de nagyon kellemes környezetbe csöppentünk. Közel lehetett megállni a vízhez, szép rendezett vízpart, nyírt fű fogadta a versenyzőket. Nem is volt belőlük hiány, mert idei rekord született, 58 hajó lett benevezve. Ketten Ausztriából és ketten Szlovákiából is érkeztek. És már elég közel a verseny kezdéséhez, de megjött Gyula barátom is gyönyörűen felújított BMW oldalkocsisával. Megint több érdeklődő gyűlt össze a csodaszép motorját nézegetni.
Egy nagy sátor és sok söraszal és pad állt a rendelkezésünkre. Kipakolás után a Tb.IV-el mentem pár próba kört. Annak ellenére hogy ideálisak voltak a körülmények (sima „vasalt” víz ami még tiszta is, könnyű vízreszállási lehetőség, nem volt távol a kapu, ráadásul kicsit még ferdén is állt rálátást biztosítva) nekem még sem sikerült belőnöm magamnak a legjobb megközelítési szöget. Alig-alig sikerült betalálnom a távoli kapuba. Kínomban már alulról is megpróbáltam. Reméltem, hogy majd a toló hajómmal F4A-ban az első futamomat további gyakorlásnak használhatom majd az F2-es futamjaim előtt. Ezért kivettem az Tb.IV-et és Ferivel neki láttunk felállítani a sörsátramat hogy árnyékban legyünk. Mert bizony addigra már igencsak égetett a nap, pedig még 10 óra sem volt. Alaposan megizzadtunk a melegben, mire kész lett, közben még a megnyitó is lezajlott és már indultak is a futamok. Érdekes módon nem az F4A-val kezdtünk, hanem Ifi és F2A indult. A Tb.IV-es első futamomom így meg is látszott, hogy nem éreztem azt a távoli kaput, egyszer kihagytam. De volt egy nagyon érdekes rész a futam alatt, amikor is Király Béla TB.XI-ese is a vízen volt az én TB.IV-esem mellett. Ráadásul mindketten azonos kapu körül bóklásztunk. Ilyenre nem is emlékszem, hogy egy futamon belül egy Osztrák-Magyar Monarchia beli hadihajó osztály két egysége egyszerre lett volna vízen! Olyan már volt hogy Feri valamelyik csatahajója Ledzényi Peti Helgolandjával vagy az én valamelyik naszádommal egy időben volt vízen, de egy hajó osztályból ilyet eddig még nem láttam. Sajnos ezt nem tudtam lefotózni, de majd legközelebb. A bírók és a szervezők ügyesen pörgették az eseményeket. Egyszerre két hajó volt legalább a vízen, de néha három is. Közben már olyan meleg lett, hogy sokan behúzódtak a sátrak és a fák árnyékába. Érdekes módon a toló hajóval megint jobban ment a versenyzés, itt végre tudtam hibátlant vezetni. A 100M-mel megismételtem a TB.IV vezetést, itt is kimaradt egyszer a távoli kapu. Ez a távoli kapu dolog nem okozott viszont mindenkinek ilyen gondot. Ez az egy futam alatt is több hibátlant teljesítettek. A kikötésben viszont többeknél láttam gondot. Nem minden hajót tudtak időben megállítani, ezért kicsúsztak a mérőnégyszögből.
Közben persze ment a szokásos viccelődés. Ugrattuk egymást, néztük a gyönyörű hajókat a vízen, beszélgettünk egy-egy alkatrész elkészítésének fogásairól, vagy tanulmányoztuk az ide álhozott újságokat, könyveket.
Ezalatt egyre inkább befelhősödött és nem sokkal dél után előbb csak alig-alig, majd egyre erősebben esni kezdett. Hamarosan egy szép felhőszakadás közepén találtuk magunkat. Az eső szakadt, az ég dörgött és további sötét felhők jöttek. Ekkor történt az egyetlen műszaki mentés is. Andreas Janisch osztrák barátunk pöttömnyi kis hajója az addigi hibátlan futama végén már éppen rákanyarodott a kikötésre, amikor hirtelen teljesen oldalra dőlt és süllyedni kezdett. Szerencsére olyan közel volt a parthoz és a mentőcsónakhoz, hogy még időben érkezett a mentés. A bírók is és a versenyzők is eltanácstalanodtak, vízre rakjanak-e újabb hajókat. Azok, akik még csak most kerültek sorra az első futamukkal bizony nem úszták meg szárazon. Előkerültek az esernyők, esőkabátok, hosszú nadrágok és pulóverek. Mire aztán mindenki teljesítette az első futamát, elkészült a gulyás is. Addigra már kellően éhesek is voltunk, az eső is még mindig esett, a gulyás is tűz forró volt, ezért senkinek sem volt nagy kedve versenyezni vagy bíráskodni. Pedig a víz majdnem végig teljesen nyugodt volt, csak egy nagyon rövid időre hullámosodott be egy kicsit.
Volt aki már az eső elején biztonságba helyezte a hajóit, a többség viszont csak az ebéd alatt-után kezdte úgy gondolni, hogy összerámol. A szervezők is nehéz döntést hoztak, az egyetlen futam eredményével lezárták a versenyt. Egy páran még reménykedtünk, hátha kitisztul, az eső alább hagy a verseny pedig folytatódik. De a végső döntés megszületett és elkezdtük az eredmények összeszámolását. Mivel az egyetlen futamban sokat értek el kategóriánként azonos pontszámot, sok szétdobás következett volna. De ezt többen nem vállalták, ezért a megmaradt pontegyenlőségeknél pénzfeldobással döntöttünk. Így hamar elindulhatott az eredmény hirdetés. A többség addigra már teljesen bepakolt az autókba. Csak egy-két renitens – mint én –kezdte a pakolást így a végén. Addigra az eső már annyira alább hagyott, hogy szinte nem is esett. Viszont már délután 4 óra volt, ha ilyenkor folytattuk volna, a sok versenyző miatt a második futam nagyon későn ért volna véget.
Szomorúak voltak a rendezők és a versenyzők is. Szegény rendezők nagyon rajta voltak a szervezésen, hogy ilyen jó helyszínt találjanak és minden rendben legyen. És akkor egy rajtuk kívül álló ok miatt idő előtt be kellett fejezni. A versenyzők is szívesen teljesítették volna mindkét futamot olyan szép időben, mint a mi délelőtt volt.
Végül is a rendezés rendben volt, a helyszín nekem nagyon tetszett, szívesen jönnék ide máskor is. Bejött a rendezők azon számítása is, miszerint ez a tó jóval szélvédettebb, mint az előző helyszín. Remélem jövőre jobb idő lesz és ismét legalább ennyien eljövünk.

18

(9 válasz, Versenyek fórumban)

2016.05.21. Sarkad. Reggel 4-kor ébresztő, hogy 3,5 órányi vezetés után időben oda érjek. De még így sem én voltam az első. A rendezőkön kívül már László Misi is ott volt. Éppen az új hajóját pakolta ki. Lassan a többiek is szállingóztak. Mivel jócskán a kezdés előtt érkeztem, volt időm nyugodtan kipakolni és menni egy próbakört a 100M-el. A kőkapui verseny óta javítottam a beállításain, de ettől érzésem szerint kicsit lelassult. De simán végig ment a pályán kb. 5,5 perc alatt. Igazából csak ekkor kezdtem el aggódni az erős szél miatt. Szép napos idő volt, de erős szembe szél fújt, a tó is erősen hullámzott. Itt még arra gondoltam, hogy ez csak valamiféle reggeli szél, ami el fog állni amint felmelegszik a levegő.
Előbb a helyi TV-sek késztettek egy riportot, aztán a rövid megnyitó után a műszaki bírálatokkal kezdtünk, mert nehéz volt összeszervezni a versenybírókat, mivel Ők is indultak több kategóriában is.
Sajnos az ifi versenyzők most sem tülekedtek. Mindösszesen csak ketten indultak ebben a kategóriában. Az első két versenyen csak egy-egy ifi induló volt. Nem tudom mi történik, de nagyon rossz ez a trend. Pár éve még gyakran 5-6 ifi versenyző indult. Mondjuk az is igaz, hogy az átlag inkább a háromhoz volt közelebb, mint a hathoz versenyenként. Ráadásul annyira nagy a lemorzsolódás közülük, hogy csak hárman tartottak ki a felnőtt kategóriáig és járnak viszonylag rendszeresen most is versenyezni.
Ugyan ez a helyzet a gőzhajósokkal is. Most is csak ketten voltak. Pedig a gőzhajók mindig a többi hajón felül lenyűgözik a nézőket. Ők egy olyan kis külön mesevilág, amit még a felnőttek is alig hisznek el sokszor. Állandó a hitetlenkedés, amikor megtudják, hogy ezek a hajók tényleg gőzzel mennek. A gyerekeket pedig a gőzsíp hangjával lehet még nagyobb csodálkozásra bírni.
De szerencsére a többi kategóriákban azért akadt versenyző. F4A-ban 13-an, F2A-ban 7-en, F2B-ben 9-en indultak. F2C-ben viszont a sajnos szokásos kis létszám –csak 4 fő –indult. De ennek legalább viszonylag egyszerű és érthető oka van, a helyhiány. Mert 140cm feletti hajó kevés modellező műhelyében, lakásában, kocsijában fér el. Ezért ezt a kategóriát kevesebben választják eleve.
A futamokat sikerült úgy szervezni, hogy egyszerre tényleg ott volt a két hajó a vízen, nagyon ritkán volt csak egy hajó a pályán. Ezért viszonylag tempósan haladtunk. Ha már a pályáról és az erős szélről szó esett, ennek egy további vonzata is volt. Mégpedig kiderült, hogy az egy ponton rögzített kikötőrudas kikötő ebben az erős szélben nem a legjobb. A rudakat a szél és a hullámzás önálló életre keltették, rendesen „csapkodtak”. Viszont csendesebb időben szépen működött volna ez a típus is.
Már az első futamok alatt is megtapasztalhatta mindenki, hogy ez az erős szél nagyon feszegeti a biztonságos hajózás határait. Már az első futamok alatt is volt versenyző, aki inkább kihagyta és vízre sem rakta a hajóját. Az egész versenyen mindössze 3db hibátlan futam született. Többeknek is víz került a hajójába, néha igen tekintélyes mennyiség. Ifj. Plank Laci, Ledzényi Peti, Németh Gyuri, Koncz Peti és én is vizet kaptunk a hajónkba. De László Misinek az erős szél elfújta a gőzkazán lángját. Csak nagy nehezen tudta újragyújtani az addigra már az elfogyó gőz miatt teljesen lelassult hajóban a lángot. Ledzényi Petinek eddig még sohasem láttam vizet a HELGOLAND-jában, hát most erre is sor került. A magas oldalfal ellenére teljesen beterítették a hullámok a fedélzetét és elég szép adag víz befolyt az illesztésnél. Legrosszabbul talán Koncz Peti járt. Neki a kis kit-ből épített csatahajója majdnem elsüllyedt a testbe jutott sok víztől. A hajó fara már víz alatt volt, mire ki tudta halászni a stég előtt leállt pici járgányt. De még a nagy F2B hajójából is úgy kellett kiönteni a vizet.
F2A-ban még volt annyi bátorságom, hogy mindkétszer vízre rakjam a TbIV-et. Másodjára már nem voltam biztos benne hogy ez jó ötlet volt. Az erős szélben próbáltam úgy manőverezni, hogy oldalról csak a lehető legrövidebb ideig kapja a szelet. De időnkét voltak olyan helyzetek, amikor ezt nem lehetett elkerülni. Ilyenkor a kis 1 kg-os hajócska annyira oldalra dőlt, hogy a test szél felöli oldalán már nagyon nagy vízvonal alatti zöld területek bukkantak elő. A túloldalon meg a fedélzet széle víz alá került. Szerintem több, mint 45 fokra dűlt ilyenkor a test. Szerencsére nagyon mélyre építettem be mindent, a fedélzeten pedig könnyű anyagokkal dolgoztam. Így nem borul fel, de a parton állók többször is úgy gondolták, ilyen nagy bedőlésből már nem áll talpra és felborul. Így persze nem is sikerült vele különösebben jót futnom.
Ilyen tapasztalatokat begyűjtve aztán hosszas vívódás után F2B-ben már nem mertem másodjára vízre rakni a 100M-et. Ilyet eddig még soha sem csináltam. Fájt a szívem a kihagyott futamért, de valószínűleg csak egy átlagos futamot tudtam volna vele teljesíteni maximum. Ahhoz képest pedig nagy volt a sérülés kockázata.
Viszont az F2C-s hajók nagyon szépen stabilan úsztak még ilyen időben is. Ezzel nem biztos hogy mindegyik tulajdonos egyet ért, de összehasonlítva őket az F2A-s vagy F4A-s hajókkal, alig imbolyogtak a vízen. Hát igen, a még ilyen körülmények között is stabil hajó az valahol 5kg felett kezdődik. Itt a másik véglet Giricz Lukács hajója ami olyan nehéz, hogy csak két ember tudja mozgatni. De úgy úszott, mintha tükör sima vízen lenne. Egyáltalán nem vette észre a hullámokat, semennyire sem billegett.
A végén F2A-ban az első helyért, F4A-ban pedig a második helyért szétdobásba kerültem volna. Addigra a szél talán még egy kicsit erősödött is, úgyhogy mindkét esetben lemondtam az újabb vízre szállásról és a jobb helyezés esélyéről is a biztonság kedvéért.
Csak otthon derült ki számomra, hogy valószínűleg jól döntöttem. Este áramtalanítottam a TB.IV-et és ekkor vettem csak észre, hogy nekem is víz került a testbe. Még nem volt sok, de kis hajónál mér ez is ronthat az amúgy sem túl nagy stabilitáson. Ráadásul nekem minden a gerincre van lerakva. Ha a szétdobásnál további víz került volna bele, már eléri az elektronikát is.
Mivel verseny közben folyamatosan írták az eredményeket a táblára és én meg lemondtam mindkét szétdobás lehetőségéről, nagyon gyorsan tudtunk eredményt hirdetni.
Nagyon különleges verseny volt, ilyen erős szélben ritkán versenyeztünk.

19

(9 válasz, Versenyek fórumban)

2016. Május 7-8, Kőkapu. Egyedül mentem a versenyre, mert Gyula a Ludovika fesztiválra ment bemutatózni TIT-es színekben. Szokás szerint megint már Pénteken kora délután érkeztem, hogy segíthessek Ferinek pályát építeni. Ledzényi Petiék is befutottak, úgyhogy Ők eveztek én pedig a partról segítettem. Péter hajójában a már régóta tervezett akku cserét is közösen végeztük el. Ismét lementünk a tóhoz, hogy kisúlyozzuk a hajót. Én is vittem a 100M-et, Bánk óta nem volt vízen. Kb. 15 percnyi hajózással jó párszor megpróbáltam a távoli kaput többnyire sikerrel. Pár tolatási próba után már vettem is ki a hajót a vízből. Péter is bekapcsolta a gépeket, de mivel nem tudtuk mennyire vannak az akksik feltöltve, csak az első kaput akarta megkerülni. De már onnan is alig jött vissza mert ettől is lemerültek az akksik. Rajtunk kívül csak a gőzhajósok jöttek meg Pénteken. Szombaton már korán reggel kezdtek szállingózni a versenyzők. Én Péterékkel tartva egy füzéri vártúrára indultam a hajók tóhoz való kirakása után. Jól időzítettünk és már fél tizenkettőre visszaértünk. Az új számítógépes rendszernek köszönhetően nagyon gördülékenyen, szinte észrevétlenül zajlott a nevezés. Feri megnyitója és a tulajdonos Muha Józsi meleg szavai után már kezdtünk is. Sajnos nagyon kevés versenyző jött el. Az egyetlen ifi versenyző után az F4A kezdett a szokásoknak megfelelően. Közben pedig az F2 műszakik mentek. Nem volt egyszerű, mert a kevés versenyző kevés bírót is jelentett. Szó szerint ki kellett sakkozni ki miben bíráskodhat hogy ne legyen ütközés. Szépen sütött a nap, de a tóparton nem volt túl meleg. Én konkrétan végig fáztam a két nap alatt a víznél. F4A-ban a tolóhajóval egyből sikerült egy hibátlant vezetnem. Bár csak egy hajszálon múlt, mert kikötésnél a 3 másodperc legvégén talán csak egy gondolatnyival később ért hozzá hajó a kikötőhöz. Ez a futam alatt is és végig a két nap alatt is állandóan változott a szél iránya és erőssége. Folyton kavargott a szűk völgyben. Ha a kikötőben szélcsend is volt pillanatnyilag, valamelyik kapunál biztosan erős és alattomosan fújó szél támadt. Ez ahhoz bőven elég volt, hogy ne lehessen egykönnyen kiszámolni a szél okozta elsodródást. A szeles időn kívül a part menti fák vízre potyogó virágai is gondot okoztak. A szél összefújta őket a kikötő környékére, így nem lehetett kikerülni. A nagyobb hajók ezen simán átmentek, de néhány kicsi hajócsavarja vagy kormány lapátja összeszedte őket. A további futamokban nekem sem sikerültek mindig a távoli kapu vételek emiatt. De a tolatással is küzdeni kellett a 100M-el. Volt olyan futam, amikor csak harmadik próbálkozásra sikerült. Menteni csak egy hajót kellett, az is a part közelében állt meg. Volt kaland egy megbokrosodott 2,4GHz-es berendezéssel is. Többszöri akksi és feszültségszabályzó csereberélgetés után állt csak össze működőképes verzió. A nap végére mindenkinek meg volt a két futama.
Az eredetileg is a szokásosnál kisebb létszámból Szombat este páran el kellett induljanak haza. Így Vasárnap reggel igaz hogy álmosan-fázósan, de a szombatinál is kevesebben folyattuk a versenyt. Az álmossághoz volt egy kis közöm egy Szombat este hosszúra nyúlt előadással. Most már tényleg nagyon családias volt a hangulat. Vasárnap is szép napos, de az árnyékban hűvös idő volt végig. A szél is ugyan olyan változékony maradt, mint előző nap. Viszont a vízre potyogott virágokat majdnem teljesen elfújta éjjel a szél. Ezért az előző napinál tisztább, szebb vízen hajózhattunk. Beszélgettünk, ücsörögtünk a padokon és gyönyörködtünk a szépen úszó hajók látványában. F4A-ban ismét sikerült hibátlanul vezetnem, a kikötésnél is tovább maradt középen a hajó. Az előző futamaimhoz képest viszonylag jól sikerült F2B-ben a 100M-mel a vezetés. Bár küszködtem a tolatással és a kikötéssel is. Feri folyamatosan írta ki az eredményeket a táblára. Ekkor láttam, hogy már nyertem két érmet. Hogy ne kelljen sokat várni a futamok után az eredményhirdetésre Feri kérésére elkezdtem megírni az okleveleket. Ezért én kerültem sorra utoljára F2A-ban. Végre olyan futamot futottam amivel elégedett voltam. Nem volt hibátlan, de a hajó végig azt csinálta, amit szerettem volna. Viszont valami nem stimmel a kihajtásnál, mert azt hittem nem fog végig menni a pályán a hajó annyira rossz hangja volt. Szerencsére kibírta a kikötőig és egycsavaros létére nagyon szép kikötést produkált. Ezzel a futammal ezt a kategóriát is megnyertem. Három hajóval neveztem be, mindhárommal nyertem is. Bevallom ez minden várakozásomat felülmúlta. Az eredményhirdetés után néhány perc alatt mindenki összecsomagolt és már indult is haza. Csak Péter, Feri, Oli Laci és én maradtunk. Amíg Feriék elpakolták a hajóikat, addig én még kicsit próbálgattam a 100M-et. Aztán amíg Ők bontották a pályát én is elrámoltam. Mire mind végeztünk, elkezdett zuhogni az eső. Nagyon ki volt centizve. Mire megebédeltünk elállt az eső és ismét szép napos időben indulhattunk haza.

20

(9 válasz, Versenyek fórumban)

2016.Április 30, Bánk. Félve nézegettem az időjárás jelentést a verseny előtt, de gyönyörű napos és meleg időnk volt Szombaton. Talán ezért, de elég sokan neveztünk be. Korán érkeztem, de meglepődve láttam milyen sokan ott voltak már. Gyors kipakolás és a többiek üdvözlése után vízre raktam a 100M-et, mert előző nap egy kísérlet miatt elállítottam az eddigi beállításokat. A verseny kezdése előtti rövid idő alatt próbáltam ismét megtalálni a helyes beállításokat és megszokni a hajót. Nem igazán ment egyik sem. Polgármester úr is megtisztelt minket a megnyitón mondott köszöntő szavaival. Jó ötlet volt az eredetihez képest erre a hétre áttenni a versenyt, mert a vízi színpadon zajló falunapi rendezvények miatt több látogató sétált a vízparton, mint egyébként.
Sok új arcot láttam, de mint később kiderült nem mindenki volt teljesen új versenyző csak régebb óta inaktívak voltak. Gyönyörű idő, szép napsütés, kellemes meleg és nagyon enyhe szelecske volt végig a verseny alatt. Ez volt az első olyan verseny, ahol az elektronikus hajóregiszter + előnevezés rendszerét használtuk. Még viszonylag sok startlapot kellett hagyományosan kezelni, de több mint a versenyzők fele már előnevezett. Bolyki Zsolti „rendszergazda” végig támogatta munkájával a rendezőket.
Egyből elsőnek szólítottak F4A-s hajómmal és örömömre sikerült egy hibátlan futamot teljesítenem. Nagyon bizakodóan néztem a többi futam elé ilyen kezdéssel. Közben jókat beszélgettünk a rég nem látott versenyzőtársakkal. Több új hajó is feltűnt. Például nagyon vártam már Király Béla barátom BUDAPEST és TB XI hajóit. Szintén vártam Tardi Sanyi új hajóját az F2A-ban, de sajnos még nem érte el a „bevethető” állapotot a versenyig. Pedig Sanyi elmondása alapján már nem hiányzik sok az úszóképességhez. Remélem már csak egy-két verseny és láthatjuk a vízen.
Aztán egyszer csak szólítottak F2A-ban. A parton egy gyors teszt és már tettem is vízre. De kellemetlen meglepetés ért, a motor forgott a hajó meg csak állt. Lelazult a kardánt rögzítő csavar. Gyors szerelés és megismételtem a rajtot. De sajnos a hiba is megismétlődött, így nulla pontos lett a rajtom. Nagyon elszomorodtam, már régóta nem volt műszaki problémám. A sok versenyző miatt lassan haladtunk, ezért ráértem megjavítani a hajót. Kiszereltem a motort és tűreszelővel lelapoltam a tengelyt. Utána jó alaposan meghúztam a kardán csavarokat.
Következett az F2B-ban a 100M. Tudtam, hogy nem lesz valami fényes, de ilyen gyenge futamra nem számítottam. Tolatásig még viszonylag jól mentek a dolgok, de ott megmakacsolta magát a hajó. Vagy el sem akart indulni hátra felé, vagy ha el is indult nagyon lassan és félre hordott. Így a kis sebesség miatt olyan sokáig volt kitéve a szélnek, hogy az meg még jobban elfordította az irányból. Sokadik kísérletre sem tudtam vele tolatni. Ezzel viszont olyan sok időt ellőttem, hogy inkább kihagyva a tolatós kaput szaladtam kikötni. Jó döntés volt, mert éppen hogy csak sikerült begyömöszölnöm még időben a hajót a kikötőbe. Nem indult igazán jól ez a szezon, hála a szinte nulla gyakorlásnak.
Kikötés után megint hosszú szabadidőm volt, ezalatt az asztalon álló hajó futamban tapasztalt hibáin javítottam az adó további állítgatásaival. Közben aki ráért sorba állt a nagy adag babgulyásért, ami nagyon jól esett a modellezésben megfáradt versenyzőknek. A második futam már mind három hajómmal sokkal jobban sikerült. De hiába teljesítettem hibátlan futamot F2A-ban a megjavított tengelykapcsolós Tb.IV-el, ez már kevés volt a többiek jó szerepléséhez képest. Viszont F4A-ban szétdobásba kerültem az első helyért. Mivel én kevesebbet hibáztam, nekem jutott a serleg.
A nap végére már erősen éreztem, hogy az erős napsütésben leégtek a karjaim. Olyan meleg volt nap közben, hogy simán lehetett volna napozni is.
A futamok közben sokan fotózták a hajókat a stégekről. De a sok látogató az asztalokra kitett hajókról is nagy számú képet készített.

A verseny szokatlanul elhúzódott (vagy csak elszoktunk tőle a tavalyi szezon óta). De hála az elektronikus rendszernek, az eredményhirdetés nagyon hamar elkezdődött az utolsó futam után. Addigra már majdnem mindenki el is pakolt. A levegő is erősen kezdett lehűlni. Jó volt kint a szép időben barátok között eltölteni ezt a kellemes napot.

21

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2015.Augusztus 29-30, Gyomaendrőd. Vártam is meg nem is a gyomai versenyt. Vártam már, mert ennek a versenynek különleges hangulata van, nagy beszélgetések, jó hangulat. Nem vártam, mert évadzáró verseny lévén azt is jelenti hogy vége a szezonnak és 8 hónapig nincs verseny, nem találkozuk.
Már Csütörtökön este bepakoltam a kocsiba és Pénteken ebéd után indultam. Pesten megálltam hogy felvegyem Gyulát. A tervemhez képest kicsit késve érkeztem hozzá, 5 perc alatt berámoltunk, de az alakuló hétvégi csúcsforgalomban egy órába tellett, mire kiértünk Pestről. Délután 6 óra után érkeztünk meg. Blaskó Janiék éppen a pályát állították. Addig mi felvertük a sátrainkat, Ők befejezték a pálya építést és már hajózhattunk is. Ismét az egyedi pályát rakták össze. Ez a szabvány NAVIGA pálya kicsit felplusszolt verziója, de nekem nagyon tetszik, szeretek rajta hajózni. Hüvös Feri is, Gyula is mentek néhány kört. Én először a 100M-el, utána pedig a TB.IV-el próbálgattam a kapukat. A végére már úgy besötétedett, hogy a fekete TB.IV-et a távoli kapunál nem is láttam, csak a Monarchia piros-fehér-piros zászlaja sejlett egy kicsit a hajó farán. A gyakorlás után a faházban beszélgettünk, mert kint nagyon sok volt a szúnyog. Úgy bele feledkeztünk, hogy éjfél lett, mire aludni mentünk.
Reggel korán volt ébresztő, mert már 6 előtt autók indultak és érkeztek, sátorverés, beszélgetés hallatszott. Ilyen korai ébresztő mellett bőven maradt időnk még a 10 órás kezdés előtt is kicsit gyakorolni. Közben folyamatosan jöttek versenyzők, barátok. Egyre nagyobb volt az öröm minden egyes érkezőt köszöntve. De minél inkább közelített a 10 óra, egyre inkább látszott, többen is hiányoznak a megszokott csapatból. Gulyás Józsiék, Németh Imiék Pestről, Ledzényi Peti Békéscsabáról, Samuék Rimaszombatról hiányoztak. A verseny kezdetéig ügyködtem kicsit. Beragasztottam az otthon elkészített evezőket mindkét torpedónaszádom mentőcsónakjaiba.
A megnyitón Blaskó Jani bejelentette hogy átadta a gyomai klub elnöki posztját Szujó Zolinak, aztán ismét megemlékeztünk a decemberben elhunyt Misák András barátunkról. Az is kihirdetésre került, hogy a versenyzőknek a szólításuk után a NAVIGA által előírt időn belül rajthoz kell állniuk hogy a verseny ne húzódjon el.
Először a szokásos ifi, női kategóriák indultak. Aztán amikor László Misi rajthoz hívta az első F2A versenyzőt, azt hittük rosszul hallottuk. Mindenki F4A-ra számított. Ezért az elsők kapkodva készültek a startokhoz. A víz tükör sima volt, még szellő sem lengedezett. Szóval semmi sem zavarta a hajókat. Persze a nagy meleget kivéve. Merthogy már délelőtt 10 órakor is mindenki az árnyékot kereste már.
F2A-ban utolsónak rajtoltam, jól sikerült, megvolt az első 100-asom. Alig tettem le a hajót, már hívtak is F2B-ben. Itt is remekül ment minden, második 100-as. Ezekkel a hajókkal kell a szélcsend a hibátlan kikötéshez, igyekeztem is kihasználni. Végh Sanyi a G5 gyorsnaszádjával FSR módra tud menni, most nagyobb közönség előtt is bemutatta egyéni vízre szállási stílusát. Az egyik feltöltött fotón is látszik, hogy egyszerűen meglendítette és nagy loccsanás közepette bedobta a hajót a vízbe.
Gyomai verseny még nem volt valamilyen esemény nélkül. Idén az egyik szemközti partról indult csónakos horgász gondoskodott az eseményről amikor hangos zörgés után nagy csobbanással beleesett a vízbe. Később újra átevezett beetetni, de akkor meg a csónakban ülőkéje csuklott össze alatta hatalmas csörgéssel-zörgéssel.
Aztán ebéd előtt még lementek az első F4A futamok is. Harmadik 100-asom. Ebédszünetet tartottunk, utána a gőzösökkel folytattuk. Olyan meleg volt, hogy páran úsztunk egyet a holtágban. Feri - kihasználva egy kisebb szünetet a hajók között - a pálya első kapuja felé vette az irányt. Mi még viccesen oda kiáltottuk hogy "Start", meg hogy " Csaknem úszva teljesíted a pályát?", de arra nem gondoltunk hogy tényleg végig úszik az összes kapun. Még a tolatást is megcsinálta, csak a kikötést hagyta ki. Persze az idejét nem mértük:-)
Úszás után és a futamok között gépészkedtem kicsit. Reggel beneveztem az éjszakai futamra is, de még nem volt összerakva a tolóhajó világítása mert erre otthon nem maradt időm. Ezért neki álltam a led sorokból összeforrasztani a világítást. A végére a kis toló hajó megint megkapta a csiga-biga szarvacskákhoz hasonlító világítását.
A délutáni futamok nem csak nekem sikerültek jól. Mások is szépen vezettek, többen is hibátlan futamot vezettek. Ferit elnyomta az álmosság, de akármilyen jól aludt, fel kellett ébresztenünk nehogy lekésse az F2C futamát. Délután még sor került a műszaki bírálatokra is.
A futamok után a szokásos össznépi megbeszélésen megvitattuk a balasssagyarmati klub versenyrendezési kérését. Sikerült bezsúfolni a versenynaptárba, ezzel jövőre már 10 versenyünk lesz. Gere Józsiék a balassagyarmati klubból ekkorra már elindultak haza, mert Szombat este mindenképpen már otthon kellett lenniük.
Az éjszakai futamra várva egyre több lett a szúnyog, ezért beöltöztem melegítőbe. Így viszont szakadt rólam a víz. Csak öten neveztünk be, gyors versenynek ígérkezett. Plank Laci ment egy bemutató kört, hogy a versenybíróknak megmutassuk a szabvány NAVIGA pályát sötétben is. Tavaly is jól ment az éjszakai vezetés, idén ugyan nem vezettem hibátlant de így is megnyertem az egyfutamos versenyt. A második helyen viszont szétdobás volt pont egyenlőség miatt. Ami nem sikerül a versenyben, szétdobásban "Balu" hibátlant vezetett.
Okulva a kevés Péntek éjszakai alvásból, Szombaton már az éjszakai futam után mentünk is aludni.
Vasárnapra már csak az F2-es kategóriák harmadik rajtjai és a gőzhajók második futama maradt. Gyula a gőzösével szerencsére hamar sorra került, így kipihenten vágott neki a pályának. Ennek egy szép 91 pontos futam lett a jutalma. Szombaton a késői rajtig már elfáradt, saját magához képest gyengébben vezetett. Úgyhogy ez jó kárpótlás volt.
A hibátlan futamok Vasárnap is tovább gyűltek többeknél. Völgyi Laci például mindhárom futamát 100 pontosra teljesítette. De még így sem tudta befogni Hüvös Ferit az összesítésben, csak megközelíteni. Példáját Plank Lacival mi is követtük. Mindketten hibátlanra teljesítettük mindhárom futamunkat az F2A-ban. Ez azt is jelentette, hogy Laci megőrizte összetettben az első helyét. Mások is nagyon jól mentek. Például Koncz Peti is F4C-ben és Hüvös Feri is F4A-ban teljesen hibátlanokat futott csak.
Az ebéd szünet után Giricz Lukácsék már készítették ki az érmeket, hamarosan kezdődött az eredmény hirdetés. Jó néhányan "gyűjtögetők" voltak, több érmet is bezsebelhettek. Én annyira csak az F2A és F2B eredményekre figyeltem, hogy meglepődtem a többi megnyert érmemem. Többen azzal viccelődtek, hogy legközelebb én nem kupákat, hanem polcot fogok kapni. Meg hogy csak azért kaptam ilyen sokat, mert beleégett a nevem a nyomtatóba.
A versenyen számomra megint csak szívet melengetően mindhárom F2 kategóriában az Osztrák-Magyar Monarchia hadihajója győzedelmeskedett.
Nagyon jó verseny volt, kiválóan éreztük magunkat. A beszámolómba még rengeteg dolgot lehetne írni, de akkor olyan hosszú lenne hogy senki sem olvasná el.
Lényeg hogy szép volt, jó volt, de már most várom a következőt. Hosszú lesz a következő nyolc hónap a jövő évi első versenyig.

Üdv
Péter

22

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2015.08.08.Arló. Már jó előre megbeszéltük Gyulával és Lacival hogy együtt megyünk és én viszem Pisti hajóját is. Ennek ellenére egyre kevesebb kedvem volt elindulni a nagy meleg miatt. De aztán ha én nem viszem őket, akkor nem jutnak el Arlóra. Úgyhogy csak elindultam. Gyulánál kicsit várnunk kellett Lacira, borulni látszott a tervezett érkezés. Korábban akartunk érkezni, hogy mehessünk egy-két próba kört. De még így is bőven időben megérkeztünk. A 9 órási érkezésünkkor is már meleg volt. Kirámoltam és már tettem is vízre a hajót. A szél egy kicsit fújt a kapu bójái meg pont takarták egymást. Alig tudtam belőni a hajó helyzetét a kapuhoz képest. Csak nagyon hosszas kísérletezés után sikerült egyáltalán betalálnom a kapuba. Próbáltam belőni magamnak az irányt aztán már abba is kellett hagyni a gyakorlást, mert kezdődött a megnyitó. A versenyt a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt Misák András barátunk emlékének szentelt Bolyki Zsolti főszervező. András özvegye mondott néhány gondolatot, aztán András fotója elé helyezett mécseseket gyújtottunk.
Ezután Feri is szót kért és Zsoltinak ajándékozta azt a képet, amit Ő kapott a VB szervezőjeként a NAVIGA elnökétől. Zsolti ugyan nem volt megnevezve hivatalosan mint szervező, de fáradságot nem kímélve nappal titkárkodott és tolmácsolt, este pedig a versenyirodán segített a könyvelésben. Nélkülözhetelen és minőségi munkát produkált, méltán kiérdemelte ezt az elismerést.
Mire az első hajót rajtba szólították, már mindenkiről folyt a víz a melegtől. Pedig két nagy sátor is fel volt állítva a tó parton, mindenki igyekezett ezek árnyékában maradni. Az elsőként rajtoló ifi kategóriában megint feltűnt néhány új versenyző.
Balassagyarmatról Gere Józsiék is csatlakoztak, Anna lánya az ifiben egyből nyert is, Józsi és Szakács Laci pedig F4A-ban ismerkedett a NAVIGA pályával. F4A-ban én megint a tolóhajóval mentem, egészen jól.
F2A-ban Hocza Pisti itt debütált a felderítő naszáddal. Becsülettel teljesítette is mindkétszer a pályát. A hajó még nincs kész, de már így is magas műszaki pontot kapott. Ha befejezi a hajót és gyakorolgat hogy kiismerje a hajó tulajdonságait, szép eredményeket érhet el vele.
F2A-ban az első futamban először nem sikerült betalálnom a távoli kapuba. De kikötésnél pont kifogtam egy szélcsendes periódust, így egyszerűen csak be kellett csurognom középre.
Engem mindíg azzal ugratnak, hogy a hosszú keskeny hajóimat igazán vízre dobhatnám, mint egy gerelyt. Most sokak örömére Végh Sanyi így tette vízre a G5-ös gyorsnaszádját. Lendített rajta egyet és nagy loccsanással már vízen is volt. Én azért maradtam a hagyományos óvatos vízre rakásnál. De F2B-ben ez sem segített. A távoli kapu nekem annyira csalókának tűnt, hogy először a 100M-mel sem tudtam bevenni. Kikötésnél meg arra számítottam, hogy a szél sodorni akarja majd a hajót, ezért direkt az ellentétes rúdhoz közelítettem. Persze amikor meg kellett állni nem volt szél, a hátramenet meg neki csavarta a hajó farát a rúdnak. Úgyhogy nagyon gyenge lett a futamom.
Elkészült az ebéd, egyre többen szállingóztak el ebédelni. Ezért egy rövid időre szinte teljesen megállt a verseny. De aztán rákapcsoltunk, mert délután már általában három hajó is volt egyszerre a pályán. Időnként szokatlan tumultus volt a vízen, de legalább lehetett érdekes fotókat csinálni, egy képen több hajó is lehetett.
Délutánra aztán már sokszor el-el bújt a Nap kisebb felhők mögé, enyhült egy kicsit a meleg. A futamok között többen is gyorsan úsztak egyet, én is kipróbáltam a vizet, jó volt lehűlni.
Amilyen meleg volt és amennyire megviselte a versenyzőket, annyira jól bírták viszont a hajók. Senkit sem kellett kimenteni. A mentéshez talán Ledzényi Peti járt legközelebb, mert kb. 2/3 távnál már erősen merült az akksija. De nagyon csökkentett tempóban még be tudta fejezni a futamot, nem is akárhogy.
Hárman is képesek voltak mindkét futamukat hibátlanul teljesíteni! Ez Németh Iminek és Hüvös Ferinek meg is hozta a legtöbb pontot. Számadó Pistának csak az alacsonyabb műszaki pontjai miatt nem volt ez a teljesítmény elég a győzelemhez. De Pistát ez sem szomorította el. A társaság mókamestereként megint sokunkat megnevettetett a maga harsány megjegyzéseivel.
Végül megszülettek az eredmények is. Nekem külön öröm volt, hogy az Egyesületünk (TIT-HMHE) pólójában hárman is a dobogóra állhattunk és ebben Hüvös Feri eredményei még nem is voltak benne! Közülünk talán Valentinyi Gyula volt a legboldogabb, mert élete első aranyérmét szerezte meg.
Már csak egy verseny van hátra. Gyomendrőd, Augusztus 29-30.

Üdv
Péter

23

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2015.08.01. Tiszaújváros. A sarkadi versenyre nem tudtam elmenni, aztán jött a VB Bánkon. Azután pedig ez volt a következő verseny. Ez a verseny most új helyszínre került, így senkinek sem volt vele tapasztalata. Sajnos most se Gyula se más klubtag sem tudott velem jönni, szóval egyedül mentem. Tardi Sanyi a versenykiírásban kellően részletes térképet és útbaigazítást csatolt, az út az autópályán egy kb. 5km-es javítás miatti lassítástól eltekintve gyorsan eltelt. Persze a telefonomon levő GPS pont az autópályáról való lehajtás után állt meg, mert túlmelegedett a szélvédő mögött. Hiába ment a klíma, ott azért már ilyen korán is nagyon meleg volt. Némi hűtögetés után újra működött, így már tudott segíteni a tavat megtalálni. Meglepően kellemes és kulturált városközpontban volt a célpont. Az úthoz nagyon közel - kb. 10 méterre - volt a tó, ezért cipekedni is alig kellett. A tervezett időben 9 óra körül érkeztem meg. Blaskó Janiék Gyomáról, Völgyi Laciék Fehérvárról, Plank Laciék Sarkadról már ott voltak Azért mentem ilyen korán hogy legyen időm néhány próbakört menni a pályán. A parton már állt két nagy sátor, de Sanyiék még szerelték a kikötőt. Kipakoltam a hajóimat, most volt hely és idő is a monarchiás transzparensemet és a hajókról szóló ismertetőket is kirakni. Vízre is raktam a 100M-et, de valahogy nem akart sikerülni a távoli kapu. Erős oldalszél is fújt. Lehet hogy ezért vagy csak bennem volt a hiba, de az első 8-10 próbálkozásból egyszer sem sikerült a kapu. Nagyon csalóka volt. Pontosan takarásban volt a két bója, mindíg a kapu elé kanyarodtam. Megpróbáltam egy-két kikötést is. A kikötőben kevésbé fújt, kicsit jobban is ment. Mentem még párat a Tb.IV-el is, azzal sem ment lényegesen jobban.
Közben szállingóztak a többi versenyzők, készült a versenyiroda is. De társbérletben voltunk a tavon a triatlon versenyt előkészítő szervezőkkel és az Országos RC találkozó résztvevőivel is. A velük való egyeztetés, helyi TV-sek és újságírók riportjai miatt kicsit késve indultunk. Egy új helyszínhez képest várakozáson felüli versenyző vágott neki a napnak (ami már akkor is nagyon meleg volt). A késés ellenére Völgyi Laci így is majdnem lekéste a nevezést, annyira belemerült a beszélgetésekbe.
Az F2 Műszakik alatt az ifik vezettek, aztán jött az F4A. Reggel nem próbáltam ki a tolóhajómat és idén még egyszer sem mentem vele, direkt erre a versenyre raktam bele vissza a vezérlést. Meglepő is volt úgy menni vele, hogy sem a kormány sem a gáz nem volt kitrimmelve. Folyamatosan oldalra húzott és nulla gáznál is ment előre. Ennek megfelelően csetlettem-botlottam, de legalább a kikötéshez készülődve a gázt alaphelyzetbe tudtam állítani.
Az RC találkozó is teljes gázon üzemelt ezalatt. Szó szerint, mivel pl. egy robbanómotoros gyorsasági katamarán is ide-oda száguldozott. Emellett tolóhajó bemutató, kis eco-k is hasítottak.
F2A-ban a Tb.IV-el nem sikerült valami fényesen az első futamom. Elhibáztam egyszer a távoli kaput, kikötésnél pedig neki sodródtam az egyik rúdnak. F2B-ben a 100M-mel már jobban sikerült az első futam, csak kikötésnél sodródtam neki az egyik rúdnak.
A szél közben változékonyra fordult. Néha egészen alább hagyott, utána pedig már-már viharossá fokozódott. Így nehéz volt vezetni, mert állandóan változott a szél erő. Annak ellenére hogy két versenyző volt szinte állandóan a pályán, az első futamok jócskán dél után fejeződtek be. Amint Laci is végzett F2C-ben a Viribussal, már indultunk is ebédelni. A közeli Főnix Hotelben várt minket a babgulyás és a lekváros bukta. Ilyen jót és ilyen kulturált körülmények között kevés versenyen kapunk csak.
A második futam már jobban sikerült a tolóhajóval. Aztán a Tb.IV-el végre teljesítettem egy hibátlan futamot. De sikerült ezt bíztató sorozatot megszakítanom. F2B-ben egy átlag alatti futamot hoztam össze. Hiába kaptam a legmagasabb műszakit, gyengén vezettem. Zsolti és Sanyi megérdemeltem végeztek előttem. F2A-ban sikerült egy hármas szétdobásba keveredni a második helyért. Persze már megint peches voltam, a végére a negyedik helyet zsebeltem be, Peti és Laci jobbat mentek. De a magas pontszám jól jött az összesítésben.
Verseny közben Sallai Pali bácsi és csapata nagyon "online" voltak. szinte azonnal megjelentek a futam eredmények a táblán, ügyesen dolgoztak.
Sokan voltunk, pedig egy-két sérültünk is volt. Számadó Pista csúnyán bedagadt bokájával sántikált. Viniczai Feri viszont csak látogatóba jött, kézműtétje miatt nem tudott vezetni. Megint voltak új versenyzők is, ifiben is és felnőttben is. Remélem kitartanak és további versenyekre is jönnek majd.
Jó versenyt hoztak össze a szervezők az új helyen is, jövőre is szívesen fogok jönni.

Üdv
Péter

24

(7 válasz, Versenyek fórumban)

2015.06.13, Székesfehérvár. Pest felöl az M7-es beállt, így majdnem elkéstünk Gyulával. ont a megnyitó közepére értünk oda. Kapkodva kiraktuk a hajókat és már szinte azonnal szólítottak is. Pedig éppen azon gondolkoztam, egyáltalán vízre tegyem-e bármelyik hajómat, mert olyan erősen fújt a szél. De a víz nem volt különösebben hullámos, csak a hajókat sodorta nagyon a szél. Azért jócskán meg tudta dönteni a hajókat, ha teljesen oldalról érte őket a szél. Látva az előttem induló hajó haladását, nem éreztem túlzottan veszélyesnek a szél erejét, ezért vízre raktam a Tb.IV-et. Hamar kiderült, hogy várakozáson felül bírja az erős szelet is, alig billeg. Viszont mivel túl könnyű, meglehetősen nagy sebességgel kellett végig mennem hogy a szél sodró hatását a legkisebbre csökkentsem. A kikötés lett a mumus mindenkinek ezen a versenyen. Ebben a szélben nem igen lehetett 5 pontosnál jobb kikötést produkálni. Kivétel nélkül szinte mindenkit rásodort a szél a távolabbi kikötő rúdra. A többséget már a kikötőbe befelé jövet neki nyomta a szél a rúdnak. Aki kifogott egy-egy olyan pillanatot amikor a szél alább hagyott, megpróbálkozhatott középre betenni a hajóját. De ezek a kis szünetek olyan rövidek voltak, hogy nem tartottak ki a megközelítéstől a 3mp végéig. Így csak 4db hibátlan futam született. Ebből kettőt Szujó "Kíméletlen" Zoltán abszolvált. Ő amúgy is nagyon jól vezet. De a hajója is elég nehéz és nagyon mélyre merül, szóval a többieknél egy kicsit kevésbé volt érzékeny a szél sodró hatására. A harmadikat Andreas Janisch hozta össze, Ő egy tőkesúlyos sport vitorlással hozta össze. A negyedik Fejér Karesznek sikerült.
F4A-ban nekem már megint nem volt szerencsém. A Sarkadon leégett szabályzót csak a verseny előtti napon sikerült pótolni, de beépíteni már nem volt időm, ezért egy tartalék hajót hoztam. De a kis toló hajót már vagy egy éve nem használtam, az elektronika ki volt belőle szerelve. Ott a futam előtt raktam bele gyorsan vissza mindent. Persze nem is működött, el sem tudtam vele indulni. A többi versenyzőnek viszont a szokottnál is kevesebb műszaki problémája adódott csak. Még Gyula barátomat tréfálta meg alaposan a technika. A gőzösével a második futamban már a tolatáshoz készülődött, amikor megállta a hajója. Amikor a mentő kenu kiadta a partra, még csak az látszott hogy elaludt a láng a kazánban. Azt hittük, a szél fújta el. De egy alaposabb ellenőrzés után kiderült, hogy nem volt gáz a tartályban mert rosszul sikerült a feltöltése.
A tó parton épült szép új szálloda személyzete nagyon barátságos és segítőkész volt, Ők biztosították a jutányos ebédet és a mosdóhasználatot is.
Ebéd után a szél mintha még erősödött is volna. Egyre gyakrabban fújta arrébb az asztalomon álló hajóimat egy-egy igazán erős lökés. Végül inkább visszatettem őket a szállítóládájukba. A szél folyamatosan felborította a kempingszékeket, lefújta az asztalokról a könnyebb dolgokat. Azért haszna is volt, nem csak hátránya. A rekkenő hőséget a parti fák árnyékában az erős szélben alig éreztük. Sokkal szenvedősebbnek gondoltam még induláskor a napot. A hely választás is teljesen jó volt. Az alacsony de nagy lombú fák árnyéka végig szépen eltakart minket a nap elől. Egyedül Fejér Karesz asztalát kellett egyszer arrébb rakni, hogy árnyékban maradhasson. Az autókkal a néhány méternyire levő úttest szélén vagy a szálloda parkolójába tudtunk megállni, cipekedni sem kellett messzire.
Az eredményhirdetés után a szél annyira alább hagyott, hogy azon viccelődtünk, hogy ne csak most fotózzunk, mert akkor senki nem hiszi el a képek alapján, hogy milyen vadul szeles idő is volt. A többség elkezdett haza szállingózni, de néhányan még maradtunk. Koncz Petiék elhozták Fekete Lajos bácsi több hajóját is, hogy a róluk készült szép képekkel szerezzenek egy kis örömöt a már tolószékhez kötött Lajos bácsinak.
Egy jó versenyt kaptunk a szervezőktől, ismét jól éreztük magunkat.

Üdv
Péter

25

(72 válasz, Épülő hajómodellek fórumban)

Szia Krisz,

Nem Te voltál nálam a haveroddal bringával?
Amúgy gratula! Nagyon apró részleteket is megcsináltál, nem semmi. Nekem tetszik!
Milyen méretarányban építed a Tátrát? Egyszer átugranák hozzád, megnézni élőben is ami már elkészült.

Üdv
Péter

krisz írta:

Üdv mindenkinek, szervusz Péter,

biztosan nem építesz egyedül, én is elkezdtem a Tátra rombolót a rajzaid alapján. Illetve ez még nem igazán a hajó, mivel kísérlet képpen CD tartóból össze eszkábáltam a rádiószobát és túl üresnek tartottam a belsejét, ezért kutattam egy kicsit. Rádió távíró lett belőle:

http://kepfeltoltes.hu/thumb/150605/IMG_20140727_230136_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


http://kepfeltoltes.hu/thumb/150605/IMG_20140728_174314_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/thumb/150605/IMG_20140804_001309_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


Messze még a vége, de az első lépést megtettem. smile